Orbán Anita: ledarált iratok után is maradtak nyomok a külügyben

Orbán Anita szerint a Külügyminisztérium átvilágítása körültekintő és lassú folyamat, mert sok anyag nincs digitalizálva. A 24.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott, dobozokban állnak az iratok, amelyeket a munkatársak átnéznek, és „iszonyatos mennyiségű” dokumentumot kell feldolgozniuk.

A miniszter azt mondta, előfordul, hogy egy-egy információmorzsa újabb nyomhoz vezet, de sokszor nem találnak folytatást. Példaként említette, hogy lehetett egy terv, amelyből végül nem készült kormányhatározat. Az átvilágítás egyik céljaként a múltbeli visszaélések feltárását nevezte meg, és azt, hogy ezeknek legyen következményük.

Orbán Anita szerint már látszottak olyan ügyek, mint az extrém utazások, a magángépes költések és a kiugró szállásköltségek. A lélegeztetőgép-beszerzések átvilágítása is elindult. A másik célként azokat az anomáliákat említette, amelyeket ki kell javítani; ide sorolta a diplomata-útlevelek ügyét és a minisztérium teljes működésének áttekintését, beleértve a költéseket, a munkatársak számát, a témákat és azok hozzáadott értékét.

Arra a kérdésre, nyilvános lesz-e az átvilágítás eredménye, azt válaszolta: ha feljelentést tesznek, az nyilvános lesz. A külügyminiszter közölte azt is, hogy nem használnak magángépeket, hanem kereskedelmi járatokkal utaznak, és igyekeznek költséghatékonyan foglalni. Példaként a Wizz Airt és a Ryanairt említette, ha ezek közvetlen és legolcsóbb járatok.

A magángépes utazásokkal kapcsolatban azt mondta, nemcsak a gépek használatát tartja indokolatlannak, hanem azt is, ahogyan használták őket. Példaként említette, hogy a Pozsony–Budapest út magángéppel hosszabb időt vett igénybe, mintha autóval tették volna meg. Beszélt arról is, hogy voltak lefoglalt magángépek, amelyekkel végül senki nem utazott.

Orbán Anita szerint az átvilágítás során olyan linket is találtak, amellyel a kormányvárót széles körben le lehetett foglalni. A miniszter felidézte: az egyik politikus akkori és volt felesége egy órával kerülte el egymást a kormányváróban, és mindketten magánrepülővel utaztak tovább. Hozzátette, a kormányváró a Külügyminisztérium alá tartozik, és a kihasználtsága azóta „be is zuhant”.

A tárcavezető saját utazásairól azt mondta, minimális delegációval megy, azokkal, akiknek a helyszíni munkája szükséges. A szállodai elhelyezéseknél szerinte takarékosan járnak el, és később látható lesz a különbség az előző időszak utazási költségeihez képest. A korábbi étkezési igényekről azt mondta, a nagykövetségek sokszor napokig szerezték be a kért ételeket, amelyek szerinte „sokszor olyanok voltak, amiket a sztároknál hallunk”.

Orbán Anita arról is beszélt, hogy a diplomáciai kart, az életpályamodellt és a munkavégzés körülményeit elhanyagolva vették át. Célként a ciklus végére az életpályamodell és a hasonló országok működésének megfelelő normák visszaállítását jelölte meg. Újdonságként említette, hogy a tárgyalási felkészülésekbe főosztályi képviselők és referensek is bekapcsolódnak.

A miniszter közlése szerint 58 misszióvezetőt rendeltek be: 34 esetben miniszteri visszahívás történt, 18 esetben lejárt a közszolgálati mandátum, hat esetben pedig a kolléga saját kérésére történt a berendelés. Összesen 164 külképviseletről beszélt, ebbe a konzulátusokat is beleszámítva. A 138 fős misszióvezetői karból a 34 miniszteri visszahívás a negyedét jelenti.

A visszahívások szempontjairól Orbán Anita azt mondta: az alkalmasság, az integritás és az volt a mérce, hogy ki mennyi ideje van a poszton. Szeretnének visszatérni a négyéves mandátumhoz, amely egy évvel meghosszabbítható. Az új nagykövetek közül van, akinek már megtartották a bizottsági meghallgatását, további nyolc meghallgatás pedig augusztusban várható.

Az interjúban szó volt arról is, hogy a BRFK nyomoz Szijjártó Péter utazásai ügyében, és Orbán Anita szerint egy magánember tett feljelentést. A BYD-ügy miatt nemzetbiztonsági bizottsági ülést jelentettek be a parlamentben. A miniszter közölte azt is, hogy az augusztus 24-i héten nagyköveti hét lesz, ahol csoportokban beszélik át az új szabályokat a nagykövetekkel, és komoly integritási szabályokat vezetnek be a költésekre.

A Külügyminisztérium Bem téri épületéről Orbán Anita azt mondta, hogy ha végighúzták az ujjukat egy szekrényen, az „ragadt”, amit szimbólumnak tekint arra, milyen állapotban vették át a magyar diplomáciát. Azt is állította, sok helyen méltatlan körülmények között laknak a kollégák, és a diplomatáknak biztosított szállások nem felelnek meg a nemzetközi standardoknak.