Orbán már választási üzemmódra kapcsolt

„Más világban élünk, az látszik” – mondta ezzel kapcsolatban a Hírklikknek Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Úgy látja, a miniszerelnök szerint azokat kell középosztálybelinek tekinteni, akik az ő körein belül gyülekeznek. Ha ezt elfogadjuk, akkor valószínűleg még akár igaz is lehet a kijelentése: ők aztán tényleg szépen gyarapodnak! Ha a magyar átlagpolgárra gondolt, akkor már kicsit sántít a dolog, mert a hivatalos kimutatások szerint a középosztály folyamatosan szegényedik, sőt, lassan már nincs is középosztály. Hozzátette: a hagyományos középosztály, amit a közgazdasági szakma annak értelmez, a megtakarításaiból tartósan, hosszabb távon, akár mondjuk fél-egy évig is meg tudna élni, anélkül, hogy egyéb jövedelme lenne. Ilyen középosztály Magyarországon nemigen van. 

Molnár László friss adatokkal is szolgált. A napokban nézte meg, a legutolsó felmérések szerint a lakosság 41 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása, 23 százalékának 1 millió forint alatti megtakarítása van, amiből az is kiderül, hogy ezek a számok háztartásonként értendők. Ha kiesik az egyik kereső – akár csak három hónapra –, máris eltűnt a család megtakarítása. Orbán Viktor korábban is hivatkozott már az általa középosztálynak tekintett réteg anyagi helyzetéről, mondván: Magyarországon ide kell sorolni azokat, akiknek lakása, háza, kocsija van. A GKI vezérigazgatója ezt is kétkedve fogadja, mert mint mondja, a magyar ingatlanállomány 90 százaléka felújításért kiállt. Hiába van valakinek vidéki háza, ha a tetőn hiányoznak cserepek, de a családnak nincs pénze megcsináltatni. A kijelentés másik fele is sántít, ugyanis a hazai gépkocsiállomány átlagos életkora 16 év körül jár, ami azt jelenti, hogy nagyon kevés új autó van, és nagyon sok 20 éves, vagy annál is idősebb. Olyan, amelyik még éppen megy, vagy még talán csak gurul. „És most már ne beszéljünk arról, hogy naponta drágul a járművek üzemeltetési költsége, ahogyan szokták mondani, a szegény embert még az ág is húzza” – jegyezte meg.

Ebben az évben mindenkinek jobb lesz? Ami a korosztályi bontást illeti, a fiatalok aligha érzik majd úgy, hogy a következő években közelebb tudnak kerülni az önálló családalapításához, a lakásvásárláshoz. „A lakáskilátások finoman szólva távolabb vannak, mint mondjuk 20 éve” – állítja Molnár László.  Ma már négyzetméterenként egy milliónál is többe kerülnek a városi lakások, és még egyáltalán nem ez a csúcs, az építőanyagok árának gyors emelkedésével számol mindenki. Egyedül vidéken kínálnak még megfizethető áron házakat, de a legtöbb falu nem fejlődik, aki oda költözik, nem biztos, hogy munkát is talál. Jobb helyzetben vannak azok a magasan képzett fiatalok, akiknek az induló jövedelmük meghaladja az átlagbéreket, de ha ők is albérletben kénytelenek családot alapítani, gyakorlatilag onnantól kezdve, nekik is be kell rendezkedniük a szerényebb életkörülményekre. 

Orbán Viktor a pénteki rádiós szózatában csak az aktív korúaknak ígérte a közelgő Kánaánt, de a nyugdíjasok problémája sokkal mélyebb ennél. „Egyenesen ámítás, hogy ez a kormány megőrzi a nyugdíjak reálértékét – folytatta a GKI vezérigazgatója. – Ha azt nézzük, hogy 15 évvel ezelőtt és most hogyan alakult a nyugdíjaknak az átlagkeresetekhez viszonyított aránya, kiderül, hogy régen ez a mutató elérte a 70 százalékot, most meg a felét sem. A nyugdíjasok már inkább a szegények közé tartoznak, kétharmaduk a létminimum alá került. Két és fél, hárommillióan vannak, akik folyamatosan csúsznak lefelé”. 

„A KSH számaiból az is kiolvasható, hogy ma Magyarországon a kétkeresős családok is csak éppen, hogy megélnek, a legtöbben a hónap végén már erősen spórolnak, ha nem akarnak eladósodni. Egy másik felmérésben azt olvastam, a gyerekes családok harmadában a szülő azért nem eszik eleget, hogy a gyereknek jusson ennivaló. Ha elfogadjuk valósnak, tényszerűnek ezeket a hivatalos adatokat, akkor meg kell állapítani, szó sincs Magyarországon középosztályról, olyan előre lépésről, amely a társadalom minden rétegében érzékelhető lenne” – összegezte véleményét Molnár László.

