Orbán ígérgethet ukrán iskolát Zelenszkijnek, de inkább szóba kellene állnia a szakemberekkel

Juhász Ágnes a Civil Közoktatási Platform (CKP) részéről egyike volt azoknak a civil szakembereknek, akik létrehozták és üzemeltették az ukrán menekültek iskolázásával kapcsolatos információkat, teendőket, híreket összegyűjtő uainfo.hu oldalt. A CKP már rég letett egy sor javaslatot, amit meg lehetett volna csinálni ukrán iskola nélkül is. Az ukrán menekült gyermekek magyarországi oktatási ellátására vonatkozó anyag két részből állt. Az első egy helyzetkép, a második egy szakpolitikai javaslatcsomag. 

A helyzetképből kiderült, hogy a magyar kormány az ukrán krízist kezelő stratégiáját a központi koordináció teljes hiánya, és totális információs deficit jellemzi. Azaz nemcsak az érintett szolgáltatórendszerek (oktatás, egészségügy, szociális ellátások stb.), azok dolgozói, hanem maguk az érintettek is folyamatos információs ínségben szenvednek. Senki nem kap, és nem ad a szükségleteknek megfelelő tájékoztatást. Ahogyan a magyar kormány nem tud korszerű, minőségi oktatást biztosítani a magyar gyermekeknek, úgy még kevésbé képes a külföldi, menekült gyermekek oktatásáról szükségleteiknek megfelelően gondoskodni. Nem csak az eltérő iskolarendszerek különbségeivel, a nyelvi problémákkal nem tud mit kezdeni, de ami ebben a helyzetben sokkal súlyosabb, a traumatudatos ellátásról nem is hallottak a magyar iskolák. Ez azon megdöbbentő helyzet fényében érthető csupán, hogy az oktatásirányítás semmiféle szükséges szakmai támogatást nem biztosított és nem biztosít.

Az anyag második része az elvégzett kutatások tükrében megfogalmazott szakpolitikai javaslatcsomag volt. Ezt eljuttatták minden potenciális és illetékes döntéshozóhoz, felajánlva szakértői segítségüket a leírtak továbbgondolásához, de legtöbb esetben semminemű reakció nem érkezett. A javaslatcsomag által felvetett területeken semmilyen érdemi változás nem történt, így azok továbbra is aktuálisak.

Maga a projekt ugyan befejeződött egy éve, de a honlapjuk még megtalálható az interneten. A program zárásaként elküldték a javaslatcsomagot Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak, ám sokáig nem kaptak rá választ. Végül rákérdeztek, és az államtitkár azt mondta, természetesen olvasta a javaslatukat, de nem ért vele egyet. Ugyanezt a javaslatcsomagot elküldték Pál Norbertnek is, akit a magyar kormány az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztossá nevezett ki 2023 májusában, és akinek egyébként dolga, hogy javaslatot tegyen a kormánynak a háború elől menekülő személyek szükség szerinti munkavállalási, iskoláztatási, szociális, lakhatási kérdéseihez kapcsolódó jogalkotói és egyéb döntést igénylő feladatokra. Tőle sem kaptak választ.

Juhász Ágnes szerint nem reális célkitűzés, hogy minden ezt igénylő gyerek ukrán iskolába járjon, hiszen éppen az a probléma, hogy a menekültek nagyon szétszóródtak az országban, az iskolákban. Hiába mondta tehát Orbán Viktor, hogy annyi iskolát fognak csinálni, amennyire szükség van, azért két, vagy öt gyereknek nem lesz külön iskolája. Jelenleg biztosan húszezer alatt van az iskoláskorú ukrán menekültek száma Magyarországon, többségük kárpátaljai és magyar anyanyelvű. Egy részük roma, és nekik nyilván nem arra van igényük, hogy itt ukrán iskola legyen. Ukrán anyanyelvű gyerek lehet köztük maximum tízezer. Érkezésükkor sem ők, sem a szüleik nem tudtak magyarul és sokan angolul se. A szülők azóta sem kaptak semmilyen segítséget a magyar nyelv tanulásához, pedig nagy lenne az igényük rá. Oroszul általában tudnak. Itt Magyarországon a velük való „szót értésnek” az volt a módja, hogy orosztanárok segítséget kérték. Segítségül a magyar államtól a tankerületek gyerekenként 130 ezer forintot kaptak arra, hogy heti öt órában külön felzárkóztatást tartsanak az iskolában magyar nyelvből, vagy valamelyik tantárgyból. De azok a tanárok, akik az órákon foglalkoznak velük, se anyagi, se szakmai segítséget nem kapnak. 

