Német fegyverek magyar gyárból
Zalaegerszegen készült el a Lynx harcjárművek első sorozata, így a Rheinmetall világcég kulcsszerepet játszik a magyar honvédség korszerű felfegyverzésében. A térség nagy folyójáról, a Rajnáról elnevezett fegyver- és lőszergyár, a Rheinmetall, 1889-ben kezdte meg működését. Napjaink gyárhálózatának mindkét világháborúban nagy szerepe volt, akárcsak most, az ukrajnai háborúban.
A Vilmos császár idején Düsseldorfban alapított lőszergyárban az első világégés idején már 48 000 ember dolgozott – közöttük 9 000 nő. A rákövetkező, viszonylag békés időszak után jött a cég második aranykora. Hitler felemelkedésével a 30-as évek közepétől áramlottak a Hadügyminisztérium megrendelései, a legszélesebb körben. Fő terméke, a lőszerek mellett a Rheinmetall szállította a különbözőbb lövegeket, az aknavetőktől a légvédelemig, gépfegyvereket, 1937-től új termékei voltak a lánctalpas harci járművek.
A háború alatt a cégtől maximális teljesítményt vártak, minden ágazatban, egyúttal betagozták a Göring Művekbe, immár teljes állami, illetve vezérkari irányítás alá került. Gyáraikban 85 000 ember dolgozott – nem számítva a kényszermunkások, deportáltak ezreit (köztük a Bergen-Belsenből odaszállított magyar zsidó nőket), akik szörnyű körülmények között éltek és nagy számban belepusztultak a robotba. A Rheinmetall egyik vállalata működtette az alsó-szászországi Unterlüssben az intézményt, ahol terhesen rabságba került áldozataik szültek – majd csecsemőiket elvették és kioltották azok életét.
A háború két utolsó évében a nyugati szövetségesek bombatámadásai sok telephelyet megsemmisítettek, vagy megbénítottak, így a termelést lengyel földre, illetve az ország keleti részébe telepítették, olyan területekre, ahol később létrejött az NDK. A fegyverszünet idejére a Rheinmetall gyárai javarészt romokban hevertek. A nyugati megszállási övezetekben azok a győztesek irányítása alá kerültek, keleten a Vörös Hadsereg elkobozta, az üzemek java részét leszerelték és elszállították.
Az NSZK-ban a háború utáni években különféle használati cikkeket gyártottak a Rheinmetall lassan talpra álló üzemei, de 1954, a Bundeswehr létrehozása után visszatértek a régi profilhoz, a lőszer- és fegyvergyártáshoz, s tovább bővült a paletta. Megvették például a Rauschmannt, az ismert hírközlési nagyvállalatot, amelynek sok terméke használható a hadviselésben. Utóbb a gyorsan fejlődő Rheinmetall világcéggé vált: üzemei, kooperációi jöttek létre Olaszországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban s még Ausztráliában is, ahol jelentős szerephez jutottak a hadsereg fejlesztésében. A nagy német teherautó- és autóbuszgyártóval, a MAN-nal kialakított együttműködés mindkét fél számára igen hasznosnak bizonyult.
Érdekes módon az NDK, amely az ország nyugati részével párhuzamos módon, először titokban, majd nyíltan fegyverkezett, a hajdani Rheinmetall üzemek esetében nem tért vissza a régi termékekhez – feltehetően azért sem, mert a megmaradt gépeket rég leszerelték és elszállították keletre. Kevesen tudják, hogy némely, hazánkban korábban jól ismert NDK-termék a hajdani Rheinmetall üzemekből érkezett, mint például a Simson mopedek motorja, a Exa fényképezőgépek, vagy a Robotron irodagépek, később komputerek.
A nagyvállat az ukrajnai háború, a NATO erőinek fejlesztése tükrében jut a korábbiakat is meghaladó rendelésekhez, kiterjesztve kapcsolatait, sőt, üzemeinek hálózatát Kelet-Európára is. 2020-ban kezdték meg Zalaegerszegen, mintegy 33 hektáros területen a Rheinmetall gyárának építését a Honvédelmi Minisztériummal kötött szerződés alapján. Ennek keretében korszerű fejlesztési, gyártási és széleskörűen felszerelt tesztközpont épült összesen mintegy 350 új munkahellyel. A szerződés 209 Lynx KF41 harcjárműre, 18 támogató járműre, köztük Bergepanzer 3 Büffel típusú páncélozott mentőjárművekre és 38 katonai teherautóra vonatkozik. A szerződés emellett egyéb szolgáltatásokat is tartalmaz, mint például szimulátorok működtetése, kiképzés és oktatás, valamint pótalkatrész-ellátás és karbantartás. Légvédelmi rendszert is fejleszt a Rheinmetall Magyarország számára, a megrendelés 30 millió eurós.
Zalaegerszegről már ki is került az egyik, csak a legutóbbi években kifejlesztett korszerű, különböző változatokban szerelhető termék, a Lynx első sorozata. A modellt német, magyar és ukrán együttműködés keretében gyártják. Az Ukrajnával 1993-ban kötött szerződés alapján ott nem építenek gyárakat, hanem meglévőket bérelnek és alakítanak át úgy, hogy azok a háború tapasztalatait figyelembe véve, hatékonyan védhetők legyenek. Ukrajnában készül majd a Fuchs elnevezésű, kerekes gyalogsági harcjármű is. Az ország egyébként a Rheinmetall legnagyobb hadiipari partnere, 2022-ben mintegy 900 millió eurós értékben kapott onnan megrendeléséket, tavaly pedig azok volumene 2,5 milliárd euróra emelkedett.
A Rheinmetall üzemeiben napjainkban mintegy 25 000 ember dolgozik, a vállalat éves forgalma megközelíti a 7 milliárd eurót és a cég könyveit minden évben jelentős nyereséggel zárja. Munkáját, üzleti sikereit nem kevés bírálat is éri bizonyos korrupciós botrányok, de főként üzletpolitikája miatt. A vállalat nem teljesíti a sok helyütt elvárt, részben egyezményekben is rögzített normát, hogy tilos lőszert, fegyvert szállítani diktatúráknak, válságövezetekbe. Szaúd-Arábia, az Egyesült Emírségek éppúgy a Rheinmetall ügyfelei közé tartoznak, mint Azerbajdzsán.
