Orbán Erdogan miatt vétózott az unióban

NVZS 2019. október 10. 14:26 2019. okt. 10. 14:26

„Orbán nem Magyarország érdekeit mérlegelve döntött először a Törökországnak szóló közös uniós figyelmeztetés megvétózásával, egyetlen szempontot vett csak figyelembe, azt, hogy a török elnök, Recep Tayyip Erdogan a barátja” – szögezte le portálunknak Balázs Péter. A volt magyar külügyminiszter, uniós biztos segítségével arra kerestük a választ, hogy hova tegyük a magyar diplomáciának ezt a lépését. Balázs szerint még az is motiválhatta Orbánt, hogy ezzel dacolhatott az unió többségével.

„Pedig az nem szolgálja Magyarország érdekeit, hogy tengelyt akasszon az összes európai uniós tagállammal” – mutatott rá a szakértő, hozzátéve: „mindig abból kellene kiindulni, hogy mi az ország érdeke”. Általában is igaz, de a mostani „kanyar előtti kényes” helyzetben fokozottan az, hogy az EU centrumával, élén a németekkel, franciákkal, kellene szoros baráti kapcsolatot fenntartania Magyarországnak. Ebből számos érdekünk levezethető – mondta, emlékeztetve arra, hogy most indul az új uniós intézményi periódus, folyik az új költségvetés leosztása.

Közvetlen magyar érdek nincs ebben a kérdésben, de vannak normatív szempontok, amelyek alapján a külpolitikában mérlegelni és dönteni kell arról, hogy mit szabad és mit nem szabad lépni – fejtette ki a volt külügyminiszter. S lett volna mit mérlegelni, hiszen számos kérdést felvet a török lépés. Az egyik ilyen, hogy az államhatárainak az átlépésével Törökország megsértette egy másik állam szuverenitását. Egy másik – említett még egy példát Balázs –, hogy ezzel hátba támadta azokat a kurdokat, akik vitézül küzdöttek az iszlám állam ellen. „Még hosszan lehetne sorolni a szempontokat” – mondta a szakember, aki szerint azonban „Orbán csak egyetlen egy dolgot mérlegelt, azt, hogy Erdogan az ő barátja”. Pedig – mutatott rá – elvi álláspontra kellett volna helyezkedni. Arról már nem is szólva, hogy a kurdok elleni támadással Törökország a saját belső kurd kisebbségét nyomja el, s „nekünk is van számos kisebbségünk, illetve a magyarság is több helyen kisebbség” – emlékeztetett egy fontos adalékra Balázs Péter.

Maga a vétó – amit egyébként pár órányi tárgyalás után végül megváltoztatott a magyar küldöttség – „szokottnak nem nevezhető lépés”. Azt is mérlegelni kellett volna, hogy ezzel a lépéssel hány barátot, illetve hány ellenséget szerez magának az ország. S bizony Magyarország – ha végül csak átmenetilg is – megbontotta az unió egységét, s azt mutatta meg, hogy Magyarország az összes többi uniós tagállammal szemben Törökország oldalára állt. Kérdésünkre, hogy vajon számított-e Orbánnak az, hogy így az USA-val, pontosabban Donald Trumppal került egy platformra, akihez esetleg megpróbált dörgölőzni, Balázs úgy reagált: „ez nem lehetett szempont a számára, enélkül is dörgölőzik ő Trumphoz”.

Mint ismertté vált, a magyar diplomaták ellenkezése miatt majdnem egy napot késett az Európai Unió nyilatkozata, amellyel az újabb menekülthullámot kockáztató szíriai katonai beavatkozás ellen emelt szót. A luxemburgi külügyminiszter és az Európai Bizottság szerint is rendszeres, hogy Magyarország blokkolja az uniós külpolitikát. Magyarország előbb – indoklás nélkül – vétózott, majd estére mégis belement a nyilatkozat elfogadásába.

Mint az Index írta: a végül szerda este kiadott nyilatkozatban az EU arra szólítja fel Törökországot, hogy azonnal állítsa le az egyoldalú katonai hadműveletet, mivel az további civil áldozatokat követelhet és újabb menekülthullámot indíthat meg. Az EU arra is emlékezteti Törökországot, hogy az akcióval veszélybe sodorja az Iszlám Állam ellen létrehívott globális koalíció munkáját, amelynek maga Törökország is tagja.

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, a török hadsereg és a szíriai szövetségesei offenzívát indítottak Észak-Szíriában azzal a céllal, hogy kiszorítsák a török-szír határ közeléből a kurd fegyvereseket. A Béke Forrása fedőnevű hadművelet kapcsán a Euronews  többi között emlékeztetett arra, hogy Ankara úgy tervezi, kiszorítja a régióból fegyvereseiket, akik Washington támogatásával végigharcolták a polgárháborút.

Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban döntött az észak-szíriai csapatkivonásról, s ezután indult meg a török offenzíva. Mindenesetre Mike Pompeo amerikai külügyminiszter sietett leszögezni, hogy nem Washington tehet arról, hogy Törökország megindította a szárazföldi offenzívát Észak-Szíriában.

A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni harcban Amerika oldalán harcoló kurdok árulással és cserbenhagyással vádolják Washingtont. Az Arab Liga pedig rendkívüli ülést tart – ahogy közleményükben fogalmaznak – „egy testvéri arab állam szuverenitása ellen indított szemtelen és megengedhetetlen támadás” ügyében.

A BBC jelentése szerint egyébként cikkünk írásakor tízezer számra menekülnek a civilek a térségből, ahol folynak a halálos áldozatokat is követelő harcok.