Nincs ítélkezési szünet, csak akadályozott működés
„Ha a veszélyhelyzet kihirdetése óta nincs bírósági ítélkezés, akkor hogyan születhetett mégis ítélet Kaleta Gábor ügyében?” – merül fel sokakban a kérdés annak kapcsán, hogy a volt magyar perui nagykövetet gyermekpornográfia miatt, a napokban a Budai Központi Kerületi Bíróság tárgyalás mellőzésével, egy év – két év hat hónapra felfüggesztett – börtönbüntetésre és 540 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte. Bárándy Péter tisztázta a helyzetet: ítélkezési szünet nincs, úgynevezett akadályozott működés van, ami rendkívül bonyolult helyzeteket is eredményez. A vonatkozó kormányrendelet elvi alkotmányossági problémákat is felvet. Ami pedig a Kaleta-ügyet illeti, Bárándy – leszögezve, hogy a konkrét ügyet nem ismeri – azt mondta: „ha csak a kategóriát nézem, védőként elégedett lennék, de biztos, hogy megvoltak a bírói szempontok”.
Most akkor mi a helyzet? A laikus annyit tud, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésével a bíróságok is bezártak, nincsenek tárgyalások, köznyelvre lefordítva, ítélkezési szünet van. Ugyanakkor jött a hír, hogy egy volt magyar nagykövet ügyében szépen, titokban megszületett egy bírói büntetővégzés. Az egész ügyben rengeteg – a hatalom szándéka szerint – a homály, ez az újabb momentum pedig tovább szaporítja a kérdéseket.
Elvi alkotmányossági problémák is felmerülnek
Akkor most van ítélkezési szünet vagy nincs? – kérdeztük Bárándy Pétertől, aki szerint a kérdés teljesen racionális, hiszen az egész helyzettel akkor tudnának igazán mit kezdeni a bírók, az ügyészek, az ügyvédek is, ha valóban ítélkezési szünet lenne, azaz az igazságszolgáltatás nem dolgozna, csak egy ügyeleti rendszer működne. Sokáig nem is volt tisztázott a helyzet. Utóbb derült csak ki, hogy nem ítélkezési szünet van, hanem úgynevezett akadályozott működés.
Ezzel a kormányrendelet egy nehezen kezelhető helyzetet teremtett: a határidők telnek, kézbesítések történnek, az ügyfelek és ügyvédeik vagy tudomást szereznek ezekről a kézbesítésről vagy sem („később problémák lesznek még ebből”) – magyarázta a jogász.
Kitért arra is, hogy a kormányrendelet olyan büntető és polgári eljárást is módosít, ami már elvi alkotmányossági problémákat is felvet, ugyanis az elsőfokú büntető eljárások a nyilvánosságra alapulnak. „Ez garancia, a bíró a közvetlenség alapján ítélkezik, a vádlott szemébe néz, amikor eldönti, hogy az kicsoda, mit kell vele szemben alkalmazni ahhoz, hogy megjavuljon, ha egyáltalán lát erre módot. Ez technikai eszközökkel – mondjuk Skype-on történő kihallgatással – nagyon nehéz, fűzte hozzá.
A konkrét ügy
Eddig megúszta a pedofil ügyét Kaleta Gábor volt perui nagykövet – adta hírül a Blikk, emlékeztetve arra, hogy az egykori diplomata tárgyalása eredetileg márciusban lett volna, de a koronavírus-járvány miatt, a bíróságokat bezárták, ezért az ő perét is elnapolták. A tárgyalás mellőzését egy, a veszélyhelyzet idejére kiadott kormányrendelet tette lehetővé, ami az enyhébb bűncselekmények esetén megengedi, hogy a bíróság pusztán az ügyiratokból meghozhassa döntését büntetővégzés formájában. A tárgyalás nélkül hozott büntetővégzés azonban nem jogerős, s az ügyészség tárgyalás tartását kérte a vádlott terhére.
Ki is az a Kaleta?
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Kaleta Gábor volt limai magyar nagykövetet tavaly tavasszal, titokban hazarendelték/hazakísérték/hazahozták (máig nem tisztázott, pontosan mikor és hogyan történt a hazaérkezése), leváltották és megfosztották nagyköveti rangjától, majd eljárást indítottak ellene. Kiderült ugyanis – egy több országra kiterjedő nemzetközi nyomozás eredményeként –, hogy részese volt egy gyermekpornográfiával foglalkozó nemzetközi bűnbandának. Magyarországon ebből mindössze annyi jelent meg (a Magyar Közlönyben), hogy 2019. április 1-jei hatállyal Kaletát nagyköveti posztjáról leváltották és rangját visszavonták. Az egész ügy nagy titokban el is sikkadhatott volna, ha az Index nem értesül róla, s nem kezd el foglalkozni vele, majd nyomában más orgánumok nem derítenek ki újabb és újabb részleteket. Az ügy egyre nagyobb hullámokat vert, mígnem végül titkosították. Annyit lehetett tudni, hogy Kaleta szabadlábon védekezhetett.
