Orbán közvetlen járatot indítana Kirgizisztánba, hogy megélhessük népeink közös eredetét
A miniszterelnök létrehozott egy 50 millió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alapot.
A Népszava számol be arról, hogy Orbán Viktor kedden – miután tárgyalt Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökkel – bejelentette: Magyarországnak működnie kell, a diplomáciának és a külkapcsolatoknak is, érkeznek ide vendégek, és mi is látogatunk számunkra fontos országokba.
„A két nép között meglévő közös eredet és a barátság mindennapi megélésének ma a legnagyobb akadálya a távolság, ezért szükség van egy közvetlen légi járatra Budapest és Biskek között, amelynek jogi és pénzügyi feltételeit sikerült is megteremteni, és reméli, hamarosan megindulhat a járat” – jelentette be a kormányfő. Így a koronavírus második hullámának ellenére, hazánk fokozza a diplomáciai tevékenységeit.
Orbán azt is elárulta, hogy ötvenmillió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alap felállításáról állapodott meg a két ország. Az alap a két ország együttműködését, különösen vegyes cégeket hivatott finanszírozni, és ha kimerülne, az összegét készek tovább emelni.
Az erről, a dollárról átszámolva mintegy 15,5 milliárd forintos magyar költségvetési, úgynevezett donor felajánlásról szóló rendeletet a Népszava vette észre a hétfőn megjelent Magyar Közlönyben.
„Különösen jól esett, hogy a kirgiz elnök a tárgyalásokon világossá tette: országában nyilvántartják, hogy kirgizek és magyarok valaha, a régi időkben egy nép voltunk” – indokolta a szálak szorosabbra fűzését.
Mai kapcsolatunkat az egykori rendszerváltó politikus összekapcsolta a harminc évvel ezelőtt történtek sajátságos értelmezésével. Így:
„Amikor Magyarországon megdöntötték a kommunizmust, kiszorították innen a szovjet csapatokat, és felbomlott a Szovjetunió, ez az egész folyamat kellett ahhoz is, hogy Kirgizisztán is visszanyerhesse a függetlenségét.”
A kirgiz elnök végül köszönetet mondott a magyar kormánynak és a magyar népnek a járvány elleni védekezésben nyújtott segítségért. Szooronbaj Dzsejenbekov történelmi napnak tartja a találkozót, mert szerinte rendkívül fontos megállapodást írtak alá. Ezek között említette, hogy a magyar kormány 150-re emelte a kirgiz hallgatóknak biztosított magyarországi ösztöndíjak számát, a már említett fejlesztési alapot, továbbá számos területre, a többi közt közlekedési, egészségügyi, mezőgazdasági stratégiai partnerséget.
A tárgyalásokat követő sajtónyilatkozatok előtt a magyar és a kirgiz fél 13 megállapodást írt alá, egyebek mellett a stratégiai partnerségről, a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról, továbbá egészségügyi, mezőgazdasági, pénzügyminisztériumi, katasztrófaelhárítási, vízgazdálkodási, valamint oktatási és tudományos együttműködésről, a kettős adóztatás elkerüléséről, a magyar-kirgiz fejlesztési alapról, a gazdaság digitalizációjáról és a beruházások ösztönzéséről.
