Nincs ok reménykedni a jogállami működésben

Zsidai Péter 2019. július 11. 15:57 2019. júl. 11. 15:57

Fleck Zoltán erős esély lát arra, hogy a kormányzat alá rendelt közigazgatási bíróságok felállítása után a független bíróságoktól fognak hatásköröket elvonni. A jogszociológust annak kapcsán kérdeztük, hogy Kövér László kibökte, csak átmenetileg fogták vissza magukat, nem állnak el a miniszterei felügyelettel működő új bírósági ág meghonosításától.

Meglepte Kövér László kijelentése, hogy visszahozhatják a közigazgatási bíróságok bevezetéséről szóló alaptörvény módosítását?

Egyáltalán nem. Egy hete nyilatkoztam arról, hogy az elhalasztásnak kizárólag politikai motivációja volt, ahogy a közigazgatási bíróságok megalakítása mögött is ez húzódik. Ezért is számoltam azzal, ha lezárul az Európai Unióban a pozíciók felosztása, ismét be fogják hozni. Az kétségtelen, Kövér László mintha elébe ment volna ennek, tartva azonban a jogállamiságtól való távolodás irányát.

Nem is számít semmi változtatásra, esetleges korrekcióra?

A jogállamiság felé mozdulásra nem érdemes számítani.

Arra vonatkozó elképzelése van, hogy a két szint, a rendes bíróságok és a közigazgatási bíróságok között mi lesz az erőviszony?

Amiről tudhatunk, hogy az apparátus készen áll a közigazgatási bíróságok indítására, a bírói átjelentkezések megtörténtek. Az csak a gyakorlatból tud kiderülni, mi lesz e kompetencia viszony a Kúria és a Legfőbb Közigazgatási Bíróság között. Ami igazán veszélyes, hogy törvénymódosításokkal, akár salátatörvénybe csomagolva bármikor változtathatnak majd a hatáskörökön is, akár elvéve más bíróságoktól. Hatalmi eszközökkel tudják átrendezni az igazságszolgáltatás kompetenciáit.

Nyilatkozott arról is, létezik olyan modell Európában, hogy miniszteri felügyelet alatt működnek bíróságok. Tehát ez nem fideszes találmány.

Valóban létezik ilyen modell, de azt jogállami garanciák lehetővé is teszik. Nem jogállamokban ennek más az akusztikája. Olyan modell viszont nincs, amelyben ne lenne érdemi hatásköre a bírói tanácsnak, a választott bírói testületnek. A változtatás után az OBT-nek Magyarországon csak reprezentatív funkciója lenne, érdemi hatásköre nem maradna. Fontos megjegyezni, hogy a miniszteri felügyeletben dolgozó bírósági modellek az autonóm bírói igazgatás felé mozdulnak, Finnország a napokban fogadott el ilyen tartalmú törvényt. Az mindkét modellre érvényes, hogy a bíró tanácsokkal való kooperáció kötelező. Sajnos a rendszerváltozás óta a magyar alkotmányos tradícióban nincs nyoma a kooperációra késztetésnek, a különböző hatalmi centrumok együttműködésének. Vagy végletes bíró vagy végletes politikai hatalmat hoztak létre, pedig ezek a radikális megoldások valóban nem működőképesek. A modern jogállami demokráciákban egymást kontrollálják az önálló hatáskörrel rendelkező szervek. Látjuk, a szükséges kompetencia híján az OBT milyen hatékonysággal képes ellenőrizni a bíróságokat. Németországban valóban miniszteri felügyelet alatt dolgoznak a bíróságok, de ne felejtsük el, az egy föderatív ország a maga garanciarendszereivel és nagyon erős alkotmánybírósággal, alkotmánnyal.

A létrehozandó vegyes modellre, amit a Fidesz akar létrehozni, van példa Európában?

Ami nem jellemző, hogy teljesen különböző modellek egyszerre létezzenek. Csehországban ahol háromfejű a rendszer – a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság alkotja – iszonyú kompetencia viták mennek a háttérben. A hatásköri összeütközéseket azonban meg lehet oldani egy vitaképes kultúrában, ahol a kormányzatnak egyformán nincs egyik testületre se befolyása. Miután az önkormányzati választások után beígérték az alkotmányos reformot, erős a esély van arra, hogy nem csak felállítják a közigazgatási bíróságokat, de a rendes bírósági szervezetekhez is hozzányúlnak. Már csak azért is, mert a jelenlegi hatalmi logikában láthatóan fel nem oldható konfliktus van a bíró tanács és a hivatal között. Lenne, mire hivatkozni, miért kell hozzányúlni, miért kell elvenni az OBT hatáskörét. Nagy valószínűséggel a bíróságok működését fogják újraszabályozni.