Orbán georgiai útja újabb nyílt provokáció ez EU ellen

Georgia (ez az ország hivatalos, a világban használt neve, Grúziának más nyelveken nevezik) azok közé a posztszovjet államok közé tartozik, ahol szinte borotvaélen mozog az EU és Moszkva közötti választás. Látható volt ilyen korábban Ukrajnában, aztán erősen Nyugat felé fordult, folyamatosan Moldáviában, és Grúzia a harmadik. A másik három európai posztszovjet ország egyértelműbben manőverez. Közülük Belorusznak nincs mozgástere, mert a nagy szomszéd agyonnyomja, az örményeket a karabahi helyzet miatt vonzó számukra Oroszország, de azért ők is haboznak, az azeriek pedig – részben azért, mert van olajuk önállóbban manővereznek – magyarázza a hátteret a külpolitikai szakértő. Balázs Péter szerint „Georgia félúton van és nagyon kevésen múlik, hogy melyik irányba fordul, ami geopolitikai helyzetéből is adódik”.

A szombati választás nyomán a nemzetközi megfigyelők még nem készítették el megbízható, letisztult értékelésüket arról, hogy történt-e valóban csalás vagy nem, de a gyanú fennáll, nem tisztázottak a részletek és lehet, hogy nem is fog egyértelműen kiderülni. Formálisan az oroszbarát kormányzat nyert – értékelte a helyzetet a volt diplomata.

Balázs Péter szerint Orbán időzítése szinte példa nélküli a diplomáciában. Nem szoktak ennyire hamar az esemény után odamenni tárgyalni, maximum üzennek, de még azzal is lehetett volna várni. „Egy bölcs diplomácia kivár, hogy átlássa az egészet, az eredményeket megbízható források erősítsék meg”. Az, hogy már előre üzengetnek, sem szokásos eljárás, bár emlékezetes, hogy Trump győzelmét is többször előre megünnepelték – fogalmazott a volt külügyminiszter.

A történet másik fontos eleme azonban az, hogy egy EU-tagállam kormánya nem az unió-párti oldalnak szurkol, hanem az oroszbarátnak. Az pedig, hogy ezt siet kinyilvánítani, „újabb nyílt provokáció az EU-val szemben. Úgy tűnik, a strasbourgi kudarc után Orbán ahelyett, hogy visszafogná magát, még rátesz egy lapáttal”.

Felmerül a kérdés: mi olyan fontos Magyarországnak Georgiában, hogy Orbán több minisztert vitt magával Tbiliszibe. Az út egyértelműen politikai célokat szolgál – mondta Balázs Péter –, más ok nincs a tárgyalásokra a távoli, kis országgal, amellyel a gazdasági kapcsolatok szabad szemmel nem láthatók. Semmi más nem indokolja, csakis a politikai állásfoglalás kifejezése.

Miként júniusi békemisszióján (amikor Vlagyimir Putyin orosz, és Hszi Csin-ping kínai elnökkel is találkozott), most sem világos, hogy Orbán csak Magyarország kormányfőjeként, vagy az EU soros elnökeként érkezik Tbiliszibe. „Orbán ezúttal is kétértelműen lebegteti az uniós elnökséget, a levegőben hagyja a kétértelműséget, jóllehet itt is illene elmondani, hogy nincs uniós mandátuma, magyar miniszterelnökként tárgyal Georgiában” – jegyezte meg a külpolitikai szakértő. Ehhez hozzá kell tenni, hogy mivel ezt már eljátszotta Moszkvában, az EU még érzékenyebben reagálhat.

Egy a Politicónak név nélkül nyilatkozó uniós diplomata már jelezte, hogy a magyar miniszterelnök georgiai látogatása csak nemzeti minőségben történhet, a kormányfő nem beszélhet az EU nevében, annak ellenére, hogy hazánk tölti be az unió soros elnöki posztját. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már közölte: a témát az állam- és kormányfők novemberi budapesti informális ülésén napirendre fogják tűzni. Aki akarja, elmondhatja az üggyel kapcsolatos álláspontját, de fontos megjegyezni, hogy Orbán ott nem elnököl, csak egy a többi uniós kormányfő között. „Úgy gondolom, az ülésen éles kritikák hangzanak majd el Orbánnal szemben” – vélekedett Balázs Péter. 

Az orbáni külpolitika fő csapásiránya már jó ideje a nemzetközi szélsőjobb támogatása, nem csak politikai gesztusokkal, hanem kemény pénzekkel is, a mi közpénzeinkből. „Élvezi, hogy most ő a szélsőjobb egyik bankára, aki finanszírozza őket”. A miniszterelnöknek nagyon fontos prioritás, hogy a hozzá hasonló szélsőjobbos erők tovább erősödjenek és aztán fogjanak össze. Ugyanakkor semmiképpen nem beszélhetünk nagy szélsőjobb áttörésről Európában, de Orbán megteszi, amit tud. Nagy reménység számára a jelenlegi osztrák választás, ahol hasonló a képlet, mint például Hollandiában vagy Svédországban, a szélsőjobb erősödött, közel van a hatalomhoz, de nem tud kormányt alakítani.

Ebben a helyzetben még a héten elmegy Bécsbe, ahol – ugyancsak elsőként – találkozik a parlament szabadság párti elnökével. Balázs Péter szerint a misszió nagyon kétélű dolog, mert a Szabadságpárt vezetőjét, Herbert Kicklt és a többi jobboldalit erősíti, hogy egy aktív kormányfő melléjük áll, ugyanakkor sok osztrák szavazónak megmutatja, hogy ha a szélsőjobb kerekedik felül, akkor olyan lesz Ausztria, mint most Magyarország. „Ezt akarjátok, Orbanisztánt akartok csinálni Ausztriából?” – tehetik fel a kérdést a mérsékelt osztrák szavazók.