Orbán ezt nem úszhatja meg: államcsőd szélén a gazdaság?
A korábban vártnál is súlyosabb költségvetési hiány, az előző kormányzat pénzügyi gyakorlata, az uniós források jelentősége és a nemzetközi befektetői bizalom hirtelen erősödése egyaránt szóba került a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Bod Péter Ákos közgazdász szerint a gazdaság problémáinak jelentős része nem a vállalkozásoknál, hanem az állam működésében keresendő, miközben az új kabinet előtt egyszerre áll fiskális rendteremtés és egy új állammodell kialakításának feladata.
A vártnál is nagyobb hiány rajzolódik ki
Magyar Péter bejelentése szerint az idei költségvetési hiány az uniós források beérkezése nélkül meghaladhatja a GDP 8 százalékát. Bod Péter Ákos szerint ez ugyan meghaladja az elemzők korábbi várakozásait, mégsem tekinthető teljesen váratlannak.
A közgazdász emlékeztetett arra, hogy a korábbi kormány évek óta rendre alultervezte a hiányt. Az idei költségvetésben még 3,7 százalékos deficittel számoltak, később már 5 százalék körüli előrejelzések jelentek meg, de a tényleges helyzet ennél is rosszabbnak bizonyult. Szerinte a választások előtti jelentős költekezésnek csupán egy része került nyilvánosságra, miközben számos olyan kiadás is megjelent, amely csak a kormányváltás után vált ismertté.
Külön problémát jelent, hogy az Orbán-kormány olyan uniós támogatások terhére finanszírozott beruházásokat, amelyek még nem érkeztek meg Magyarországra. Ha ezek a források utólag befolynak, akkor a költségvetés szempontjából csupán megelőlegezésről beszélhetünk, ha azonban nem, akkor a kiadások végleg hiányként jelennek meg. Bod Péter Ákos szerint Orbán Viktor hivatalban maradása esetén ezek a pénzek biztosan nem érkeztek volna meg, így eleve kockázatos pénzügyi konstrukcióra épült a költségvetés.
A közgazdász úgy látja, az új kormány folyamatosan újabb kötelezettségekre és fedezet nélküli vállalásokra bukkan. Példaként említette a kis benzinkutak kártalanítását, amelyről ugyan megállapodás született, de a szükséges költségvetési forrást nem tervezték be. Ez szerinte jól mutatja azt a működési szemléletet, amelyben ígéretek születnek pénzügyi fedezet nélkül.
Kifulladt állam, erősödő befektetői bizalom
Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi helyzet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a gazdaság és az állam problémáit külön kell kezelni. Úgy fogalmazott: a magyar gazdaság működőképes, a valódi gond az államháztartással és az állami működéssel van.
Szerinte az előző időszakban az állam finanszírozása egyre drágábbá vált, miközben folyamatosan nőtt a hiány. Ezt a folyamatot egy lefelé tartó spirálhoz, sőt bizonyos értelemben piramisjátékhoz hasonlította, hiszen az egyre növekvő hitelfelvétel önmagát erősítette. Véleménye szerint, ha nem következik be kormányváltás, a pénzügyi piacok gyorsan elveszítették volna bizalmukat Magyarország iránt.
Ehhez képest a választás eredménye alapvetően megváltoztatta a nemzetközi befektetők megítélését. A politikai kockázat jelentősen csökkent, miközben megnyílt az út az Európai Unióval fennálló viták rendezése előtt. Ez nemcsak az uniós források érkezésének esélyét növelte meg, hanem az állam finanszírozását is olcsóbbá tette.
Bod Péter Ákos szerint különösen fontos jelzés, hogy a magyar állampapírok hozamai már a lengyel szint alá kerültek, és megközelítették a cseh finanszírozási költségeket. Ez azt mutatja, hogy Magyarország pénzügyi megítélése ismét a közép-európai országokéhoz közelít, nem pedig a magas kockázatú feltörekvő piacokéhoz.
A bizalom erősödésében szerepet játszik az is, hogy az új kormány komolyan beszél az euró bevezetéséről. A közgazdász szerint ez egy olyan gazdaságpolitikai pályát jelöl ki, amely hosszú távon kiszámíthatóbbá teszi Magyarországot a befektetők szemében.
Új állammodellre lesz szükség
Bod Péter Ákos szerint azonban a pénzügyi stabilizáció önmagában nem lesz elegendő. Úgy véli, az ország előtt álló egészségügyi, oktatási és infrastrukturális feladatokat a jelenlegi államszerkezet nem képes hatékonyan kezelni.
Ezért egy kisebb, hatékonyabb és karcsúbb állam kialakítását tartja szükségesnek. Szerinte az elmúlt években nem lehetett valódi szakmai vitát folytatni arról, milyen feladatokat lásson el az állam, mit bízzon az önkormányzatokra, illetve milyen területeken érdemes a magánszektorra támaszkodni.
Hangsúlyozta, hogy nem újabb kivételezett üzleti körök létrehozására van szükség, hanem olyan gazdasági környezet kialakítására, amelyben a kis- és középvállalkozások kiszámítható szabályok között tudnak fejlődni. Fontosnak nevezte a stabil adórendszert, a hosszabb távon változatlan jogszabályokat és a versenyképes üzleti környezet megteremtését.
A beszélgetés végén szóba került az akkumulátoriparra épített gazdaságpolitika is. Bod Péter Ákos szerint az előző kormány túlzottan egyetlen iparágra építette fejlesztési stratégiáját, miközben a környezetvédelmi szabályok érvényesítése sok esetben háttérbe szorult. Úgy vélte, ahol hatósági mulasztások történtek, ott nemcsak a szennyező vállalatok, hanem az engedélyeket kiadó döntéshozók felelősségét is vizsgálni kell.
A közgazdász szerint Magyarországnak a jövőben sokkal inkább az európai gazdasági programokhoz kell kapcsolódnia, legyen szó a védelmi iparról vagy később Ukrajna újjáépítéséről. Ehhez azonban nem elegendő a pénzügyi rendbetétel: világos gazdaságpolitikai irányokra, kiszámítható állami működésre és hosszú távú stratégiai döntésekre is szükség lesz.
