Orbán a „népi kikérdezéssel” is csak a diktátorok bevett sémáját követi

„De éppen arra való egy ilyen véleménynyilvánító szavazás, hogy ezeket a kérdéseket mind végigbeszéljük úgy, mint a nemzeti konzultációk idején szoktuk. Ezt ugyanúgy érdemes lebonyolítani, gyorsan, hatékonyan, mindenki hadd mondja el a véleményét. A kérdés egyszerű: igen-nem. Szerintem a következő hetekben, hónapokban az összes következményét a lehetséges ukrán uniós tagságnak ki tudjuk szálazni, szét tudjuk szálazni, és meg tudjuk beszélni” – fejtegette Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli – ezúttal Brüsszelből közvetített – Kossuth Rádiós interjúnak csúfolt szeánszán.

Ezzel némi plusz részletet árult el az előző este az uniós csúcsértekezlet után bejelentett ötletéről, miszerint véleménynyilvánító népszavazást akar Ukrajna uniós tagságáról. Újra „elő kell vennünk” Ukrajna európai uniós tagságának a kérdését, mert felelősen emellett most nem lehet dönteni – fejtegette, azt állítva, hogy nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne erről döntés. Arról, hogy mikor lesz a szavazás, azt mondta, Nem gatyáznék, tehát igyekszem, amilyen gyorsan csak lehet, ezt tető alá hozni... Aztán meglátjuk”. Azt is szóba hozta, hogy Ukrajna csak akkor lehet az EU-tagja, ha ezzel minden tagország egyetért, „ez lesz a tétje a véleménynyilvánító szavazásnak”.

Vajon mi lehet Orbán Viktor valódi célja? És miért éppen most állt elő ezzel? A kérdés már csak azért is felmerül, mivel egy-egy ország taggá válásának nagyon hosszú a folyamata, Ukrajna pedig még nagyon az elején jár ennek a procedúrának. Csak nem belpolitikai céljai vannak ezzel? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük.

„Ez valójában nem is kérdés” – reagált némi iróniával az alkotmányjogász, politológus. Nem kérdés ugyanis, hogy az ő fejükben ennek a „népi kikérdezésnek” semmi köze Ukrajna uniós tagságához. Nem szakpolitikai kérdésként kell erre tekinteni, nem arra, hogy mi lesz az eredménye, nem is ez foglalkoztatja Orbánékat – fejtegette, megállapítva: „mint minden népszavazásnak, népmegkérdezésnek, nemzeti konzultációnak nevezett blöffnek, ennek a célja is az, hogy a vezér mögé állítsa a közönséget. Minden diktatúra ezt csinálta és csinálja”. 

És most szüksége is van Orbánnak erre, ugyanis nagyon rosszul áll az ország. Az emberek elégedetlenek, hiszen a gazdaság romokban van, az infláció az egekben, nem megy semmi, az állam nem működik, nincs egyetlen működő alrendszere sem, a közintézmények borzasztó állapotban vannak, s egyre nagyobb az elégedetlenség, tüntetnek a diákok, a tanárok, sőt, már a bírók is. Normális esetben, amikor rossz a hangulat, s az emberek bátran beszélnek is erről, akkor a kormányok általában elvonulnak és azon gondolkodnak, hogy mit tegyenek – fejtegette Szentpéteri, aki szerint ilyenkor általában lépnek valamit, hozzányúlnak valamelyik alrendszerhez és hangulatjavító intézkedéseket hoznak. De Orbán és a kormánya nem ezzel foglalkozik, hanem folytatja azt, amit eddig csinált: azaz nem kormányoz, hanem ellenségeket gyárt, majd jól legyőzi ezeket a kreált, nem létező ellenségeket.