„Nem érdemes a miniszterelnökön közgazdasági értelemben korrekt értékelést számon kérni, hiszen ez nem az ő szakmája. A pénteki bejelentését is választási ígéretnek értékelem, hiszen számtalan jel mutatja, hogy a kormány már 2025 elején választási üzemmódra kapcsolt” – kommentálta egy másik nézőpontból Orbán Viktor szavait Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője. 

Úgy érzi a Fidesz és a kormány más szereplőinek nyilatkozataiból is kiolvasható, hogy az egyre erősödő Tisza Párttal úgy tudják felvenni a harcot, ha a magyar gazdaság szinte minden réteg számára kézzel fogható előnyöket kínál majd a következő másfél évben. Az elemző a saját kijelentését is „árnyalta”, amikor hozzátette: másik kérdés az, hogy a gazdaság jelenlegi állapota belátható időn belül megengedi-e, hogy minden társadalmi rétegnek jobb legyen? A válasza: nyilván azoknak a rétegeknek nyújtanak majd kedvezményeket, amelyek szavazata fontos a Fidesz számára. Orbán Viktor egyrészt a korábbi Fidesz-szavazókra gondolhatott, valamint azokra a jellemzően vidéki városokban, nem is feltétlenül a legvárosiasabb körzetekben élőkre, akiknek a voksain múlhat – a kormány kutatásai szerint – a 2026-os választás sorsa. 

Rajnai Gergely úgy látja, bizonyos értelemben kézenfekvő, hogy a legkiszolgáltatottabb, a legszegényebb rétegeknek nyújtanak majd némi javulást a közeljövő várható intézkedései, hiszen a kevés is több ezekben a körökben. A kisnyugdíjasok esetében ennek számít a 13. havi nyugdíj, de az a néhány százalékos emelés is, ami ugyan nem kompenzálja a megélhetésük emelkedő költségeit, de valamiképpen megjelenik az emberek „tudatában”. 

A vidéken élő legszegényebb rétegek szemében az a legfontosabb, hogy legyen valamiféle munkalehetőség. Ez nem mindig volt így, de amióta a Fidesz 2010-ben átvette a hatalmat, erre azért mindig nagyon odafigyelt. „Mindegy, hogy milyen munkát kínálnak, hogy rosszul fizetik-e, hogy cserébe politikai kiszolgáltatottságot várnak el, valamifajta minimális biztonságot jelent. Az ő szemükben sincs semmiféle jelentősége, szárnyal-e a gazdaság, növekszik-e GDP, a kormánynak is csak az a fontos, hogy a napi betevő biztonságára emlékeztesse a szavazókat. Az emberek azt érezzék, itt valami történik, pozitív irányba mennek a dolgok” – mondta az elemző, és rámutatott: „minden kommunikáció, minden intézkedés, amit a következő másfél évben meghoz a kormány, csak azt sugallja majd, hogy minden rendben van, jó lesz, ha minket támogattok!”

Az elemző biztosra veszi, hogy ebben az értelemben mindent meg fog tenni a kormány valamennyi társadalmi réteg közérzetének javításáért. A következő időszakban mindenkinek csurran-cseppen majd valamennyi extra juttatás. Említette a munkásfiataloknak járó 4 millió forintos hitelt, ami nagyon jól fest az éppen csak felnőtté váló fiatalok szemében, de ebből sok mindenre nem jutnak. Lakást venni kevés, elkölteni sok, törleszteni hosszú idő. A 25 éven aluliak szja-mentessége a költségvetés bevételei között „aprópénz”, a nyugdíjasoknak beígért extra ajándékok is beleférnek. Mind csak egyetlen célt szolgálnak: szavazatokat megőrizni, vagy legalább elgondolkodtatni az embereket: ki tudja, Magyar Péteréktől mire számíthatnának?

„A Fidesz leszűrte a tapasztalatokat a Covid-19 kezelésének nemzetközi tanulságaiból is. Megtanulták, a választó szemében nem az a lényeg, hogy a gazdaság jól menjen, sokkal fontosabb, hogy úgy érezzék az emberek, olyan kormányuk van, amely folyamatosan aktív, tesz valamit, próbálkozik. Én ezt a mostani bejelentést is ilyesféle aktivitásnak tartom” – mondta Rajnai Gergely.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. december 5-i adása itt nézhető meg: