Orbán a szükségből megtűrt rossz szerepébe manőverezte magát az EU-ban
Vajon az Európai Unió az idén megoldja az „Orbán-problémát” – ezt a kérdést vizsgálta a több nyelven működő német közszolgálati műsorszóró, amely két magyar szakértőt – Krekó Pétert és Csaba Lászlót – szólaltatott meg. Mindketten arra számítanak, hogy Orbán kilavírozza majd magát az kormányzásának eddigi legsúlyosabb válságán. Csaba szerint Orbán meg fogja tenni a fájó realista intézkedéseket, de a retorikán nem változtat. Krekó arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán túl keveset tesz, túl későn.
Magyarország hosszú idő óta a legsúlyosabb gazdasági válságot éli át, és politikailag régen teljesen elszigetelt. Ugyan Orbán Viktor már több, a hatalmát fenyegető külpolitikai, gazdasági és társadalmi válságot is túlélt, most azonban uralkodása 13 évének legnagyobb kihívása előtt áll. Ezért 2023 sorsdöntő lehet a politikus számára, akinek a nevéhez kötődik a illiberalizmus európai felemelkedése – vezeti fel a témát a Deutsche Welle.
Az EU éppen ebben a súlyos társadalmi-gazdadasági helyzetben von meg Magyarországtól milliárdos támogatásokat, és még további megvonások is fenyegetnek, akár az összes támogatás megvonása is benne lehet a pakliban. Ráadásul az Orbán-kormány Moszkvával kapcsolatos baráti magatartása miatt Európában annyira elszigetelt, mint még soha: lényegében a szükségből megtűrt rossz szerepébe manőverezte magát.
Krekó Péter (Political Capital) szerint az Orbán-kormány még soha nem volt olyan nehéz helyzetben, mint most, ezt a felmérések is mutatják, de a pedagógusok hónapok óta tartó tiltakozásai is. „Ugyanakkor a kormány továbbra is sikeres abban, hogy a felelősséget másra hárítsa, például az EU-ra, vagy Soros Györgyre. Orbánnak és a Fidesznek nagyon stabil a szavazótábora, és kiépítették az EU leginkább központosított rendszerét. Mindez együtt azt jelenti: jó esély van arra, hogy a magyar kormány ezt a válságot is túlélje” – szögezte le.
„Az orbáni modell mögött az olcsó pénz, a laza pénzpolitika és a nagyvonalú kiadások sora áll. Összességében a kormány helyzete ugyan nehéz, de nem katasztrofális, de nem áll a szakadék szélén, mint 15 évvel ezelőtt, a pénzügyi válságban”. Ezt már Csaba László közgazdás nyilatkozta. A valaha Orbán nem hivatalos tanácsadói köréhez tartozó, ma a CEU-n tanító szakértő az „orbáni modell” válságát látja a történésekben.
A Deutsche Welle szerint Magyarországon alig akad olyan, aki azt hinné, hogy az EU beváltja fenyegetését, és minden pénzt megvon. Csaba László is úgy véli, hogy a pénzek egy része megérkezik majd. „Ha az EU nem fizetne semmit, elvesztené a Magyarországra való befolyását is, és ez nem áll Brüsszel érdekében. Ezért a tárgyalási folyamat most olyan lesz majd, mint valami balkáni bazár, de a végén megállapodnak” – mondta.
Krekó Péter azonban óvott attól, hogy bárki illúziókba ringassa magát Orbán jogállamisággal kapcsolatos kompromisszumkészségét illetően. „Egy oroszlántól nem lehet elvárni, hogy vegetáriánussá legyen. Orbánnak nem áll érdekében, hogy felszámolja a kormányzására jellemző nepotizmust és korrupciót, mert ez azt jelentené, hogy közeli munkatársai, vagy akár családtagjai börtönbe kerülhetnének. De az illiberális rendszerekre általában sem jellemző a nyitás, különösen nem nehéz gazdasági helyzetekben, ezzel szemben éppen. hogy még jobban bezárkóznak”.
Mindkét szakértő abból indul ki, hogy Orbán megpróbálja „átlavírozni” magát a válságon mind gazdasági, mind politikai tekintetben. Csaba László szerint a helyzetet Orbán kézben tartja. Mindenre két embere van, az egyik realista, mint Matolcsy, a másik optimista. Ha nincs más lehetőség, Orbán meg fogja tenni a fájó realista intézkedéseket, és közben majd ugyanazt hallani tőle, amit mindig.
Krekó Péter hasonló, két sínen futó külpolitikát prognosztizál. Az ország az Ukrajna elleni orosz háborúban tanúsított magatartása miatt még eddigi legszorosabb szövetségesével, Lengyelországgal is viszályba került, a kormány sajtója pedig eddig a legrosszabb orosz propagandát terjesztette, de már egyre gyakrabban esik szó „Moszkva agressziójáról”. Krekó azonban kétli, hogy a miniszterelnök az ilyen politikával jól meg tudná úszni a válságot, és ki tudna kerülni külpolitikai elszigeteltségéből. „Azt, ahogyan Orbán ma fellép, így lehet összefoglalni: túl keveset tesz, és túl későn” – mondta.