Az ukrán gyerekek majdnem fele él csak Budapesten, a többiek szanaszét szóródtak az országban. Nagy részük olyan iskolákba jár, ahol egy-két ukrán gyerek van csak az iskolában. Azokban az iskolában, ahol soha nem találkoztak még olyan gyerekkel, aki most hall életében először magyar szót, valamilyen befogadó légkörre és segítségre lenne szükségük. Nagyon könnyen meg lehetett volna tenni, hogy a pedagógusok számára szerveznek a magyar, mint idegen nyelvre továbbképzéseket, de központilag ezt sem tették meg. 

Amikor a CKP, a Civil Kollégium Alapítvány létrehozta az uainfo oldalt, ez volt az egyetlen, amely három nyelven, ukránul, magyarul és oroszul is összefogottan adott információt mindenről, ami érdekes lehet a magyar oktatással kapcsolatban. A TASZ és a Helsinki Bizottság próbált a kezdet kezdetén ukrán nyelven is föltenni anyagokat a honlapjára, de hivatalos ukrán nyelvű információ nem volt, és továbbra sincs. Annyira nincs, hogy amikor az ukrán gyerekeknek az a speciális lehetőségük volt, hogy a jövedelmi viszonyoktól függetlenül ingyen kapták az étkezést, az ehhez tartozó kérdőív is csak magyarul volt elérhető. Bár ez a lehetőség már nincs, az ukrán diákok is jövedelmi viszonyok alapján kapják az ingyen étkezést, de a kérdőívben továbbra is olyan szavak vannak, amiket egy automata fordító nem tud értelmezni. 

Az ukrán iskola létrehozásához visszatérve, Juhász Ágnes elmondta, Ukrajnából folyamatos az online oktatás. Az ukrán gyerekek legnagyobb része ezt végzi. Ha nem tanköteles, akkor csak ezt, ha azonban tanköteles, akkor köteles (lenne) részt venni a magyar oktatásban is. Ezért a gyerekek délelőtt a magyar iskolákban, délután az ukrán online oktatásban állnak helyt. Ez már önmagában meglehetősen megterhelő, de a magyar iskolákban még erre való tekintettel sem kapnak semmilyen kedvezményt. Amikor javasolták Maruzsának, hogy biztosítsák ezeknek a gyerekeknek az online oktatást, akkor azt a választ kapták, hogy ezeknek a gyerekeknek az a jó, ha beintegrálódnak annak az országnak az oktatási rendszerébe, ahol élnek. Hiába érvelt a CKP azzal, hogy ezek a gyerekek nem integrálódni akarnak, hanem haza szeretnének menni, viszont, ha már integrálódni kell, ehhez valami segítség is elkelne, de azt nem kaptak. 

Azt a CKP egy felmérése már kimutatta, a legtöbb gyerek egyedül, legfeljebb másodmagával van egy-egy iskolában. Zömük itt van két éve, és valamennyire már tudnak magyarul is. Abból viszont nagy gond lehet, hogy annyira jól nem tudnak, hogy tovább tudjanak tanulni. Nem tudják magyarul megírni a központi felvételit, nem tudnak magyarul leérettségizni. 

A CKP szakembere szerint egyébként a menekültek ideérkezése után az első dolognak annak kellett volna lennie, hogy megkérdezik tőlük, vannak-e köztük tanárok. Ám ezt sem mérték föl soha, nem foglalkoztak vele. 

Juhász Ágnes szerint a Magyarországon létrehozott ukrán iskola léte egyébként nem új kérés, az ukrán egyesületek, a Magyarországon élők az első perctől kezdve azért küzdöttek, hogy legyen Magyarországon ukrán nyelvű, ukrán tanrend szerint oktató iskola, csakhogy nem kaptak rá iskolaalapítási engedélyt. Mindössze néhány civil kezdeményezés segíti az ukrán tananyag elsajátítását. Az ukrán gyerekek többsége is azt szerette volna, hogy az ukrán tanterv szerint tanulhasson.

