Orbán a „külvilágra” keni  saját hibáját!

Kardos Ernő 2019. augusztus 22. 17:44 2019. aug. 22. 17:44

A nyugdíjasok és a havi fixből élők érzik legjobban a felgyorsult magyarországi inflációt. A románok után nálunk a legmagasabb a pénzromlás üteme egész Európában. Az Eurostat legfrissebb jelentését az inflációról a Magyar Távirati Iroda megjelentette ugyan, de a kormányhoz közel álló legtöbb médium elhallgatta. Magyarországon a havi infláció 3.3, Romániában 4.1 százalék. A „hanyatló” európai országok átlaga viszont mindössze 1,4 százalék. A Hírklikk Petschnig Mária Zita közgazdászt, a Pénzügykutató Intézet tudományos főmunkatársát kérte hírmagyarázatra.

- Lehet, hogy egyszerűen csak arról szó, hogy az inflációval nálunk hamarabb jelentkezik az a gazdasági válságtünet, amiről a miniszterelnök szeret beszélni?

Nem erről van szó. A miniszterelnök egészen másról beszél, mint ami a valóságban várható. Orbán Viktor szerint a „külvilág” válsága csap le ránk. Ez eddig egyáltalán nem így van, s ha az idén lesz is némi visszaesés, de jövőre ez már nem várható. Persze, mindig vannak, akik recesszióról, válságról kiabálnak, de ez ma nem látszik. A kormányfő erre az állítólagos folyamatra hivatkozik, de ezzel csak másra akarja hárítani saját felelősségét. Ugyanis a magyar gazdaság visszaesése valójában az uniós támogatások jelentős csökkenésére miatt gyorsul majd fel. Szó sincs összeomlásról, de a legtöbb elemző szerint a magyar gazdaság növekedése visszaesik majd. Az uniós pénzek csökkenése miatt akár 4 százalék alá eshet majd a növekedés. Ennek a felelősségét jó előre a nyugatra hárítja Orbán!

- Persze a magyar kormányfőt még Merkel kancellár is megdicsérte az uniós pénzek felhasználásának hatékonysága miatt. Lehet, hogy nem is csökken majd a támogatás?

Azokkal értek egyet, akik szerint a kancellár részéről a dicséret belpolitika lépés volt. Ugyanis tisztában vannak ők azzal, hogy az uniós forrásokat hogyan költik el Magyarországon, de ezt lassan az egész világ látja. Így aztán aligha kapunk számolatlanul támogatást.

- Ha nem a közelgő válság, akkor mi az oka a magas inflációnak, miért emelkednek olyan jelentősen az árak, s kerül egyre többe egyebek mellett az élelmiszer is?

Ez várható volt! A magyar inflációs adatokkal már az elmúlt évben az Európai Unió élén jártunk, s az a csoda, hogy „csak” ennyi! Egyébként azért csak ennyi, mert a rezsicsökkentésnek köszönhetően befagyasztották a háztartási energia költségeket. Ha ezen a területen is a piaci hatások érvényesültek volna, akkor egészen biztosan, hogy a pénzromlás ennél is magasabb lenne. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a rezsicsökkentés piac konform megoldás, ennek még lesz böjtje.

Ma minden olyan kapcsoló, amely felfelé hajtja az inflációt nálunk be van kapcsolva! Egyrészt nagyon laza a költségvetési politika, ugyanis ösztönzi a jövedelemkiáramlást, vagyis a fogyasztást. Ez költekezésre ösztönzi a háztartásokat. Miután az elmúlt évi választások előtt politikai megfontolásból emelték a béreket, ami miatt növekszik a kereslet, emiatt gyorsul az infláció, emelkednek az árak.

Mindehhez járul hozzá a laza monetáris politika, miután nagyon alacsonyan tartják a kamatot, ez is vásárlásra ösztönöz, és nem a megtakarításokra. Miután a magyar gazdaságot a háztartások fogyasztása ösztönzi, ennek nyilvánvaló az inflációs hatása, ami még magasabb is lehetne, ha piaci árak érvényesülnének.

- A pénzromlás gyorsuló üteme egyetlen hónapra, vagy hosszabb távra érvényes?

Az elmúlt év teljes időszakában magas volt nálunk az infláció, az európai „élvonalban” voltunk. Az éves infláció 2.9 százalék volt, miközben az uniónak 1.9 százalék, euro zóna átlaga 1.8 százalék volt.

A forint esetén a gyengülő forint árfolyam – ami a jegybank politikájának eredménye – is növeli az inflációt, hiszen az unió más országában hiába alacsony az infláció, mert a forint gyenge árfolyama miatt az importált termékek ára folyamatosan emelkedik. Ez is hajtja az inflációt!

- Korábban emelkedtek a bérek, s szakértők szerint előfordulhat, hogy a kormány a fizetésemelést egyszerűen „elinflálhatja”, vagyis a fizetésemelést az áremeléssel visszaveszi. Erről is szó lehet?

Olyan mértékű pénzromlás nem volt Magyarországon, amely a kiáramló jövedelmeket teljes mértékben „elinflálta” volna. Kétségtelen, az infláció csökkenti a fixjövedelműek, illetve a nyugdíjasok bevételeit. A pénzromlással a társadalmi különbségek markánsabbá válnak, mert a jövedelmi különbségek hosszabb távon megnőnek.

- Ilyen esetben a jegybankok emelik a kamatokat, lehet, hogy nálunk is erre lenne szükség?

Néhány éve az Európai Unióban is volt magas infláció, épp ezért az európai központi bank emelte a kamatokat. A konjunktúra növeléséhez pedig csökkenteni kéne a kamatot. A Magyar Nemzeti Bank nem követi a világban alkalmazott monetáris politikát, illetve tartósan alacsonyan tartotta az alapkamatot. Ezzel fűtötte a gazdaságot, mert a jegybank célja elsősorban a kormány politikájának támogatása, nem pedig az infláció féken tartása. Még akkor is laza monetáris politikát folytattak, amikor a gazdaság már túlfűtöttnek számított. Ennek persze komoly veszélye lehet, de erről jobb nem is beszélni.