Nyugtat a biztonságpolitikai szakértő: nem kell tartani III. világháborútól

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint távolabbra került a béke Ukrajnában. A világszervezet közgyűlésén elhangzott beszédében borús képet festett, mondván: „Nő a további eszkaláció és vérontás esélye. Attól tartok, hogy a világ nem alvajáróként sétál be egy szélesebb kiterjedésű háborúba. Attól félek, hogy ezt tágra nyitott szemekkel teszi”. 

Pont ennek az ellenkezőjét sugallta ugyanakkor az ukrán Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanács elnöke. aki egy rádiónak adott – a Yahoo News által idézett – nyilatkozatában arról beszélt, hogy az oroszok közvetítőkön keresztül próbálják rávenni az ukrán vezetőket, üljenek tárgyalóasztalhoz. Olekszij Danilov példaként Brazíliát említette. Hangsúlyozta azonban, hogy Ukrajnának négy világos feltétele van: az oroszok vonuljanak vissza az ideiglenes orosz megszállás alá került ukrán területekről; állítsák nemzetközi bíróság elé a civilek, gyerekek, nők és idősek halálának felelőseit; Ukrajna kapjon biztonsági garanciákat; végül pedig az elszámoltatás. 

Valóban rohanunk egy világháború felé? Ha igen, nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy ezzel egy atomháború felé sodródunk?  Ha nem, mik az esélyei a tárgyalások megkezdésének a két fél között? Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt kerestük meg.

„Nem, szerintem nem rohanunk a világháború felé. Ezt alapvetően azzal lehet a leginkább bizonyítani, hogy senki nem akar világháborút” – adott megnyugtató választ a szakértő. Elismerte, hogy az oroszok mostanában valóban ezzel fenyegetnek, de mint mondta, valójában nem érdekeltek benne, hiszen egy III. világháborút az oroszok elveszítenének. „A világháborúhoz az kell, hogy a világ akarjon háborúzni, de egyelőre az oroszok indítottak háborút Ukrajna ellen” – emlékeztetett, hozzátéve: Moszkva azt akarja elérni, hogy a Nyugat ne támogassa Ukrajnát, ezért mondogatják, hogy világháború meg atomháború. „Nem gondolom, hogy ez racionális és tényleges megoldás lenne, inkább stratégiai kommunikáció, aminek az a célja, hogy a Nyugat minél kevésbé támogassa Ukrajnát, mert ha ez megszűnik, akkor szerintük Moszkva el tudja érni a céljait” – mutatott rá.

Ez esetben miért mondta azt az ENSZ főtitkára, hogy sodródunk a világháború felé? – kérdeztük. Tálas Péter szerint a világszervezet főtitkárának mindig valami békére hajazó dolgot kell mondania. Persze António Guterres nyilvánvalóan aggódik, neki komolyan kell vennie az orosz bejelentéseket, „de azt gondolom, hogy az orosz nukleáris fenyegetés komolytalan”.

Többen azt mondják, hogy abban az esetben azért fennállhat az atomháború veszélye, ha Putyin nagyon a sarokba szorítva érzi magát – vetettük fel. Tálas Péter nem gondolja, hogy ez így lenne. Már csak azért sem, mert az, hogy az oroszok mit tekintenek győzelemnek vagy vereségnek, az Putyintól függ. Ha az elnök győzelemnek állítaná be, hogy Oroszország elveszíti Ukrajna egészét, beleértve a Donbaszt és a Krímet, akkor az oroszok nagy része is valószínűleg így látná; s ugyanígy, ha vereségként tálalná fel Putyin, hogy nem foglalták el egész Ukrajnát, akkor az oroszok java is annak fogja azt tekinteni. „Nem hiszem, hogy azzal kellene a Nyugatnak foglalkoznia, hogy mit gondol Putyin vereségnek, ehelyett inkább azzal, hogyan tudja Ukrajna legyőzni Oroszországot és ebben miként tudja támogatni Ukrajnát” – szögezte le. 

Amúgy az is az orosz narratíva hangja, miszerint Putyin nem viselne el egy ilyen helyzetet, de miért is ne viselné el? – tette fel a kérdést Tálas. Hiszen senki nem bántotta Oroszországot, mindenki csak azt követeli, hogy távozzon Ukrajnából, adja vissza az elfoglalt területeket. Senki nem akarta megtámadni Oroszországot, nem az ukránok kezdték a háborút, és nem is a Nyugat – ők csak azután kezdték el támogatni jelentős mértékben Ukrajnát, hogy annak védekeznie kellett az orosz támadás ellen. „Ezek kifordított dolgok, amelyek elsősorban az orosz narratívát akarják legitimmé tenni, s láthatóan előszeretettel alkalmazza ezt nem csak Oroszország, hanem a nemzetközi béketábor is, azok, akik úgy gondolják, hogy Ukrajnának fel kellene adnia területeket ahhoz, hogy nyugalom legyen” – fejtette ki Tálas, akinek van az így gondolkodók számára egy jó tanácsa: gondolják végig, hogy – nemzetközi követelésre – le kellene mondaniuk más javára az országuk területének a 20 százalékról. „Ennek az elfogadtatása messze nem lenne egyszerű, különösen nem Kelet-Európában, ahol szuverenista a politika” – jegyezte meg.

Lát-e bármilyen esélyt a tárgyalásokra, különös tekintettel arra, hogy mindkét részről azt sugallják, hogy a háború első évfordulója környékén komoly orosz offenzíva várható? – kérdeztük Tálast. Meglátjuk, hogy lesz-e ilyen offenzíva, egyesek szerint igen, mások szerint nem, mivel nincs elég fegyver, lőszer, ember hozzá – mondta. Ukrajna érdeke az, hogy a Nyugat minél jobban támogassa, Oroszországnak pedig az, hogy minél jobban elhitesse, győzni fog – mutatott rá. A tárgyalásra vonatkozó kérdésre reagálva, pedig úgy vélekedett, hogy addig nem lesz, amíg Oroszország nem éri el a stratégiai célját. Ráadásul nincs is miről tárgyalni, hiszen eddig senki nem érte el a stratégiai célját. Az oroszok nem foglalták el a Donbászt, Ukrajna pedig legalább az oroszok által február 24. után megszállt területek visszaszerzésében eltökélt. „Ha nem lesz valami nagy összeomlás, akkor nagyjából a nyár végén lehet majd meglátni, hogyan alakul a helyzet” – mondta Tálas Péter, emlékeztetve arra, hogy 2024-ben két helyen – az Egyesült Államokban és Oroszországban – is választásokat tartanak, azok eredménye pedig megváltoztathatja a háborúhoz való hozzáállást is.