Orbán marad, de a Fidesz jövője egyre kérdésesebb
Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán egyértelművé tette: nem kíván változtatni politikáján, és saját szavai szerint „sem fél-, sem teljes fordulatot” nem hajlandó végrehajtani. A KlikkTV Egyenleg című műsorában Holoda Attila energetikai szakértő és Szentpéteri Nagy Richard politológus elemezte a tanácskozás üzeneteit. A beszélgetés résztvevői szerint a kongresszus legfontosabb tanulsága éppen az volt, hogy a kormánypárt nem vonta le a választási vereség következtetéseit, és továbbra is ugyanazokkal a politikai reflexekkel próbál reagálni a megváltozott közéleti helyzetre.
Nem újult meg a párt, mert nem is akart
A kongresszus egyik legfontosabb üzenete Orbán Viktor kijelentése volt, miszerint nem kíván megváltozni. Szentpéteri Nagy Richard szerint ebben rejlik az esemény valódi jelentősége. Úgy fogalmazott: az a mondás, hogy „új műsorhoz új férfi kell”, ebben az esetben nem érvényes, mert nemcsak a vezető maradt ugyanaz, hanem maga a politikai program is változatlan maradt.
A politológus szerint a Fidesz vezetése nem értette meg az áprilisi választási eredmények üzenetét. Véleménye szerint a választók azt jelezték, hogy nem kérnek abból a politikából, amely az elmúlt években jellemezte a kormánypártot. Ennek ellenére sem Orbán Viktor beszédében, sem a kongresszus felszólalásaiban nem jelent meg valódi önkritika vagy irányváltási szándék.
Szentpéteri úgy látja, hogy a Fidesz már hosszú ideje nem klasszikus politikai pártként működik. Szerinte a szervezet lényegében Orbán Viktor köré szerveződött hatalmi struktúra, amelyben a vezető személye a meghatározó összetartó erő. A kongresszuson felszólaló politikusok többsége ugyanazokat a panelekből építkező üzeneteket ismételte, amelyeket a közvélemény az elmúlt években megszokhatott.
Különösen feltűnőnek nevezte, hogy Orbán Viktor többször is kijelentette: mindenért vállalja a felelősséget. Szentpéteri szerint ez azért szokatlan, mert a miniszterelnök politikáját korábban inkább az jellemezte, hogy a problémákért külső szereplőket tett felelőssé, legyen szó Brüsszelről, Soros Györgyről vagy éppen a korábbi baloldali kormányokról.
Egy rendszer önfenntartási kísérlete
A beszélgetés során többször előkerült az a kérdés, hogy valójában mi volt a kongresszus célja. Szentpéteri Nagy Richard szerint az eseményt elsősorban azért hívták össze, hogy Orbán Viktor megőrizhesse pártelnöki pozícióját. Úgy vélte, ha valódi stratégiai vita vagy programalkotás lett volna a cél, azt később is meg lehetett volna tartani.
A politológus szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere eredetileg arra épült, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsa. Miután ez a politikai konstrukció meggyengült, maga a Fidesz maradt meg egyfajta belső rendszerként, amely most saját fennmaradásáért küzd. Ezt az állapotot átmenetinek nevezte, és úgy fogalmazott, hogy egy lefelé tartó politikai szervezet létezését hosszabbították meg a kongresszussal.
Szerinte a magyar politikai tér jelentősen átalakult. A Tisza Párt megjelenésével a jobbközép térfélen új szereplő foglalta el azt a pozíciót, amelyet korábban részben a Fidesz birtokolt. A jobboldal másik szélén továbbra is jelen van a Mi Hazánk, így a Fidesz egy rendkívül szűk politikai sávban keresi saját helyét. Ez felveti azt a kérdést, hogy van-e még társadalmi igény a párt jelenlegi formájára.
Szentpéteri szerint a kongresszus nem tudott választ adni arra sem, hogy milyen jövőképet kínál a Fidesz. Úgy látja, a párt nem határozta meg új szerepét sem a magyar, sem az európai politikában, és nem mutatta meg, milyen politikai identitással kíván tovább működni.
Holoda: a problémák gyökere Orbán Viktor személye
Holoda Attila még élesebben fogalmazott. Szerinte a Fidesz nem egyszerűen nem újult meg, hanem erre nem is képes, amíg a jelenlegi vezetési struktúra változatlan marad. A szakértő Magyar Bálint korábbi meghatározását idézve azt mondta: a Fidesz sokkal inkább emlékeztet egy maffiaszerű szervezetre, mint hagyományos politikai pártra.
Úgy vélte, egy ilyen rendszerben nem várható valódi megújulás addig, amíg a „keresztapa” szerepét betöltő vezető a helyén marad. Ebből következően azok a politikusok sem képesek önálló politikai gondolkodásra, akik jelenleg a Fidesz parlamenti frakciójában ülnek, hiszen valamennyien Orbán Viktor politikai kiválasztottjai.
Holoda szerint különösen beszédes volt, hogy a kongresszuson elhangzott kritikusabb felszólalások sem nevezték meg a problémák valódi forrását. Példaként említette a korrupció kérdését, amelyről ugyan többen beszéltek, ám szerinte senki nem mondta ki, hogy a rendszer egészének működése vezetett ezekhez a visszaélésekhez.
A szakértő úgy fogalmazott: nem az a probléma, hogy a Fidesznek nem volt megfelelő kommunikációs válasza a korrupciós vádakra, hanem maga a korrupció. Szerinte ezt kellett volna nyíltan elismerni, és azt is kimondani, hogy a párt visszaélt azzal a felhatalmazással, amelyet a választóktól kapott.
Holoda Attila szerint a választók mindennapi tapasztalatai sokkal erősebbek bármilyen politikai propagandánál. Az emberek a boltokban, az egészségügyben vagy az oktatásban saját bőrükön érzik a rendszer működésének problémáit, ezért egyre kevésbé fogadják el a hivatalos sikerjelentéseket.
A beszélgetés végén mindkét elemző egyetértett abban, hogy a Fidesz jelenlegi formájában történelmi korszakának végéhez közeledik. Bár a párt intézményi jelenléte még hosszú ideig megmaradhat az önkormányzatokban, az Európai Parlamentben vagy az Országgyűlésben, szerintük a politikai projekt lényegében kifulladt. Szentpéteri Nagy Richard úgy fogalmazott: a történelem során minden korszaknak megvoltak a maga pártjai, és amikor a korszak véget ér, a hozzá tartozó politikai szervezetek is elveszítik jelentőségüket. Véleménye szerint most egy ilyen átmeneti időszak tanúi lehetünk, amelyben egy régi politikai rendszer leépülése és egy új berendezkedés kialakulása zajlik.