A CKP szakembere szerint az is kérdés, ha – ahogy Orbán ígérte – létrehoznak ukrán iskolákat, mi lesz azzal az érvvel, amivel az ő javaslataikat visszautasították, hogy az ukrán gyerekeknek integrálódni kell? Mi lesz így az ő integrációjukkal? És az is kérdés, hogy tovább tanulhatnak-e, merthogy azt sem lehetett elérni, még kifejezett kérésre sem, hogy ezeknek a gyerekeknek ne kelljen magyarul letenni a központi felvételit. Sőt, még azt sem, hogy annyi könnyítést kapjanak, mint az SNI-sek. Így persze nem tudják megcsinálni. A felsoroltak miatt a menekült diákok többsége csak jóval a képességei által egyébként indokolt szint alatt tud továbbtanulni. Mindössze annyit sikerült elérnie a CKP-seknek, hogy az Oktatási Hivatal közölte, méltányosságból befogadhatja őket egy iskola anélkül, hogy a központi felvételit megírták volna, vagy a rendkívüli eljárásban a felvételi lezárta után az üres helyekre felvegyék őket. Csakhogy ezek esetleges dolgok. 

Könnyítés az érettségihez sem jár. Ukrán nyelvből ugyan lehetne érettségizni, de csak annak, aki két évet magyar iskolában tanult ukránul. Ezért az ukrán diákok úgy védekeznek, hogy Ukrajnában érettségiznek online, mert az ottani érettségijük alapján, mint külföldit fel tudják venni őket a felsőoktatásba. 

Egyébként pedig, mivel az ukrán elismert nemzetiség Magyarországon, az ukrán nyelvű oktatást és az ukrán nyelven tett érettségi lehetőségét amúgy is biztosítani kellene számukra, ha igény van rá. Mivel korábban erre nem volt igény, ma csak „vasárnapi iskolaszerű” ukrán oktatás van az ukrán nemzetiségnek. Persze, ezeknek a gyerekeknek nyilván nem ez kell. 

Juhász Ágnes szerint az sem egészen világos, hogy az, amit Orbán megígért, az ukrán nyelvű oktatást, vagy az ukrán tanterv szerinti oktatást jelent. Esetleg a magyar NAT követelményeit is be kell tartatni az intézményekkel?

Persze, lehet „jópofizni Orbánnak Zelenszkijnél, hogy: „…az ukrán menekült gyerekeknek pedig megfelelő iskolára, jó tanárokra van szükségük. Örömmel fogadtam az elnök úrnak azt a kezdeményezését, hogy legyen ukrán iskola is Magyarországon. Most több száz iskolában tanulnak ukrán gyermekek, sok száz magyar tanár foglalkozik azzal, hogy tanítsa őket. Azt hiszem, hogy jól is végezzük a munkánkat, a hozzánk menekült ukránoktól kapott visszajelzés az kifejezetten pozitív. De megértjük, hogy önálló, külön ukrán iskolát is szeretne az elnök úr, ezt indokoltnak látjuk, és természetesen – miután ez mind Magyarországon történik – ennek a finanszírozását is a magyar állam vállalja. A megfelelő fenntartót kiválasztjuk és működtetni fogjuk. Annyit fogunk működtetni, amennyire szükség van: ha egyet, akkor egyet, ha tízet, akkor tízet. Nekünk fontos, hogy a Magyarországon tartózkodó ukránok otthon érezzék magukat Magyarországon.” Csakhogy a fenti problémákat olvasva, már biztos, hogy nem elég a szó. 

Például jó lenne, ha a magyar a kormány végre hajlandó lenne szóba állni a szakértőkkel, hiszen rengeteg a nyitott, megoldandó kérdés. 

Juhász Ágnes szerint persze, kell az ukrán iskola, mert igény van rá, de mindenképpen segíteni kell azoknak is, akik két éve magyar iskolákba járnak. Merthogy a menekült gyerekek elszórtsága miatt nem lehet annyi iskolát létrehozni, amennyire szükség lenne, hogy mindegyikőjük ukrán iskolába járhasson. Mindenképp meg kellene oldani a továbbtanulással kapcsolatos kérdéseket, és azt is, hogy a magyar kortársaikkal valamilyen kapcsolatban legyenek. Ráadásul ott van az a javaslatcsomag is amit a CKP-sek adtak, egyszer valakinek érdemes lenne azt is megnéznie, illetve beszélni olyanokkal, akik ezt a problémát két és fél év óta követik, és próbálják megoldani. De ők sajnos nem az oktatási hivatalosságok.