Nyugat-ellenesség, szuverenitás-védelem, Soros, Brüsszel stb., továbbra is ez megy – magyarázta, rámutatva arra is, hogy az aktuális Ukrajna-ellenesség ráadásul párosulhat egy EU-elleni hangulatkeltéssel is, amit másfél évtizede tol Orbán, s ami rezonál sok magyarnál, lásd a Habsburgok idején a Bécs-ellenességet, a függetlenség-érzetet. Orbánék erre is alaposan ráülnek – jegyezte meg, megállapítva, „Dehogyis kíváncsiak ők a magyarok véleményére, amire kíváncsiak, azt mindig megmérik – ezzel is tették, és már most, előre tudják, hogy van keresnivalójuk, hiszen a közvélemény jó részét már megdolgozták, hogy ne támogassák Ukrajnát”. Ugyan Magyarország elemi érdeke lenne Ukrajna uniós tagsága, ám már annyit beszéltek a szomszédos ország ellen, hogy ezzel ezt már sikeresen megoldották a propagandájukkal, miként egyébiránt azt is, hogy a magyarok jó része át legyen állítva az orosz-pártiságra.

Vajon miért nem ügydöntő népszavazást akar tartani, hanem véleménynyilvánítót, ami nem köti a közhatalmat? – kérdeztük. A politológus kifejtette: egyelőre nem ismerjük a formáját, nem tudjuk, hogy néz majd ki ez a megkérdezés. Mindenesetre Orbán azt mondta, hogy a nemzeti konzultáció mintájára gyorsan lezavarják. Lehet az is, hogy nemzeti konzultáció-jellegűen teszik majd. annyit tudunk, hogy megkérdezik a közvéleményt, „de ha úgy csinálják, mint a nemzeti konzultációknál megszokhattuk, akkor teljesen mindegy, hogy mit mondunk, semmi valós információt nem tudunk meg róla, blöff lesz az egész”.

Orbán – aki teljesen egyedül maradt az EU-ban – a diktátorokhoz méltóan azt állítja, hogy azért kérdezi meg a népet, mert az emberek nézeteit akarja képviselni majd külföldön is. „Nagy bajban vagyunk, ha ezt elhisszük neki” – húzta alá Szentpéteri, hozzátéve, „a célja megmutatni, hogy a nép a vezér mögé áll, s hogy mozgósítson, tovább hülyítse a választókat, a végső célja pedig egy újabb választási győzelem”. Ennek persze semmi köze nincs sem az Európai Unióhoz, sem Ukrajnához, sem Ukrajna uniós tagságához – amit látunk, az a hatalmi politizálás tipikus példája.

Nem lehet-e ez egy win-win helyzet Orbán számára? Ha ugyanis Magyar Péter kiáll az uniós tagság mellett, akkor rásütik, hogy háborúpárti – lásd Márki-Zay Péter esetét –, ha meg nem, akkor simán nyer az ukrán tagságra nemet mondó vélemény? – kérdeztük. Szentpéteri szerint is Orbán ezzel nehéz helyzetbe akarja hozni Magyar Pétert. Ugyanakkor „én legalábbis arra számítok, hogy – miként eddig – most is el akarja majd kerülni a kérdést, nem mond semmit, miután ez egy gumicsont, amivel nem kell most foglalkozni”. Majd, ha taktikusnak tartja, megnyilvánul a kérdésben, de egyelőre bizonyára inkább ismét olyan ellen-alternatívával hozakodik elő, amely ténylegesen érdekli az embereket, mint mondjuk az egészségügy állapota.

Magyar Péter eddig nem esett bele a neki állított csapdába, inkább a kormányzáshoz tartozó, az embereket érdeklő kérdésekkel foglalkozott – mondta a politológus, megállapítva: fura módon, ő tesz úgy, mint aki kormányoz, miközben a kormány csak puffogtatja a saját témáit, holott nem ezért szoktunk kormányt választani, hanem azért, hogy kormányozzon. Magyar Péter azonban bejelentkezett a kormányzásra, és úgy is tesz, mint aki kormányzásra készül. A Fidesz ugyan várja, hogy lépjen valamit, de ha ebben az ügyben bármit is lép, abból csak rosszul jöhet ki. Ha tényleg lesz népszavazás, akkor megszólalhat az ügyben, de akkor ki kell találnia, hogyan állítsa maga mögé az embereket ebben a kérdésben is – magyarázta Szentpéteri Nagy Richard.