Nincs előrelépés az olajembargóban, de az ukránok bejelentették a gázcsapok egy részének az elzárását
Az oroszok folytatják sziszifuszinak tűnő előrenyomulásukat keleten és délen, ugyanakkor az ukránok több helyen is ellentámadásba lendültek. Harkiv térségében több, korábban megszállt települést visszavettek. Mariupolból száz civilt mégsem sikerült kimenteni az Azovsztal óvóhelyeiről, ahol az ukrán védők még tartják magukat. Az oroszok rakétákkal lőtték Odesszát. Az amerikai hírszerzés szerint Putyin nem akar megállni a Donbasznál, céljai ambiciózusabbak, ám az orosz hagyományos haderővel ezeket nemigen tudja elérni. Eközben az ukránok jelezték a Gazpromnak, hogy elzárják a csapokat az Európába irányuló orosz gázszállítások harmadát bonyolító tranzitponton. Az orosz olajembargót is tartalmazó hatodik uniós csomag elfogadása – nem kis részben Orbán vétófenyegetése miatt – még várat magára.
Fenyegetik vagy mórikálnak Orbánnak?
Semmi érdemi nem jelent meg arról, hogy tegnap Emmanuel Macron francia elnök telefonon egyeztetett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Annyit közöltek csak a nyilvánossággal – az MTI útján –, hogy Európa energiabiztonságával kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak.
Mint mi is beszámoltunk róla, egy nappal korábban Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel találkozott Budapesten Orbán, s arról viszonylag sok mindent elmondtak magyar részről.
Az mindenesetre sokatmondó lehet, hogy – mint arról a Portfolió a Bloomberg alapján hírt adott – elmaradt a tegnapra tervezett konferenciahívás, amelyen az Európai Bizottság a közép-európai országokkal tárgyalt volna a tervezett orosz olajembargóról. Azt egyelőre nem tudni, miért halasztották el az egyeztetést és mikor kerülhet sor rá, elképzelhető, hogy nem közeledtek annyit az álláspontok, hogy érdemes legyen megint tárgyalni.
Az biztos, hogy a Politico napi hírlevelének már a címében is az áll, hogy „Magyarország kitart”. A portál értesülése szerint uniós tisztségviselők azt fontolgatják, hogy anyagi kártérítést ajánlanak fel Magyarországnak, s ezzel próbálják rávenni Orbánt a csatlakozásra a hatodik szankciós csomaghoz. Három uniós tisztviselő szerint a pénzt a REPower EU-stratégia részeként juttathatják el Budapestre, amit a jövő héten mutat be a Bizottság.
Volodimir Zelenszkij mindenesetre szükségesnek nevezte az EU hatodik szankciócsomagját, benne az olajembargóval. Erről az ukrán elnök a szlovák parlamentnek beszélt.
Az ukránok elzárják a gázcsapot
Ukrajna bejelentette, hogy elzárja a gázcsapokat azon a tranzitponton, amelyen keresztül az Oroszországból Európába szállított összes üzemanyag csaknem egyharmada áthalad. Az ukrajnai gázrendszert üzemeltető GTSOU közölte, hogy szerdától leállítja a Sohranivkán keresztül történő szállítást. A kapacitást Szudzsába helyeznék át. „Vis maiorra” hivatkoztak, miután a szakadár területeken állításuk szerint akadozik a gázszállítás – írja a Reuters. A vezetékes orosz gázexportban monopóliumhelyzetet élvező orosz Gazprom szerint azonban ez „technológiailag lehetetlen”.
Ukrajna továbbra is az orosz gáz fő tranzitútvonala Európába, ez nem változott az ukrajnai háború kitörése óta sem.
A Portfolió gyorskommentje szerint egyelőre lehetetlen megállapítani, hogy mi az igazság, illetve, hogy milyen jelentőségük van az európai ellátás biztonságára a fejleményeknek. Két enyhítő tényezőre azonban felhívta a figyelmet. Az egyik, hogy ugyan az egyharmados arány elsőre ijesztően hangzik, de ez „csak” az orosz gáz „csupán” Ukrajnán keresztül szállított részének a harmada, tehát a teljes európai gázfogyasztás jóval kisebb szelete. Másrészt a fűtési szezonnak gyakorlatilag vége, a lezárás az európai tárolók jelenleg zajló feltöltésében okozhat fennakadásokat.
Mikor vetné be az atomfegyvert Putyin?
Vlagyimir Putyin hosszú ukrajnai háborúra készül, és még a keleti győzelem sem vethet véget a konfliktusnak – figyelmeztetett az amerikai hírszerzés. Moszkva a Donbász térségének elfoglalására összpontosította csapatait, miután nem sikerült bevenniük Kijevet. Ennek ellenére, csapatai továbbra is patthelyzetben vannak – közölte az amerikai hírszerzés.
Avril Haines, hírszerzési igazgató az amerikai szenátus bizottságának keddi meghallgatásán azt mondta, Putyin továbbra is a Donbászon túli célok elérésére törekszik, de a jelenlegi, hagyományos katonai képességei ehhez nem elegendőek. Az orosz elnök szerinte valószínűleg azzal számol, hogy az Egyesült Államok és az EU Ukrajnának nyújtott támogatása lanyhulni fog az energia drágulása, az infláció emelkedése és az élelmiszerhiány kialakulása miatt.
Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Putyin drasztikusabb eszközökhöz is fordulhat a háború folytatódásával – bár Moszkva csak akkor használna atomfegyvert, ha „egzisztenciális fenyegetést” érzékelne Oroszországgal szemben.