Kínos Szijjártóéknak és a szolgálatoknak is
Az ügy nagyon kínos a hatalom számára. Nem csak azért, mert Kaleta Gábort Szijjártó Péter nevezte ki nagykövetté, hanem azért is, mert többszörösen elégtelenre vizsgázott maga a rendszer. Hogyan lehet egy magyar diplomatának titkos élete? Hiszen rutinszerűen át kellett esnie – nem is egyszer – az úgynevezett C-típusú átvilágításon, a kinevezése előtt meghallgatták, megvizsgálták, nem csak az önéletrajza alapján kérték fel a posztra. Kaleta 2001 óta dolgozik – némi megszakítással – a külügyben, az ilyen átvilágítást pedig ötévente el kell végezni. Ki lehet tehát számolni, hogy hányszor ment át rajta, mint kés a vajon, anélkül, hogy kiderült volna róla rejtett, titkos élete.
Adtak egy pofont a semminek
Az egész ügyet Orbánék tíz évre titkosították, most pedig – újabb kérdőjelet generálva – tárgyalás nélkül született büntetővégzés az ügyében. „Ez az eset abba a kategóriába tartozik, ami járható és bevett út is évtizedek óta, bizonyos kisebb súlyú cselekményeknél tárgyalás mellőzésével lehet hozni joghátrányokat tartalmazó ítéleteket, ami ellen nincs helye fellebbezésnek” – magyarázta Bárándy Péter. Hozzátette: a jogorvoslatot az nyitja meg, hogy tárgyalás tartását kérik, „ebben az esetben is ez történt, s ezután fehér lappal indul majd a kitűzött tárgyalás, amikor majd újból rendes munkarend lesz, azaz semmivel nem vagyunk előbbre. Adtunk egy pofont a semminek”.
A kormányrendelet – magyarázta – annyiban releváns, hogy kiterjesztette a „békeidőben súlyosabb kategóriába eső cselekmények elbírálására is a tárgyalás nélküli büntetővégzés meghozatalának a lehetőségét. Ilyen ez az ügy is. Ám ebben most a vádhatóság tárgyalás kitűzését kérte, azaz újra kezdődik az egész.
Jogos-e a közfelháborodás?
Ennek ellenére is nagyon sokakat felháborít, hogy egy ilyen bűncselekményt elkövető ember felfüggesztettet és némi pénzbüntetést kaphat Magyarországon. Miután mára Magyarország – sajnálatos módon – a gyanakvók és a sandaságokat feltételezők országává vált, óhatatlanul felmerül a kérdés: nem azért született-e ilyen döntés, mert Kaleta közel áll(hat) a regnáló hatalomhoz? Mit szól a megszületett döntéshez? – kérdeztük ezért Bárándy Pétert.
„Ha csak a kategóriát nézem, védőként ezzel elégedett lennék” – szögezte le, de hozzátette, hogy biztosan megvoltak azok a szempontok, amelyek mentén a bíró úgy döntött, hogy ennél a személynél nincs szükség a tényleges szabadságelvonásra, elég ha Damoklész kardját fölé lógatják. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy-egy jó egzisztenciájú embernél a felfüggesztett is tud nagyon fájni, hiszen – ha nem kapott előzetes mentesítést –, akkor annak tartalma alatt büntetett előéletűnek számít, annak összes korlátozásával, ami egyebek között a foglalkozásgyakorlásban is érvényesül. Emellett vannak bizonyos területeken érvényesülő hátrányok is, amelyek a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén, évtizedekig fennmaradnak.
Az is sokakat felháborít, hogy miért nem számít súlyosbító körülménynek, hogy az elkövető egy diplomata, egy nagykövet, aki a hazáját is lejáratta ezzel – mert az enyhének tűnő büntetővégzés azt sugallja, hogy ezt nem vették számításba. Bárándy szerint, valóban egy formálisan is felhívandó büntetéskiszabási szempont ez, amit a bírónak a súlyosbító körülmények között kell mérlegelnie, s vélhetően meg is tette. De ha a másik oldalon vannak enyhítő körülmények, akkor ezt eliminálja, s kijöhet ez az eredmény – mondta, hozzátéve: az valóban igaz, hogy egy nagykövet által elkövetett ilyen cselekményt súlyosabban kell elbírálni, mintha mondjuk egy tisztességben élő gyári esztergályos követi el.
