Orbán még fontoskodik, de Amerikában már nem osztanak neki lapot
Donald Trump számára Orbán Viktor már nem jelent politikai értéket, az amerikai választókat pedig sokkal inkább az infláció és a pénztárcájuk állapota foglalkoztatja, mint a külpolitikai konfliktusok – erről beszélt Felcsuti Balázs közgazdász a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A Bostonban élő szakértő szerint Trump külpolitikáját nem elvek, hanem pillanatnyi érdekek vezérlik, miközben a republikánus elnök egyre nehezebb helyzetbe sodorja saját magát az iráni háborúval és a romló gazdasági mutatókkal.
Trump számára Orbán már nem politikai befektetés
Felcsuti Balázs szerint Donald Trump és Orbán Viktor kapcsolatát soha nem valódi személyes barátság, hanem kölcsönös politikai érdekek határozták meg. Úgy fogalmazott, hogy Trump rendkívül tranzakcionálisan szemléli a világot, ezért mindig azt mérlegeli, kinek milyen haszna van számára. Szerinte jelenleg Orbán Viktor már nem tartozik ezek közé.
A közgazdász úgy vélte, Trump ráadásul kifejezetten rosszul viseli a vereséget, ezért azokkal sem szívesen azonosul, akiket vesztesnek lát. Emiatt szerinte Orbán magyarországi politikai kudarcai sem javítják a magyar miniszterelnök amerikai megítélését.
Felcsuti kétkedéssel fogadta Orbán Viktor kijelentését is, miszerint amerikai útján fontos tárgyalásokat folytatott. Szerinte ez inkább a magyar kormányfő önmaga fontosságát hangsúlyozó kommunikációjának része, mintsem valódi diplomáciai áttörés. Úgy látja, Magyarország továbbra sem számít kiemelt tényezőnek az amerikai stratégiai gondolkodásban.
Ugyanakkor hozzátette: az Orbán-rendszer módszerei továbbra is vonzóak lehetnek az amerikai konzervatív politikai körök egy részének. A média, az igazságszolgáltatás és az intézményrendszer feletti erős politikai kontroll szerinte olyan eszközök, amelyeket több republikánus politikus is figyelemmel követ.
A pénztárca dönthet Trump sorsáról
A beszélgetés jelentős része az amerikai belpolitikáról szólt. Felcsuti szerint a közelgő félidős választások előtt Trump pozíciója gyengült, miközben a képviselőházi többség elvesztésére komoly esély mutatkozik.
Bár az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt a választókerületek átrajzolása jelentősen csökkenti a valóban billegő körzetek számát, a szakértő úgy véli, már egy néhány fős demokrata többség is elegendő lehet ahhoz, hogy jelentősen megnehezítse Trump kormányzását.
Ha a demokraták a szenátust is megszereznék, az még komolyabb következményekkel járna. Ebben az esetben a republikánus elnök mozgástere jelentősen beszűkülne az alkotmánybírók és a magas rangú tisztviselők kinevezésében, miközben a Kongresszus ellenőrző szerepe is megerősödne.
Felcsuti szerint Trump számára azonban nem is ez jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem a gazdasági helyzet. Az iráni háború szerinte alapjaiban írta felül az amerikai elnök két legfontosabb kampányígéretét: a végtelen háborúk lezárását és az infláció letörését. Az olajárak emelkedése az amerikai fogyasztók mindennapjaiban is érezhető, ezt pedig a választók közvetlenül a saját pénztárcájukon tapasztalják meg.
A közgazdász felidézte James Carville híres mondását is, miszerint „a gazdaság a legfontosabb”, és úgy véli, ez ma is érvényes. Ha romlik az életszínvonal, akkor a külpolitikai sikerek vagy kommunikációs kampányok sem tudják ellensúlyozni a választók elégedetlenségét.
Ukrajna, Irán és a magyar elszámoltatás
Felcsuti Balázs szerint Trump Ukrajnához való viszonya sem elvi alapon változik. Úgy fogalmazott, hogy amikor az ukrán hadsereg tapasztalata vagy technológiája hasznos lehet az Egyesült Államok számára, akkor Zelenszkij hirtelen partner lesz, de ez ugyanúgy érdekpolitika, mint korábban Orbán Viktor esetében.
Az átlagamerikai szerinte egyre kevésbé követi részletesen az ukrajnai háború eseményeit. Sokkal inkább az foglalkoztatja, hogyan alakulnak az árak, a bérek és az infláció. Ha ezek rendben lennének, akkor a külpolitikai viták nagy részét is könnyebben megbocsátanák az elnöknek.
A műsor végén szóba került a magyar belpolitika is. Felcsuti úgy látja, hogy az új magyar kormány esetében még mindig a türelmi időszak tart, ugyanakkor hamarosan kézzelfogható eredményeket kell felmutatni. Fontosnak nevezte az uniós források mielőbbi hazahozatalát, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ezek gazdasági hatása csak hosszabb távon jelentkezhet.
Az elszámoltatással kapcsolatban azt mondta, nem tartaná elegendőnek, ha kizárólag a NER második vagy harmadik vonalának szereplőit vonnák felelősségre. Véleménye szerint a politikai és erkölcsi hitelességhez arra lenne szükség, hogy a felelősségre vonás a rendszer legfelső vezetőit és közvetlen környezetüket is elérje. Szerinte ennek elsősorban szimbolikus jelentősége lenne, mert azt jelezné, hogy Magyarországon valóban mindenki egyenlő a törvény előtt.
