Orbán és a svéd NATO-csatlakozás: a politikai hamisságnak mindig ez a vége

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt: Recep Tayyip Erdogan török elnök aláírta Svédország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, és benyújtotta Törökország Nagy Nemzetgyűlésének, azaz a török parlamentnek. Az államfő szombaton telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök üdvözölte Erdoğan lépését. Mint az X-en (korábban Twitter) jelezte: „Most a parlamentre vár, hogy döntsön a kérdésben. Várjuk, hogy NATO-tagok legyünk”. 

Mint emlékezetes, Finnország és Svédország – régi semlegességét feladva – azután jelentkezett tagnak a NATO-ba, hogy Oroszország – tavaly február 24.-én – agressziót követett el Ukrajna ellen, megtámadta az országot. A júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezletre meg is történt a két ország felvétele a szövetségbe, viszont azt minden tagállamnak ratifikálnia kell ahhoz, hogy hatályba is lépjen a csatlakozás. Magyarország – már akkor is a törököket másolva – nem sokat lacafacázott Finnországgal (2023. április 4-én fel is vették a finneket a szervezetbe), ám Svédországgal kapcsolatban azóta is ürügyekre hivatkozva, tologatja a kormány által egyébként már tavaly nyáron a parlamentnek benyújtott dokumentum ratifikálását. 

Törökország legalább az ő szempontjából érthető feltételeket támasztott a ratifikáció elé, az odahaza terroristaként számon tartott, Svédország által befogadott több kurd kitoloncolását, illetve erőteljesebb fellépést a skandináv országban többször is előfordult Korán-égetésekkel szemben. Magyarország azonban olyan nevetséges érveket tudott előráncigálni, mint, hogy Svédország „bánt” minket. Sőt, a hangnem egyre durvult (holott egy Svédországba küldött parlamenti – értsd fideszes – delegáció sem tudott sok negatívat megállapítani a helyszínen). Kövér László – mint egy elszabadult hajóágyú – már olyanokat mondogat, mint (a HírTV-nek): „Amit csinálnak a svédek a saját hazájukkal, abból egyenesen következtethető az, hogy ők nem szeretik a hazájukat, sőt szabályosan gyűlölik”. De azt is leszögezte egy ponton, hogy „Nem biztos, hogy nekünk ezt meg kell szavazni”, kétségbe vonva, hogy erősítené Európa biztonságát, ha a finnek után a svédek is csatlakoznának a NATO-hoz. 

Közben azonban a török lépésre húzott egyet az MSZP is: rendkívüli házbizottsági ülés összehívását kezdeményezték, azzal, hogy javaslatot tesznek a NATO-csatlakozás soron kívüli megszavazására. Mint közleményük rámutat, februárban a magyar külügyminiszter egyértelműen úgy foglalt állást, hogy mind Svédország, mind Finnország irányába tartják az ígéretüket, miszerint nem mi ratifikálunk utoljára. Ám Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyása ezúttal sem szerepel az Országgyűlés ma kezdődött plenáris ülésének napirendi javaslatában, sőt, az ATV megkeresésére az Országgyűlés sajtóirodája annyit közölt, hogy a további ülések napirendi javaslatáról a Házbizottság hivatott dönteni, konszenzus hiányában pedig az Országgyűlés elnöke. 

Miután Orbán már nem egyszer arról beszélt, hogy lám, milyen demokrácia van, a kormány szeretné a ratifikációt, de a Fidesz frakció ellenáll (s ezt számtalan esetben el is mondatták Kocsis Máté frakcióvezetővel), miközben a házelnök is véres szájjal ellenzi azt, kérdés, mi lesz most? S hogy mindennek milyen következménye lehet. Balázs Pétertől kértük a választ.

