Orbán hajlik szankcionálni Lukasenkát – vannak erre utaló jelek

HírKlikk 2020. augusztus 14. 18:45 2020. aug. 14. 18:45

A vitatott belorusz választások miatt, az EU szankciókat mérlegel, a Reuters értesülései szerint, „már augusztus végén” – jelentette a hírügynökség még csütörtökön, vagyis azelőtt, hogy pénteken Beloruszban elkezdték szabadon bocsátani a tüntetések során őrizetbe vett embereket. A jelentés diplomatákra és tisztségviselőkre hivatkozva, azt írta, hogy az EU nagy valószínűséggel újabb szankciókat hirdet Belousz ellen, mert Aljakszandr Lukasenka lecsapott a vitatott választások által kiváltott tüntetésekre. Ám Magyarország kilógni látszik a sorból, bár vannak jelek, hogy valamifajta szankciókba Orbán is beleegyezik majd.

A Reuters forrásai a tagállamok külügyminisztereinek mára tervezett sürgősségi megbeszélése előtt nyilatkoztak, és nevük mellőzését kérték. 

A szankciók mellett, szót emelt már Németország, Litvánia, Lettország és Svédország, és a források alapján, Ausztria is a „héjákhoz tartozik”. A vonatkozó döntéshez konszenzus szükséges, és a Reuters forrásai szerint, Magyarország a fő szkeptikus. A magyar külügyminiszter csütörtökön felszólította az uniót, hogy törekedjen párbeszédre Belorusszal, és ne tegye lehetetlenné a kapcsolatok további fejlődését. A Reuters forrásai azonban rámutattak: Budapest talán belemehet valamiféle szankciókba – ezt vonta le az egyik forrás abból, hogy Magyarország nem blokkolta az EU néhány nappal ezelőtti nyilatkozatát, amely megnevezte lehetőségként a szankciókat „azok ellen, akik felelősek a megfigyelhető erőszakért, az indokolatlan letartóztatásokért és a választási eredmények meghamisításáért”. „Az irány megvan, de nagyrészt Magyarországon múlik majd, hogy milyen mélyre megyünk” – mondta  hírügynökség forrása. 

A pénteki külügyminiszteri egyeztetéstől nem várnak végső döntést, de a határozat hamarosan megszülethet, mert augusztus 27-28-án Berlinben újabb külügyminiszteri találkozó lesz. Heiko Maas, a német diplomácia vezetője szerint, nem kizárt, hogy fel kell újítani azokat a büntető intézkedéseket, amelyeket korábban rendeltek el Belorusz ellen az ottani jogsértésekért, s amelyeket 2016-ben részben feloldottak, miután Lukasenka kiengedte a politikai foglyokat. 

A Reutersnek nyilatkozó források úgy vélték, hogy a büntető intézkedések – akárcsak a Moszkva ellen a Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai zűrzavar miatt elrendelt lépések – egyes felelősökre vonatkozó beutazási tilalmak és az uniós bankokban lévő pénzük befagyasztásának formáját ölthetik. 

Egy másik uniós tisztségviselő szerint, nincs jele annak, hogy bármely uniós tagállam meg akarna akadályozni büntető intézkedéseket, mert az erőszak alkalmazása túlságosan nyilvánvaló. Az illető úgy véli, „fontos jól felbecsülni a nyomásnak azt a mértékét, hogy mi lehet hasznos, és mi hozhat a szándékokkal ellentétes eredményt, ami azzal a kockázattal is járhat, hogy Lukasenkát Moszkva karjába taszítja, ha ebben látja az egyetlen lehetőséget a hatalmon maradásra”. 

A szűkebb változat alapján, csak a belorusz választási bizottság néhány tagját, illetve a tüntetőkkel való összecsapásokat felügyelők közül néhányat büntetnének. A szélesebb opció szerint, a szankcionáltak közé kerülhetnének kormányzati tisztségviselők is, köztük a belügyminiszter – mondták el a források. 

Közben az EU egyik leginkább orosz-ellenes tagja, Lengyelország a tüntetők támogatását javasolta, ezen belül esetleges közvetítést köztük és a hatalom között, és szót emelt a mostaninál is keményebb vonal ellen. Egyebek mellett, ez is arra utal a Reuters forrásai szerint, hogy valószínűbbnek tűnnek az enyhébb szankciók. 

A jelentés utal Orbán Viktor júniusban Minszkben tett látogatására is, amelyen a magyar kormányfő a jelenleg érvényben lévő intézkedések feloldására szólított fel. A mostani szankciók tiltják a fegyverek szállítását, valamint a belső elnyomásra felhasználható eszközök eladását Minszk számára.  

 
Forrás: Hírklikk