Orbán megint kijátszotta a nemzeti kártyát
Több mint 70 év után visszatér az egyik legrégibb magyar tisztség a magyar jogrendbe: visszajönnek az ispánok, és emellett újra vármegyék lesznek – írta a konzervatív osztrák Die Prese az osztrák APA hírügynökség jelentése alapján. A jobboldali nemzeti Orbán Viktor miniszterelnöke és Fidesz pártja újra kijátszotta a nemzeti kártyát.
Az Alaptörvény 11. módosításával, amit a Fidesz parlamenti kétharmada fogadott el, 70 év után visszatér a ispáni tisztség a magyar jogrendbe, nevezetesen ispánnak – a jelentés szerint főispánnak – fogják 2023-tól nevezni azokat, akik eddig kormánybiztosok voltak. Az indoklás szerint a fogalom helyreállítása lehetőséget nyújt arra, hogy „a mai közigazgatás összekapcsolódjon a kommunizmus előtti idők közigazgatásával” – idézi a Die Presse cikke. A cél az, hogy ezzel tovább éljenek az ezer éves magyar államiság alkotmányos hagyományai. A főispán, akit korábban néha tartománygrófnak is neveztek, a magyar történelemben a megyék első embere volt, aki a királyt képviselte.
Történelmi hagyományokra hivatkozva, emellett a megyéket vármegyéknek fogják nevezni. A vármegye 1949-ig a magyar közigazgatás alapegysége volt. Ezeket a kommunisták hatalomra jutása után átnevezték megyéknek, és elvesztették önkormányzatiságukat – írta a hírügynökség nyomán a lap.
Az ispán és a vármegye fogalmak bevezetésével Orbán és pártja nemzeti hagyományokkal kapcsolatos törekvései újra bekerültek az alkotmányba, mint már tíz évvel ezelőtt is, amikor az akkor új alkotmányban a preambulumot „Nemzeti hitvallásnak” nevezték el, megszüntették az ország addigi nevét – ami Magyar Köztársaság volt –, a név Magyarország lett.
Az alkotmány mostani módosításával kapcsolatban a Fidesz több parlamenti képviselője is aggályokat vetett fel. Az ellenzék azt bírálja, hogy ez igen magas költségekkel jár egy olyan időpontban, amikor a kormány takarékossági intézkedéseket és megszorításokat vezet be a lakosság számára. A Publicus Intézet egy felmérése szerint arra a kérdésre, hogy „erősíti-e a nemzeti tudatot, hogy a kormánybiztosokat ezután ispánoknak nevezik”, a megkérdezettek 80 százaléka mondta azt, hogy „nem”. A Fidesz-hívek között 64, az ellenzékiek közül 96 százalék vélekedett így – idézte a Népszava közlését az írás.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy a nemzetközi sajtó nemigen foglalkozott az ispánok újbóli bevezetésével, feltehetően azért, mert ezt a fogalmat csak Ausztriában ismerik a közös múltból. Ausztriában egyébként 1919-ben betiltották az összes nemesi rangot, a címek viselését és mindenfajta ezzel járó privilégiumot.
