Orbán hazugságai mérgezik a finn-magyar viszonyt

Több csörte is lezajlott a magyar és a finn vezetők között azóta, hogy Finnország – az idén július 1-jén – átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét. Kezdődött azzal, hogy Antti Rinne finn miniszterelnök az Európai Parlamentben elmondott beszédében leszögezte, hogy a finn elnökség folytatni kívánja a tárgyalásokat arról, hogyan lehet az uniós támogatások kifizetését szorosabban összekötni a jogállamiság tiszteletben tartásával.

A magyar kormány erre adott reakciója közül a legdurvább (ezidáig legalábbis) Orbán Viktor tusványosi beszéde volt: a miniszterelnök gunyorosan beszélt a finnekről, kik ők, hogy megmondják, mi a jogállamiság, hiszen ott még alkotmánybíróság sincs, a bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, az akadémia pedig az oktatási minisztérium felügyelete és irányítása alatt áll.

Ezt követte a korábbi budapesti finn nagykövetnek a Helsingin Sanomat napilapban megjelent véleménycikke. Petri Tuomi-Nikula nem csak azt mondta ki nyíltan, hogy  „Magyarország az egyik legkorruptabb ország az Unióban”, de a többi között azt is leszögezte (miként az a 444.hu ismertetésében olvasható), hogy Orbán Viktor igen idegesen reagált a finn szándákra: „a képzelet világából vett” érvekkel támadta meg (például a tusványosi beszédében) Finnországot.

Felmerül a kérdés: ez most „csak” kardcsörtetés, vagy ennél komolyabb szembenállás alakul-alakult ki.

„Ez már sokkal több mint kardcsörtetés” – válaszolta meg kérdésünket Odze György, aki kiválóan ismeri a finneket, a motivációikat, hiszen három évig Helsinkiben dolgozott a magyar nagykövetségen. A finnek oldaláról nézve, mint az unió soros elnökei általában, ők is a számukra fontos dolgokat igyekeznek előtérbe állítani (ahogy mi, soros elnökként tettük például a Duna összekötő szerepének a fókuszba helyezésével) mondta, rámutatva: számukra pedig a jogállamiság kiemelten fontos, miként az is, hogy egy uniós tagországnak el kell fogadnia az EU alapnormáit, s átláthatóan kell tevékenykednie.

„A finneknek pedig vannak negatív tapasztalatai: például befektetőik első kézből tapasztalhatták meg a korrupciót Magyarországon” – mondta Odze, aki erről a panaszról többször első kézből is értesült. „A finnek meg is követelhetik a teljes átláthatóságot, hiszen náluk minden átláthatóan működik, nem véletlen, hogy borzasztóan zavarja őket az, amikor átláthatatlanul, korrupcióval átitatva költik el a temérdek, Magyarországra az EU-ból érkező pénzeket”. 

Ami a magyar reakciót illeti, „Orbán sajnos hazudik, tudjuk róla, hogy mond olyan dolgokat, ami nem igaz... ez méltatlan nem csak a magyar-finn kapcsolatokhoz, de a magyar uniós tagsághoz és egyáltalán Magyarországhoz is” – rótta fel. Hozzáfűzte: „senkinek ne legyenek illúziói, eljut egész Európába az, amit Orbán a finneknek címzett és szánt, ha másért nem, hát azért, mert a Budapesten akkreditált nagykövetek lejelentik azt haza”. És ugyan ismert, hogy Orbánnak van egy „ellenségkereső szenvedélye”, ám a finnek egy rendkívül rokonszerves ország, amely „belesimul” Európába, s már csak ezért is „méltatlan, hogy a miniszterelnök gúny tárgyává teszi őket”.

A finnek vizet prédikálnak és vizet is isznak

A finnekről mindenki tudja, hogy becsületesek, puritánok, szorgosak; hogy az ötvenes években –  a háborús adósságok visszafizetése miatt – zabon és árpán éltek; hogy rengeteg – német, orosz, svéd – elnyomásban volt részük („s ez utóbbi ellenére a svéd a második hivatalos nyelv náluk”); s amellett, hogy stabil és ragyogó uniós tagállam különleges kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal és Kínával („csak éppen sokkal természetesebben, finomabban csinálják, mint Orbánék, és valahogy mégis nálunk nagyobb üzleteket kötnek velük – merthogy így is lehet”) – sorolta Odze. Aki egy kérdést is feltett: „Ki tudja azt Magyarországon, hogy az ötmilliós lakosú Finnország több Nobel-díjast adott a világnak, mint Magyarország, ráadásul olyanokat, akik a hazájukban tevékenykedtek?”

