Orbán már csak a magyar szemétdombon kukorékolhat

NVZS 2024. január 27. 14:30 2024. jan. 27. 14:30

Orbán Viktor pszichopata külpolitikát folytat, ezzel kapcsolatos elképzelése nem egy stratégián alapul, hanem a személyiségének azon fő vonásain, hogy érzéketlen mind a két szövetség értékeire és céljaira, a többi tagállam problémáira, s a pszichopatákhoz hasonlóan, teljes beszűkültséggel a saját illúzióit próbálja megvalósítani. Hangsúlyozottan nem pszichológiai és/vagy pszichiátriai szempontból közelítve állította ki ezt a „kórlapot” Radványi Miklós a svéd NATO-tagság apropója alapján a miniszterelnökről. A magyar származású konzervatív közíró szerint a méretes magyar fiaskót sokan, sokféleképpen magyarázzák, de senki nem vette komolyan figyelembe Orbán Viktor személyét és személyiségét.

Egyszerűen nincs racionális magyarázat arra, mit akart elérni a magyar kormány a NATO északi bővítésének késleltetésével. Hiszen Finnország csatlakozását döcögősen ugyan, de ratifikálta a magyar Parlament, viszont a svédekkel továbbra is packáznak, noha Orbán is többször megígérte, nem Magyarország hagyja jóvá utolsónak a csatlakozást. Ez nem jött be, Törökország beelőzött. Pedig nyilvánvaló, hogy Magyarországnak, mint a NATO egyik tagországának, a többi harminchoz hasonlóan, elemi érdeke az északi bővítés, az, hogy erősödjön a szövetség, továbbá, hogy legyen egy erős északi frontja, amely megosztja Oroszország politikai és katonai figyelmét. „Ezt nagyon sokan, sokféleképpen magyarázzák, ugyanakkor úgy érzem, hogy senki nem vesz komolyan figyelembe két dolgot: az egyik Orbán személye, a másik pedig a miniszterelnök személyisége” – mondta portálunknak Radványi Miklós.

Ami Orbán személyét illeti: ő már Magyarországon mindent elért, politikailag, pénzügyileg, gazdaságilag és a média szempontjából teljhatalmú úrrá vált, olyan centralizációt hajtott végre, amilyent még Rákosinak és Kádárnak sem sikerült. Mivel pedig Magyarországon mindent elért, amit elérhetett, a szemeit Európára, sőt még azon is túlra is vetette – fejtegette a konzervatív közíró. Szerinte ezért próbált először az EU-ban létrehozni egy szándékai szerint többségi blokkot, de nem járt sikerrel. Ezután megpróbálta és próbálja meglovagolni az úgynevezett amerikai „Trump-lovat”, „ami azonban úgyszintén nem fog neki sikerülni, mert még ha ismét Trump is lesz az elnök, akkor sem fogja azt a politikát folytatni – sem a bel- sem a külpolitikában –, mint amit 2016-2020 között megszokhattunk tőle”

Orbán nem csak európai, hanem világjelenség is akar lenni, arra áhítozik, hogy tényező legyen mind az unió politikájának a meghatározásában és kidolgozásában, mind pedig a NATO-ban – fogalmazott Radványi. „Ezt én úgy nevezem, hogy politikai demencia – mégpedig azért, mert Orbán alkalmatlan arra, hogy megértse, jelen pillanatban mi Magyarország helye és szerepe a két szövetségi rendszerben.” Stratégiailag ugyanis a NATO-ban a jelentősége majdnem a nullával egyenlő, se katonai erejét, se földrajzi helyzetét tekintve nem tényező. Az EU-ban is egyedül maradt, s már egyedül a rosszul megszületett vétójog az, amit lebegtethet, de ezt is csak egy bizonyos ideig. 

Ami pedig a személyiségét illeti: „Orbán – nem pszichológiai és/vagy pszichiátriai szempontból közelítve – pszichopata külpolitikát folytat: nem egy stratégián alapul a külpolitikával kapcsolatos elképzelése, hanem a személyiségének azon fő vonásain, hogy érzéketlen mind a két szövetség értékeire és céljaira, mind a többi tagállam bel- és külpolitikai problémáira, és a pszichopatákhoz hasonlóan, teljes beszűkültséggel a saját illúzióit próbálja megvalósítani” – állította ki a „kórképet” Radványi. Mindennek a következményeként ma már a politika bohócaként tekintenek rá mind a két szövetségesi rendszerben, senki nem veszi őt komolyan, s ugyanúgy ignorálják őt, ahogy egyébként ő is ignorál másokat – mutatott rá. Hozzátette: ezzel együtt pedig kizárják minden, a NATO és az EU számára fontos kérdés meghatározására hivatott tárgyalásból – akár úgy, hogy „kiküldik kávézni”.

Mivel Orbán egy abszolút tiranikus, azaz zsarnoki politikai rendszert alakított ki Magyarországon („nem is diktatúrának nevezném”), ami homlokegyenest ellentétes a NATO és az EU célkitűzéseivel, ezért mind a két szövetségnek az alapvető értékeit („akár nevezhetjük ezeket univerzális értékeknek is”) támadja, azok ellen küzd. Ám ez nem más, mint szélmalomharc, amit a két szervezet ellen folytat – szögezte le Radványi. 

Az, hogy Orbán a két északi ország NATO-csatlakozását minden racionális ok nélkül késlelteti – igaz, eltérő mértékben és ideig, mert a finnekkel „engedékenyebb” volt –, vajon nem azt jelenti-e, amit sokan mondanak, hogy csupán Putyin kérésének tett és tesz ezzel eleget, az orosz vezetőt szolgálja ezzel ki? – kérdeztük. „Nyilván senki nem tudja bebizonyítani azt, hogy Putyin explicit mondott-e neki ilyet vagy sem, de az tény, hogy amit ő csinál, az teljes mértékben megfelel az orosz külpolitikai érdekeknek” – szögezte le. Orbánék nem buták, mégsem tudnak normálisan érvet találni arra, miért nem szavazták meg Svédország csatlakozását – látjuk, halljuk, hogy a vezető magyar politikusok közül mindenki mással indokolta, miért halogatja, miért nem tűzi a parlament napirendjére a kérdést. „Orbán azonban ebből vesztesen fog kikerülni, rá kell jöjjön ugyanis, hogy csak a magyar szemétdombon kukorékolhat, a globális szemétdomboknak már a közelébe sem engedik” – húzta alá Radványi Miklós.

(A svéd NATO-csatlakozás témájával több megközelítésben is foglalkoztunk az elmúlt napokban, a többi között itt, itt és itt.)