Orbán Viktort mikor hallgatják ki gyanúsítottként?

Nem politikai ügyből lett politikai botrány

A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy mikortól válik politikai üggyé egy büntetőeljárás. Lattmann Tamás szerint önmagában attól, hogy egy politikus neve felmerül egy nyomozásban, még nem változik meg az ügy természete.

Úgy fogalmazott: ha valóban a hatalommal való visszaélés történt, akkor azt ugyanúgy kell kivizsgálni, mint bármely más köztörvényes bűncselekményt. Szerinte az aranykonvojként emlegetett történet valójában nem is konvoj volt, az elnevezés félrevezető, a lényeg azonban az, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a hatalommal való visszaélés tankönyvi példájáról lehet szó.

A jogász szerint kifejezetten káros lenne, ha a büntetőeljárás kizárólag azért válna politikai csatatérré, mert esetleg ismert politikusok is érintetté válnak. A nyomozóhatóságoknak ugyanúgy kellene dolgozniuk akkor is, ha a szálak a miniszterelnökig vezetnek.

Szakonyi Péter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor esetleges érintettsége már önmagában olyan politikai következményekkel járna, amelyek mellett nehéz lenne úgy tenni, mintha kizárólag büntetőjogi kérdésről lenne szó.

Orbán Viktor már korábban politikai szintre emelte az ügyet

Lattmann szerint éppen a miniszterelnök korábbi megszólalásai bizonyítják, hogy a történet már a kezdetektől politikai célokat szolgált. Felidézte, hogy Orbán Viktor nyilvánosan azt kifogásolta: mit kerestek az érintettek az M5-ös autópályán, miközben Ukrajna felé nem arra vezet az út.

A műsorban ugyanakkor elhangzott, hogy ez az állítás több szempontból sem állta meg a helyét. Az érintett járművek ugyanis előzetesen engedélyezett útvonal alapján közlekedtek, a magyar hatóságok ismerték a mozgásukat, ezért pontosan tudható volt az is, hol fognak megállni. A beszélgetés résztvevői szerint éppen ez tette lehetővé, hogy a TEK emberei előre felkészüljenek az akcióra.

Lattmann úgy vélte, az eddig ismert dokumentumok nem támasztják alá, hogy olyan rendkívüli körülmények álltak volna fenn, amelyek indokolták volna egy kommandós akció végrehajtását. Sokkal inkább arra utalnak, hogy egy előre megtervezett politikai akció zajlott, amelynek célja Ukrajna befeketítése és a magyar kormány határozottságának demonstrálása lehetett.

A beszélgetés során az is elhangzott, hogy az akciót megelőző években hasonló pénzszállításokra rendszeresen sor került, meghatározott eljárásrend szerint, így semmi nem utalt arra, hogy rendkívüli beavatkozásra lett volna szükség.

Hajdu János előtt több út is állhat

A műsor egyik legérdekesebb része Hajdu János lehetséges védekezéséről szólt. A résztvevők szerint három alapvető forgatókönyv képzelhető el.

Az első, hogy a volt TEK-főigazgató magára vállalja a felelősséget, és kitart amellett, hogy saját döntést hozott. A második, hogy azt állítja: politikai utasításra cselekedett, vagyis a felelősség magasabb szintre vezet. A harmadik lehetőség pedig az, hogy szakmai döntésként próbálja bemutatni az akciót, arra hivatkozva, hogy a rendelkezésére álló felderítési adatok alapján járt el, és ha azok hibásak voltak, azért nem ő felel.

Lattmann szerint jogilag ez utóbbi sem kizárt, hiszen egy büntetőeljárásban azt kell bizonyítani, hogy az adott vezető saját döntése jogellenes volt. Ha sikerül azt a képet felépíteni, hogy hibás információk alapján hozott szakmai döntést, akár felmentés is elképzelhető.

Szakonyi ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Hajdu János gyanúsítotti kihallgatása után kevesebb mint egy nappal ismét fontos politikai szerepet kapott a Fideszben. A műsor résztvevői ezt egyértelmű politikai üzenetként értelmezték. Lattmann szerint ezzel a volt TEK-vezető gyakorlatilag hűségnyilatkozatot tett, és azt üzente, hogy nem kíván együttműködni a nyomozó hatóságokkal egy esetleges vádalku keretében.

A beszélgetésben szóba került az is, hogy a Fidesz kommunikációja már megkezdte Hajdu János hőssé formálását. Orbán Viktor korábbi kijelentését idézve felidézték, hogy a miniszterelnök szerint az ilyen embereket más országokban nemzeti hősként tisztelik.

Lattmann szerint ugyanakkor a büntetőeljárásban nem a politikai kommunikáció, hanem a bizonyítékok lesznek meghatározók. Külön figyelmet érdemel az is, hogy az akció nem kizárólag a TEK művelete volt, hanem a NAV is részt vett benne, ami tovább bonyolíthatja a felelősségi viszonyok feltárását.

A műsor végén szó esett arról is, hogy az eljárás várhatóan katonai bíróság elé kerülhet, tekintettel Hajdu János hivatásos szolgálati jogviszonyára. A résztvevők szerint ugyanakkor az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy a tárgyalás mennyire lehet nyilvános, hiszen ezt végső soron a bíróság dönti majd el a bizonyítékok és az esetleges minősített információk alapján.