Ha Erdoğan aláírta és benyújtotta, akkor azt ő így akarja, s ezért keresztül is fog menni a török parlamenten, ahol többséggel rendelkezik – szögezte le a korábbi külügyminiszter. Nem tartja valószínűnek, hogy Erdoğan olyan játszmába kezd majd, mint Orbán Viktor, „aki amúgy tudathasadásban szenved, amikor úgy véli, hogy a parlament mást akar, mint amit ő” – jegyezte meg nem kis iróniával.

Kérdésünkre, miként értelmezhető a svéd miniszterelnök fent idézett, a magyar ratifikáció kérdését nem is említő kijelentése, miszerint a török lépés után „várjuk, hogy NATO-tagok legyünk”?  Balázs szerint nem most kezdődött az Orbán-féle vétó semmibe vétele. Már a vilniusi NATO-csúcson is egyértelmű volt ez akkor, amikor közösen jelent meg Stoltenberg, Erdoğan és Kristersson, s hiába volt a környéken Orbán, őt nem hívták meg a svéd NATO-csatlakozásról szóló találkozóra. Ennek oka egyszerű, nem tekintették őt komoly tényezőnek. Ugyanez érvényesül most is, s ezt mutatja a svéd miniszterelnök kijelentése is. Mert hogy mi értelme egyedül ellenkezni azután, hogy ha a törökök megszavazzák? A fő tényező Törökország volt, Erdogan pedig most lépett...

„Orbán lépéskényszerbe manőverezte magát, lépéshibát vétett” – szögezte le Balázs Péter. Pedig tudnia kellett volna, ki kellett volna szimatolnia, hogy mit lépnek a törökök. Ha ezt nem mulasztotta volna el, akkor még meg tudta volna tartani az ígéretét, miszerint nem Magyarország lesz az utolsó ország, amely ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást. Most már csak egyetlen esélye lenne erre, az, ha villámgyorsan lépne a parlament, de ennek egyelőre semmi jele sincs.

Mi lehet ennek a következménye? – kérdeztük. Igazán csak a szégyen marad, egyedül már nehezen tartható a ratifikálás elmaradása, viszont sokkal rosszabb pozícióba keveredtünk – vonta meg a mérleget a professzor. Ugyanis eddig még elbújhatott Orbán a törökök háta mögé, bár, mint most megtudtuk, van, aki őt is töröknek véli – jegyezte meg, utalva arra, hogy Donald Trump „letörökelnöközte” Orbán Viktort. „Így azután Orbán már egyedül Trumpot hozza zavarba, aki nem tudja, hogy ha a törökök ratifikálják a csatlakozást, akkor az nem Orbán volt” – ironizált ismét a volt külügyminiszter.

„De komolyra fordítva a szót, Orbán renoméjának már ez sem annyira árt, annak ugyanis jószerint mindegy” – szögezte le a korábbi külügyminiszter. Egyben rámutatott, hogy eleve az egész konstrukció hamis, hiszen teljesen észszerűtlen magatartás nem erősíteni a saját védelmi szövetségi rendszerünket.

Balázs felidézte, mekkora felháborodást keltett a NATO-körökben Orbán pekingi találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, vagyis az, hogy az ellenséggel parolázott. És ha még ehhez hozzájön, hogy tovább hátráltatná esetleg a svéd NATO-csatlakozást, az gyakorlatilag azt jelentené, hogy kiiratkozik a saját szövetségi rendszeréből, aminek ma az erősebb lába a NATO – magyarázta. „Volt, amikor az Európai Unió tartotta jobban össze a szövetségeseket, miközben a NATO a téli álmát aludta, de ez megváltozott, s ha ezt Orbán nem érti, s nem hajlandó erősíteni, akkor szembekerül a többi szövetségesével” – mutatott rá. Felhozott egy harmadik tényezőt is: Lengyelországot, ahol az ellenzéknek esélye van a kormányalakításra. Majd összegzésképpen leszögezte: „Lassan Orbánra omlik a külpolitikája is, ahogy a gazdaság, az egészségügy és az oktatás már ráomlott” Mint hozzátette: „a politikai hamisságnak mindig ez a vége”.