Orbán és Parragh: jó rendőr, rossz rendőr?
Lehet, hogy csupán színjátékot látunk, és mégsem úgy lesz minden, ahogyan azt Parragh László Orbán Viktornak tanácsolta. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki civilben a miniszterelnök gazdasági tanácsadója, ugyanis azt javasolta Orbánnak, hogy a járványhelyzetre való tekintettel, két évre függesszék fel a helyi iparűzési adót, ezzel segítsék a vállalkozásokat. Parragh nem annyira buta ember, mint amennyire e javaslatból gondolnánk, ő is tudja, amit rajta kívül mindenki. Jelesül azt, hogy ez a javaslat nem a vállalkozások megsegítését, hanem az – főként ellenzéki és független vezetésű – önkormányzatok tönkre tételét célozza.
Nem véletlen, hogy néhány fideszes polgármester is nyilvánosan tiltakozott az önkormányzatokat ellehetetlenítő javaslat ellen. Orbán Viktor Parragh első ötletét – akkor még csak az iparűzési adó egy éves felfüggesztéséről volt szó – megfontolandónak tartotta, Parragh pedig azt mondta a találkozásukról, hogy a kormányfő nem tűnt elutasítónak. A két éves javaslat fogadtatásáról nincs hírünk, de nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy ezt már Orbán is túl erősnek tartaná. Nem mintha krokodilkönnyeket hullajtana a nagyvárosokért, leginkább Bu8dapestért, hiszen több alkalommal is kiderült, hogy a főváros nem a szíve csücske a miniszterelnöknek, s ha rajta állna, már régen Felcsút volna Magyarország fővárosa. Vagy Debrecen, bár ez utóbbi esélyei most némileg romlottak, hiszen a győri és a székesfehérvári fideszes polgármester mellett, Debrecen első embere is rosszallását fejezte ki Parragh terve kapcsán.
Nem lennénk meglepve, ha Orbán nem egy az egyben hagyná jóvá tanácsadója tervét, hanem némiképp megszelídítve. Például úgy, hogy az eredeti javaslatnak megfelelően, csak egy évre függesztené fel a települések legfőbb bevételi forrását jelentő iparűzési adó fizetését. Ami még így is jelentős csapás volna az érintett önkormányzatokra, de ebben az esetben Orbán lehetne a jó rendőr, akinek hálásak lehetünk, amiért még ebben a nehéz helyzetben is gondol a településekre.
Megkérdezhetnénk persze, hogy Parragh Lászlónak milyen más ötlete van még a járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére. Söprögethetne például a saját portája előtt is, a vállalkozások vezetői bizonyára örömmel vennék, ha a kötelező – és amúgy semmire sem jó – kamarai tagdíj fizetését függesztenék fel. Ezzel Parragh László is hozzájárulna a vállalkozók helyzetének (és hangulatának) javításához, és nem keletkezne az a látszat, hogy a MKIK elnöke a más szerszámával veri a csalánt.
