Orbán fenyegetései politikailag súlyosak lehetnek, de büntetőjogi következményük nincs

Tizenegy feljelentés sem változtat a helyzeten

Magyar György szerint attól, hogy Orbán Viktor kijelentései miatt nem egy, hanem tizenegy feljelentés érkezett, még nem lesz büntetőjogi ügy abból, amit a volt miniszterelnök mondott. Mint fogalmazott, „lehetne 1111 is”, akkor sem változna a helyzet. A büntetőeljárás ugyanis nem pusztán politikai kijelentésekre, hanem társadalomra veszélyes, konkrét cselekményekre épül.

Az ügyvéd úgy látja, a „majd meglátjátok”, „visszalövünk” vagy „listázni fogjuk” típusú kijelentések túl távoliak és nincs meg bennük az a közvetlenség, amely büntetőjogi következményt alapozhatna meg. Ehhez szerinte annak kellene történnie, hogy a fenyegetés tényleges cselekvésbe forduljon. A puszta politikai üzengetés ezért nem ugyanaz, mint amikor valaki konkrét, riadalomkeltésre alkalmas fenyegetést tesz.

Magyar György ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Orbán kijelentései ettől még politikailag és etikailag elmarasztalhatók. A volt miniszterelnöknek ráadásul már nincs kezében az a hatalmi eszközrendszer, amellyel korábban rendőrséget, nyomozókat vagy más állami szerveket tudott volna mozgósítani. Emiatt a fenyegetés büntetőjogi veszélyessége még távolabb kerül.

A védelem nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt

A műsorban szóba került az is, hogy a Vagyonvisszaszerzési Hivatal két vezetője 24 órás rendőri védelemben részesül. Magyar szerint ez nem jelenti azt, hogy Orbán kijelentései miatt büntetőjogi veszély állna fenn. A kiemelt személyek védelmének ugyanis más célja is van: fontos információkkal rendelkezhetnek, ezért egy esetleges külső támadás miatt indokolt lehet a biztonságuk garantálása.

Az ügyvéd példaként említette, hogy Orbán Viktort is védelem illeti meg egy ideig annak ellenére, hogy már nincs pozícióban. Ugyanígy a legfőbb ügyész, Polt Péter védelmét is természetesnek tartja, hiszen az ilyen tisztséget betöltő személyeket fizikailag is érheti támadás. Magyar szerint a védelem tehát önmagában nem bizonyítja, hogy egy konkrét fenyegetésnek büntetőjogi következménye van.

A Magyar Pétert ért tojásdobálásról, leöntésről és leköpési kísérletről szólva azt mondta: ezek bizonyos esetekben már jogi kérdéseket vethetnek fel, de más kategóriába tartoznak. Egy durva becsületsértés például magánvádas eljárás tárgya lehet, és nem feltétlenül közvádas büntetőügy.

„A félelem jele” lehet a fenyegetőzés

Magyar György szerint Orbán Viktor fenyegető kijelentései elsősorban saját politikai táborának szólnak. Úgy látja, a Fidesz korábbi, több mint kétmilliós támogatottsága jelentősen visszaesett, ezért a jelenlegi, nagyjából 20–25 százalék körüli tábor megtartása politikailag kiemelten fontos. A volt miniszterelnök a hívei számára próbálhat reményt adni azzal, hogy azt üzeni: a jelenlegi folyamatoknak később még lehet következményük.

Az ügyvéd ugyanakkor úgy véli, a fenyegető kommunikáció mögött akár félelem is állhat. Szerinte ha az új hivatalok és az ügyészség valóban elkezdik feltárni a korábbi ügyeket, azoknak lehetnek következményei. Egy nyomozónak azonban nem szabad attól visszariadnia, hogy egy politikus későbbi megtorlást helyez kilátásba. Magyar ezt egy közlekedési példával érzékeltette: ha valakit gyorshajtáson kapnak, nem akadályozhatja meg a rendőrt a bírság kiszabásában azzal, hogy megfenyegeti, majd feljelenti az intézkedő rendőrt.

Magyar György szerint a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi kezelése is túlterheli az igazságszolgáltatást. Úgy látja, a személyiségi jogok sérelmét elsősorban polgári jogi eszközökkel kellene rendezni. „Az ultima ratio maga a büntetőjog” – hangsúlyozta, vagyis azt csak a legsúlyosabb esetekben kellene alkalmazni. A verbális politikai fenyegetéseket ezért nem bagatellizálná, de önmagukban nem tartja őket olyan súlyúaknak, amelyek miatt büntetőeljárást kellene indítani.