Orbán még nem akarja kiléptetni az országot az EU-ból, de igyekszik megágyazni a lehetőségnek
Akár viccelt Orbán Viktor, akár nem viccelt, egyáltalán nem véletlen, hogy negatív összefüggésben értekezett Magyarország uniós tagságáról. Beleillik a trendbe – így minősítette a Népszavában hétfőn megjelent információt Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője.
A lap emlékeztet: több ponton módosult a The American Conservative beszámolója arról a sajtórendezvényről, amit Orbán Viktor miniszterelnök és külföldi újságírók részvételével a fideszes kötődésű Mathias Corvinus Collegium szervezett múlt héten a Karmelitában. A tudósítást jegyző Rod Dreher lapunk megkeresésére közölte: „Az eredeti posztban nem magyaráztam el kellőképpen, hogy a miniszterelnök milyen kontextusban tette a megjegyzését. Egyértelműen viccelt, amikor azt mondta, hogy határozottan nem maradna az Európai Unióban. Mosoly futott az arcán.”
A Népszavának nyilatkozó Győri Lóránt nem találta kielégítőnek a magyarázatot. Felidézte, hogy felmérések alapján, Magyarországon a nagy többség továbbra is támogatja az uniós tagságot, a magyarok jellemzően jobban bíznak az EU intézményeiben, mint a hazai döntéshozó szervekben. Ha azonban a részleteket is megvizsgáljuk, kevéssé megnyugtató a kép. A kormány hosszú évek óta folytatott EU- és Brüsszel-ellenes retorikája egyre inkább áthangolja a Fidesz szavazótáborát.
A kérdésre, hogy mit szeretne elérni Orbán Viktor, a választ több részre kell bontani – folytatta Győri Lóránt. A Karmelitában tartott rendezvényen a kormányfő is elismerte, hogy gazdaságilag nagyon fontos az EU, és ez a geopolitikai elemző szerint teljes mértékben így van: Magyarország gazdasági helyzete nagymértékben függ az uniós tagságtól.
A belpolitikai megközelítéssel más a helyzet. A Fidesz saját rendszerének kiépítését és politikai táborának összetartását folyamatos ellenségképek gyártásával érte, éri el. Az ellenségképek közé tartoznak a „migránsok, Soros György, a dollárbaloldal”, de ilyen ellenségkép Brüsszel és az Európai Unió is, amellyel szemben a kormány „szabadságharcot vív”.
Ami a külpolitikát illeti, Orbán Viktor már többször hangsúlyozta, hogy Magyarország nem orientálódhat csak a Nyugat felé. A Fidesz, amikor elkezdte leépíteni a jogállamot és antidemokratikus lépéseket tett, eltávolodott a német szövetségesektől és az unió demokratikus tagállamaitól.
A magyar vezérközpontú hibrid vagy autoriter rezsim külpolitikai támogatást csak a hasonló rezsimektől kaphat. Ahogyan a magyar külpolitika értékválasztásában is egyre inkább eltért az európai fősodortól, úgy lett egyre fontosabb a keleti autoriter rezsimek felől érkező külpolitikai legitimáció. Ukrajnával szemben szkeptikus, bizonyos fokig oroszbarát álláspontot képvisel.
Győri Lóránt szerint egyelőre nem jelenthető ki, hogy Orbán Viktor ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból, de érvelése megkérdőjelezi az uniós tagság értelmét és igenis próbálhat megágyazni a jövőbeli kilépésnek.