Orbán reakciója megmérgezi azokat a kétoldalú kapcsolatokat Odze szerint, amelyek az elmúlt 50-60 évben folyamatosan fejlődtek, köszönhetően annak is, hogy a finnek az elsők voltak, akik elfogadták a kádári rendszerünket, s „elfogadtak minket olyannak, amilyenek voltunk”. A volt diplomata szerint a finnek és Orbán értékrendbeli különbözőségét már az is megmutatta, hogy a 2010-ig hagyományos évenkénti magyar-finn miniszterelnöki találkozók Orbánék hatalomra kerülésével megszűntek – a legutolsó Bajnai Gordon idején volt.

Orbán vádjai – nem igazak

Eltekintve attól, hogy Orbán milyen hangnemben és stílusban beszélt Tusnádfürdőn a finnekről, a beszédének erről szóló része hemzsegett a valótlanságoktól és csúsztatásoktól. A 24.hu tételesen aprólékos részletességgel összegyűjtötte, miben és hogyan állított valótlanságokat  a miniszterelnök a finnek elleni gúnyos és cinikus támadásában.

„Finn barátainkkal fogjuk értékelni a magyar jogállamiság helyzetét...Képzeljék el, amikor a magyar jogállamiságban mi egyszer csak azt mondanánk, fölszámoljuk az Alkotmánybíróságot, és a parlament alkotmányügyi bizottsága gyakorolja a normakontrollt. Ez a helyzet körülbelül Finnországban.” – jelentette ki Orbán.

Ezzel szemben a 24.hu írásából kiderül, hogy Orbán ugyan látszólag igazat mondott, de nem bontotta ki az igazság minden részletét. Finnországban, ahogy a többi skandináv államban általában, tényleg nincs alkotmánybíróság, viszont van egy parlamenti alkotmányjogi bizottság, amely alkotmányos ügyekben egyfajta „bírósággá” alakul át. Ez alkotmányjogi viták esetében mint független döntőbíróság működik. A finn jogrendszer skandináv jellegű, megengedi olyan törvények meghozatalát, amelyek nem illeszkednek pontosan az alkotmányhoz, sőt módosítják annak paragrafusait. De mindenki betartja a közösen megállapított játékszabályokat, ez a játékszabály pedig a politikában az alkotmány.

„Vagy képzeljék el azt a finn jogállami állapotot, amikor a bírákat az igazságügy-miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.” – jelentette ki Orbán.

Finnországban tényleg a politikusok nevezik ki a főbírókat – írja a 24.hu – , s ez valóban nem teljesen felel meg a bíróságok és a két másik hatalmi ág elválasztásának elméleti szétválasztásának, de a kinevezések előtt sokszor (nem mindig) kikérik egy tanácsadó testület véleményét is. Ám Finnországban a jogi-közigazgatási és bírósági ügyeket a skandináv hagyományoknak megfelelően fékek és ellensúlyok tartják működésben. Így nemcsak parlamenti ombudsman felügyeli a törvényhozás és a jogi szféra munkáját, hanem létezik az igazságügyi kancellár tisztsége, aki szintén kontrollfunkciókat lát el a jogállamiság megőrzésére. Bár ez a kancellár formailag a kormány tagja, nem szavaz a kabinetben, viszont kontrollálja a miniszterelnökség működését is több kérdésben.

 „Finnországban az akadémia az oktatási minisztérium felügyelete és irányítása alatt áll. Képzeljék el, ha úgy zártuk volna le a magyar akadémiáról szóló vitát, hogy egész egyszerűen az oktatási miniszterhez – ez nem történik meg, kedves Kásler miniszter úr, de képzeljük el mégis – telepítjük az akadémia felügyeletének és irányításának jogát”. – jelentette ki Orbán.

Ez azonban csúsztatás – s nem is kicsi, derül ki a 24. hu cikkéből. Finnországban legalább öt (plusz egy) akadémia van, s létezik egy koordináló szervezetük is, a Finn Tudományos Akadémiák (Suomen Tiedeakatemiat, STA). Vezetőségét a tagszervezetek választják, a kormány nem szól bele, s ez tekinthető a finn tudományos élet nemzetközi képviselőjének, képviseli a finn akadémiákat számos nemzetközi szervezetben is. Ugyanakkor ettől függetlenül létezik egy kormányszervként működő akadémia, a Suomen Akatemia, amit azonban nem sorolnak be a tudományos akadémiák ernyőszervezete alá sem.

Ugyanakkor a tudományos, bölcsészeti és műszaki szférában működő tényleges akadémiák, illetve a nevükben csak tudományosnak nevezett, de valójában akadémiaként működő szervezetek, továbbá finn és svéd nyelvű akadémiák garmadája létezik az északi országban. („Képzeljünk el például egy kisebbségi nyelven működő műszaki akadémiát Magyarországon – ha már Orbán Viktor is a képzeletünket akarta beindítani. Nos, ez Finnországban nem teória, hanem a valóság”) – írja a portál.