Nyugdíjemelés: ez több mint hiba, ez már bűn

„Semmi meglepő nincs abban, hogy a kormány kihirdette a jövő évre szóló 2,8 százalékos nyugdíjemelést, hiszen az emelés mértékét már a költségvetés elfogadásakor rögzítették, annak ellenére is, hogy minden mértékadó előrejelzés – még a jegybanké is – ennél gyorsabb inflációt vetít előre 2020-ra” – mondta Barát Gábor. Módosításra pedig már nem lát lehetőséget. Nem várható ugyanis, hogy megváltoztassák a költségvetés sarokszámait – beleértve a jövőre tervezett fogyasztói áremelkedésre vonatkozót vagy akár a GDP-re vonatkozót.

Orbánék évek óta azt játsszák, hogy már nyáron elfogadják a következő évre szóló költségvetést, akkor, amikor még nincs meg az előző évi büdzsé zárszámadása, illetve a tárgyévi folyamatokat nehéz belőni – fejtette ki az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója. Mindez párosul azzal, hogy a kormány – szinte tudatosan – évek óta alultervezi az inflációt, ami azért jó a számára, mert az alultervezett és a tényleges infláció közötti különbséget majd csak utólag, novemberben kell korrigálnia – igaz, visszamenőleg –, addig pedig, azaz tíz hónapig a nyugdíjasok előlegeznek a kormánynak, amely szabadon tudja azt a költségvetési pénzt használni. „Pszichikailag is rafinált ez a rendszer, hiszen ha valaki kétszer kap, azt hiszi, egyben többet is kap, pedig csak azt kapja meg novemberben, amit már januártól meg kellett volna kapnia” – húzta alá. Hozzátette: Orbánék évek óta ezt csinálják. Barát azonban nem lát esélyt arra, hogy változtatnának ezen.

Visszamenőleges korrekció áprilisban?

Reális az lehet szerinte – „de ehhez is kellene egy erős és egységes érdekképviseleti fellépés és kormányzati affinitás –, hogy előrehozzák a novemberi korrekciót. Mint kifejtette: az első három hónap után már látszani fog, hogy az éves infláció meg fogja haladni a 3 százalékot, s a kormány – ezt számára törvény nem tiltja – áprilistól visszamenőleg adhatna  egy 1-1,5 százalékos plusz emelést, ami beépülne a nyugdíjakba. „A gazdaság alapjai rendezettek, s jogilag sincs semmi akadálya annak, hogy a kormány a törvénytől eltérve, többet adjon” – hangsúlyozta Barát Gábor, aki úgy emlékszik, hogy volt már ilyenre példa, igaz, az választások előtt történt.

 „A nyugdíjas érdekképviseleteknek egyébként nem az infláció mértékén kellene vitatkozniuk, inkább az indexlás módszerének megváltoztatásáért kellene harcolniuk” – szögezte le a szakértő. Első lépésként a vegyes indexálást kellene elérni, megakadályozandó a nyugdíjak további teljes elszakadását a bérektől. Később lehet foglalkozni a bér- és árnövekedés belső arányainak a viszonyával.

Vegyes indexálás kellene

A vegyes indexálásra azért lenne égető szükség, mert 2015 után az erős béremelés „szétszakította” a nyugdíjakat. A nyugdíjak relatív értéke a béka feneke alá süllyedt, a régi és az újonnan megállapított ellátás között óriási lett a különbség. Ha már az elmúlt négy-öt évben nyugállományba vonultak helyzetét nem is, de a jövőben ezt meglépőkét lehetne orvosolni.

Barát arra is felhívta a figyelmet, hogy kegyetlen helyzet alakult ki: a nyugdíjasok nem érzékelik csak a saját, legfeljebb a környezetük helyzetét, a kormány pedig – hiába az ő felelőssége – nem hajlandó tiszta képet felmutatni. Ugyanakkor – mint nyilatkozataiból is kiderül – nem is lát problémát abban, ha a nyugdíjak leszakadnak a bérektől. „Ez még akkor is bírálható, ha egy szerves fejlődés eredménye, s normális keretek között megy végbe. Hát még így, hogy egy irreális bérrobbanás után történt mindez” – húzta alá Barát. Határozott véleménye, hogy a kormánynak minimum fel kellene mérnie, át kellene tekintenie a nyugdíjas állomány helyzetét, legalább azért, hogy mindenki tisztán lásson. Ezután egy korrekciós menetrendet kellene kidolgozni, ami tompíthatja ezt az elszakadó hatást. „Ugyanis a béreket tekintve, nálunk abnormális gazdasági folyamatok indultak el, amiknek a társadalompolitikai hatásai szinte beláthatatlanok – ez pedig több mint hiba, ez már bűn” – szögezte le Barát Gábor.

A nyugdíjasok is megszólaltak

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, a nyugdíjemelésre vonatkozó rendelet megjelenése után a Nyugdíjas Parlament közleményt adott ki és azt kérte a kormánytól, legyen 6,5 százalék az emelés. Mint emlékeztettek rá, a fogyasztói árak stabilitásáért felelős Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint, jövő évre 3,4 százalékos infláció várható; a jövő évi gazdasági növekedés(GDP) mértéke 4 százalékos lesz, amelynek az örvendetesen magas értékéhez a nyugdíjasok is tevőlegesen hozzájárulnak; a várható fogyasztói ár emelkedésénél alacsonyabban megállapított év elejei nyugdíjemelés azt eredményezi, hogy a nyugdíjasok ismét 10 hónapig hiteleznek a költségvetésnek; a kormánynak lehetősége lenne arra, hogy a „makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további intézkedéseket tegyen”.

A szervezet éppen ezért azt kéri, hogy a bruttó bér és keresettömeg (9,6 százalék) és a fogyasztói árindex (3,4 százalék) várható alakulásának figyelembe vételével a jövő évi nyugdíjemelés mértékét 6,5 százalékban állapítsa meg a kormány.

238 ezer nyugdíjas helyzete

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője pedig Facebook posztjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2,8 százalékos nyugdíjemelés azt jelenti, hogy csökken a nyugdíjak vásárlóértéke, még jobban le fognak szakadni a nyugdíjak a bérektől, tovább fognak növekedni a társadalomban meglévő különbségek. Ma Magyarországon közel 238.000 nyugdíjas él 93.000 forintnál kevesebb pénzből havonta – emlékeztetett, hozzátéve: az alacsony összegű nyugdíjakat fel kell zárkóztatni, és figyelembe kell venni a nyugdíjak emelésének számításánál a bérek emelését is. „A nyugdíjasoknak nem eseti utalványokra van szükségük, hanem biztos és tisztességes megélhetést garantáló nyugdíjakra”.