Orbán bukása a Fideszt is magával ránthatja

Washingtonból nézve: félrevezetett republikánusok és magyar kapcsolatok

Hosszabb kihagyás után tért vissza a műsorba Radványi Miklós, aki azzal indokolta távollétét, hogy az elmúlt időszakban Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Államokban és rövid ideig a Közel-Keleten járt. Elmondása szerint legutóbb egy ausztriai konferenciáról érkezett, de a beszélgetés hamar a magyar–amerikai politikai kapcsolatok egyik kényes pontjára terelődött: Donald Trump és Orbán Viktor viszonyára.

A műsorvezető azt vetette fel, hogy Trump egy korábbi nyilatkozatában „volt barátként” utalt Orbán Viktorra, ami felvetheti a kérdést: az amerikai elnök gyorsan felejti-e politikai szövetségeseit. Radványi szerint azonban „nem volt komoly barátság” a két vezető között, inkább politikai kommunikációról és kölcsönös felértékelésről lehetett szó.

Az amerikai politikai kultúrában – magyarázta – megszokott, hogy még kevésbé szoros kapcsolatok esetén is erős szavakkal méltatják egymást a szereplők. Úgy fogalmazott, a kapcsolat valójában bizonyos közvetítőkön keresztül épült ki, és több olyan személy is megjelent Magyarországon, akik republikánus körökben próbálták kedvező színben feltüntetni a magyar politikai rendszert.

Radványi szerint ezek a szereplők „Amerikában és különösen republikánus körökben megpróbálták az Orbánt feljátszani, és a magyar helyzetet teljesen hamis módon ábrázolni”. A jogász-politikai elemző azt állította: Donald Trumpot „teljesen félreinformálták”, miközben olyan személyek lobbiztak a magyar érdekek mellett, akik szerinte nem minden esetben tettek eleget az amerikai jogszabályok szerinti regisztrációs kötelezettségeknek.

A beszélgetés során Radványi felidézte, hogy évekkel ezelőtt a globális Magnitsky-törvényre hivatkozva tett bejelentéseket magyar ügyekben, és úgy látja: az Egyesült Államokban ma már egyre inkább vizsgálják azokat a kapcsolatokat, amelyek révén magyar szereplők befolyást próbáltak gyakorolni republikánus politikai körökre.

„Megsemmisítő vereséget” jósolt a Fidesznek

A beszélgetés egyik legmarkánsabb része az volt, amikor Radványi arról beszélt: hónapokkal korábban egy, Donald Trumphoz közel álló személlyel beszélve már előre jelezte, hogy a Fidesz súlyos politikai vereséget szenvedhet. Mint fogalmazott, „egy megsemmisítő vereséget fog szenvedni a Fidesz”.

Arra a kérdésre, hogy Trump miért nem látta át korábban a magyar politikai viszonyokat, Radványi óvatosabban fogalmazott. Szerinte nem arról van szó, hogy az amerikai elnök rossz emberismerő lenne, inkább arról, hogy „senki nem tökéletes”, és környezetében olyan szereplők is megjelentek, akik erőteljesen formálták Magyarországról alkotott képét.

A republikánus belső viszonyokról is beszélt, különösen annak fényében, hogy Trump második elnöki ciklusát tölti, így 2028-ban új republikánus jelöltet kell találni. Bár a közvélemény gyakran az alelnököt vagy a külügyminisztert tekinti esélyesnek, Radványi szerint ennél jóval szélesebb a potenciális jelöltek köre.

Úgy véli, az amerikai politikai rendszer egyik legfontosabb sajátossága éppen az, hogy nem egyetlen személy köré szerveződik. Míg Magyarországon gyakran egy domináns politikus alakítja ki a párt identitását, addig az Egyesült Államokban intézményi verseny és több szereplő közötti politikai dinamika működik.

A beszélgetés során a magyar politikai rendszer kritikája is hangsúlyosan megjelent. Radványi szerint az Orbán-rendszer hosszú ideje távolodik a nyugati típusú jogállamiságtól, és úgy fogalmazott: már korábban is azt vallotta, hogy Magyarországon „se demokrácia nem volt, se jogállamiság”.

Könyv Magyarországról és egy rendszer kifutásáról

Radványi beszélt készülő, angol nyelvű könyvéről is, amelyet elsősorban nemcsak Magyarországról szóló politikai elemzésnek szán. A kötet a magyar államalapítástól indul, de fő kérdése az, miként lehet újjáépíteni egy olyan országot, amely szerinte autoriter politikai rendszerből próbál kilépni.

Elmondása szerint a könyv célja egy olyan stratégia bemutatása, amely nemcsak Magyarország számára lehet releváns, hanem sok más, hasonló helyzetű államnak is kapaszkodót adhat. Elképzelése szerint a demokratikus intézmények helyreállítása csak a jogállamiság újjáépítésével együtt képzelhető el, és hosszú távon egy „élhető társadalom” kialakítását szolgálhatja.

A beszélgetés végén a műsorvezető arra kérdezett rá, van-e még politikai visszatérés Orbán Viktor számára. Radványi válasza egyértelmű volt: szerinte „Orbán vége elvégeztetett”, és a magyar politikai kultúrában a vezető bukása gyakran a párt végét is magával hozza.

Történelmi példákat idézett: az MDF hanyatlását Antall József halála után, valamint a kisgazdapárt összeomlását Torgyán József bukását követően. Értelmezése szerint Magyarországon a pártok túlzottan egyetlen személyhez kötődnek, és nem épül ki olyan kollektív politikai elit, amely képes lenne átvenni a vezetést egy válsághelyzetben.

Kritikusan reagált Orbán Viktor azon elképzelésére is, hogy egy politikai erő a centrum felől a radikálisabb szélek irányába mozdulva szervezheti újjá magát. Radványi ezt „nevetségesnek” nevezte, és úgy vélte, a magyar politika egyik tragédiája éppen az, hogy kevéssé épít intézményekre és önálló politikai személyiségekre.

Az amerikai példát állította szembe a magyar működéssel. Szerinte az Egyesült Államok történelmi sikere részben abból fakad, hogy az alapító atyák az egyéni kezdeményezés szabadságára építették fel a rendszert. A 19. századi amerikai fejlődést az tette lehetővé – érvelt –, hogy az egyének ötletei és ambíciói előtt nyitva álltak a társadalmi felemelkedés lehetőségei.

Ezzel szemben úgy látja, Magyarországon gyakran éppen azok tudnak kiteljesedni, akik külföldön próbálnak szerencsét. Állítása szerint a hazai társadalmi és politikai közeg sok esetben nem kedvez az egyéni kibontakozásnak, ezért sok tehetség nemzetközi pályán válik sikeressé. A beszélgetés így végül nemcsak az amerikai republikánus politika és az Orbán-kormány kapcsolatáról szólt, hanem arról a mélyebb kérdésről is, milyen politikai és társadalmi modell teheti hosszú távon versenyképessé Magyarországot.