Küzdelem a Kígyó szigetért
A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése szerint Oroszország uralhatja a Fekete-tenger északnyugati részét, ha képes stratégiai légvédelmi és partvédelmi cirkálórakétákkal megszilárdítani pozícióját a Kígyó-szigeten, ahol folytatódnak a harcok. Az oroszok célja az ott található helyőrségének megerősítése.
Legfrissebb fejleményként Ukrajna – drónokkal – sikeres csapást mért az orosz légvédelemre és utánpótláshajókra. Az utóbbiakat alig védik a Fekete-tenger nyugati részén, miután az orosz haditengerészet a Moszkva cirkáló elvesztése után visszavonult a Krímbe.
Mariupol után felkészül Odessza
Legalább száz civil rekedt Mariupol Azovsztal acélművében, pontosabban annak óvóhelyein – közölte a város polgármesterének munkatársa. A még kitartó ukrán védők a nemzetközi közösséghez fordultak segítségért.
Ismétlődő rakétatámadások érték Ukrajna létfontosságú Fekete-tengeri kikötőjét, Odesszát. Az orosz csapatok a többi között hiperszonikus rakétákkal is lőtték a várost. Egy ember meghalt, öten pedig megsebesültek.
A The Guardian térképén látható, hogyan áll a katonai helyzet Ukrajnában. A rózsaszínnel jelzett területek már orosz kézen vannak, a pirossal satírozottak az orosz erők előretörését mutatják, a sárgával pedig azokat a régiókat ábrázolják, amelyeket az ukránok visszafoglaltak a megszálló oroszoktól.
A térkép alatt található magyarázat szerint (1.) Odessza kikötőjének egyik raktárát és egy bevásárlóközpontot rakétákkal lőttek az oroszok; (2.) Mariupolban még legalább száz civil tartózkodik az Azovsztal acélmű óvóhelyein; (3.) A Donbaszból nagyon súlyos harcokról érkeztek hírek, Bilohorivka és Rubizsnye településeknél; (4.) Bogoduhovot is támadták az oroszok, négy ember halálát okozva, többen megsebesültek.
Közben a Harkivtól délkeletre fekvő Izium városban 44 civil holttestét találták meg egy márciusban összedőlt épület romjai között, miközben dúl a harc a terület irányításáért. A várost a Donbasz előszobájaként is szokták emlegetni.
Ukrán sikerek
Harkiv térségében több falut is visszafoglaltak az orosz megszállóktól az ukrán erők – erről Volodimir Zelenszkij tett említést szokásos napi beszédében. Emellett fokozatosan kiszorították az orosz erőket a háború kezdete óta bombázott Harkivból. Az ukrán elnök azonban óva intett attól, hogy az emberek „bizonyos győzelmekre” számítsanak. Mint hozzátette, nem szabad a túlzott erkölcsi nyomás légkörét teremteni, amikor hetente, sőt naponta győzelmeket várnak.
Több a civil halott
Matilda Bogner, az ENSZ emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője szerint a háború kezdete óta Ukrajnában elesett civilek száma több ezerrel meghaladja a hivatalos adatokat. Az ENSZ hivatalos adatai szerint a polgári áldozatok száma Ukrajnában 3381, a sebesülteké 3680. A nagy „fekete lyuk” Mariupol, ahol nehezen jutottak megerősített információkhoz. Az 55 ukrajnai megfigyelőt tömörítő ENSZ-csapat szerint a legtöbb halálesetet nagy távolságú robbanófejekkel ellátott eszközök okozták.
Matilda Bogner elmondta, hogy vizsgálják az ukrán erőket ért, az oroszok által megszállt területeken végrehajtott kínzásokról, rossz bánásmódról és kivégzésekről szóló „hiteles” vádakat is. Az oroszokkal szemben sokkal több ilyen vád merül fel, tette hozzá.
Már 14 millió ukrán hagyta el az otthonát
Közelíti a hatmilliót azoknak az ukránoknak a száma, akik Oroszország február 24-i inváziója óta elmenekültek hazájukból. Erről az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tett közzé adatokat.
Az ugyancsak ENSZ-ügynökség, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) arról adott ki jelentést, hogy hány ukrán választotta a belső emigrációt. Kiderült, hogy Ukrajna háború előtti lakosságának több mint 18 százaléka – vagyis majdnem minden ötödik – jelenleg belső menekültként él, 63 százalékuk nő. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült családok több mint 50 százalékában van gyermek, 55 százalékában idősek, több mint 30 százalékban pedig krónikus betegségben szenvedők – áll a CNN által ismertetett jelentésben.
Zúgolódás az orosz hátországban
Lemondási hullám indult a szankciók hatásaira felkészülő Oroszországban. A The Guardian jelentése szerint tegnap négy orosz regionális kormányzó is lemondott. Bejelentette azonnali távozását Tomszk, Szaratov, Kirov és Mariföld vezetője, miközben a rjazanyi régió első embere tudatta, hogy nem indul harcba újabb mandátumért.
Felkészül az oroszok oldalán Belorusz?
Belorusz bejelentette, hogy – válaszul az Egyesült Államok és szövetségesei „növekvő fenyegetésére” – három területen különleges hadműveleti csapatokat telepít az Ukrajnával közös déli határa közelében. Alekszandr Lukasenka elnök közben kijelentette, hogy Oroszország segít Belorusznak a rakétagyártásban, hogy növelje katonai képességeit. Fenyegetőzött is, mondván, hogy országa „elfogadhatatlan károkat okozhat az ellenségnek”.
Lecserélték az oroszokat a nemzetközi szervezetben
Csehország váltja Oroszországot az ENSZ legfőbb emberi jogi testületében. Erről a világszervezet közgyűlése elsöprő többséggel szavazott.
