Kármán András szerint a vagyonadó, az új kata, és az ekho változtatása is az igazságos teherviselést szolgálja

A vagyonadó a milliárdos magánvagyont terheli, nem a céget, ez egyfajta ösztönzés, mert a produktív beruházások felé tereli a tőkét - ismertette, hozzátéve: ez az adónem évi 200 milliárd forintot hoz a költségvetésnek.

Nem számolnak tömeges perekkel a bevezetése miatt - válaszolta a vagyonértékeléssel kapcsolatos esetleges kifogásokra vonatkozó kérdésre.

Kifejtette: a megörökölt adórendszer aránytalan és igazságtalan abban az értelemben, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők jövedelmük nagyobb százalékát fizetik be adóként, mint a magas jövedelemmel rendelkezők.

Az aránytalanságok okaként az egykulcsos személyi jövedelemadót, a fogyasztást terhelő adók jelentős súlyát és a tőkejövedelmek kedvező adózását nevezte meg. Eközben pedig a megtakarításoknak vagy a vagyonnak az adóztatása kimondottan kis súlyú.

Ezek együtt azt eredményezik, hogy az alacsonyabb jövedelműek, akik tipikusan inkább fogyasztásra, mindennapi megélhetésre költenek, végső soron sokkal erősebben vannak adóztatva a jövedelmük százalékában, mint a magas jövedelműek, akik jövedelmük egy jelentős részét megtakarítják, és így elkerülik a fogyasztási típusú adókat, miközben a vagyonfelhalmozásuk lényegében nem adózik.

Ezt az aránytalanságot kezeli részben a vagyonadó bevezetése - húzta alá.

Az ekho esetében mindenkire ugyanaz a 60 millió forintos határ vonatkozik majd 2027-től, a hivatásos sportolók körében a szigorítás 200 adózót érint. Fontosnak nevezte a sportolókra vonatkozó privilégium eltörlését; ők eddig 500 millió forintos jövedelemhatárig választhatták ezt a kedvezményes adófajtát. A költségvetésnek ekhóból nagyjából 1-2 milliárd forint bevétele keletkezhet - közölte.

Kármán András hangsúlyozta, hogy az előző kormány 2022-ben "kinyírta" a katát (kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója), év közben kényszerítve a cégeket adónem-váltásra, ezt korrigálják a kibővítésével.

A fő szempont nem a költségvetési bevételek növelése volt, hanem az önfoglalkoztatók, mikrovállalkozások számára egyszerű adónem kialakítása. A legális, egyszerű adózás lehetőségét biztosítják ezzel több százezer kisadózónak.

Legjobb becslésük szerint semleges lesz a költségvetési hatása - felelte egy kérdésre. Megjegyezte: bár emelkedni fog a jelenleg katázó szűkebb réteg havi adókötelezettsége, ugyanakkor az ő havi fizetési kötelezettségük két év alatt fog fokozatosan megemelkedni, és kellő felkészülési idő lesz az új rendszerre való átállásukra.

Jelezte: október végén nyújtják be az Országgyűlésnek a 2027-es költségvetést.

Kövesdy Attila adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár közölte: a vagyonadó 15-25 ezer embert érint várhatóan, az egymilliárd forintos adómentes értékhatár házastársanként külön-külön érvényes, az e feletti nettó vagyonrész adózik.

A belföldi magánszemélyek esetében a teljes belföldi és külföldi vagyon adózik, a belföldön dolgozó kiküldött külföldieket 5 évig mentesítik az adófizetés alól - sorolta.

A külföldi illetőségű magánszemélyek esetében a magyarországi ingatlan és a hozzá kapcsolódó jog adózik, a magyar társaságban fennálló részesedés, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaság részesedése. A vagyonkezelési adóalanyok esetében bizalmi vagyonkezelés, magánalapítvány, hasonló külföldi konstrukció esik a hatálya alá. Jelezte: a bizalmi vagyonkezelőkre lesz egy kötelező NAV-ellenőrzés, ezeket az adóalanyokat külön kell kezelni a jogszabály szempontjából.

Kiemelt szempontnak nevezte a szabályozás alkotmányosságát, úgy alakították ki, hogy az elemei az Alkotmánybíróságon és az európai fórumokon megállják a helyüket.

A vagyonadó hatálybalépése 2026. december15., az első fordulónap 2026. december 31., a bevallás határideje pedig 2027. augusztus 31. lesz. A NAV támogatást nyújt kalkulátorral, amibe az ingatlan adatainak beírásával piaci értékhez közelítő értékkel számolhat az adózó. Fejlesztése folyamatban van.

Farkas Gergely adószabályozásért és számviteliért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az új kata szélesebb körben lesz elérhető, visszatérnek a mellékállású egyéni vállalkozók. Az értékhatár 18 millióról 22 millió forintra bővül.

Fontos változtatásnak nevezte, hogy a magánszemélyeknek történő számlázáson túl céges irányba is lehetővé tették a kata alkalmazását. Itt fontos szabály, hogy meghatározott bevételi értékhatáron túl - ami jelenleg 8 millió forint - jön be 15 százalékos kiegészítő adó abban az esetben, ha valaki cégeknek számláz.

Az ellátási alap - egészségügyi, nyugdíj - növelését szintén kiemelte, ami 2027-ben 317 ezer forintra nő, 2028-tól pedig a minimálbérhez igazodik a főállású katások esetében. Rámutatott: 2013 óta lényegében változatlan összeggel, 50 ezer forinttal működött a kata, miközben a minimálbér megháromszorozódott, így a katás egyéni vállalkozók változatlanul a rendkívül alacsony, 108 ezer forintos ellátási alap után kaptak ellátást.

Ezt szerették volna megszüntetni az új rendszerben, hogy kövesse a minimálbért. Új korlátokat vezetnek be a visszaélések ellen, így korábbi munkáltató esetében nem alkalmazható a kata, illetve ha egy kifizetőtől a teljes bevétel több mint 50 százaléka származik, akkor megszűnik az alkalmazásának lehetősége - ismertette.