Orbán megmutatná, hogy Hüvelyk Matyi is tud döntéseket befolyásolni

Miután a háború visszatért Európába, az unió geopolitikai befolyásának megfelelő döntéseket hozott, de ez nem volt elég. Charles Michel szerint további lépésekre van szükség a kontinens biztonságának és stabilitásának megerősítése érdekében. Az Európai Tanács elnöke úgy vélte, még jobban el kellene szigetelni Oroszországot, miközben fokozzák az Ukrajnának nyújtott humanitárius, katonai, gazdasági és pénzügyi támogatást. Az sem mellékes, hogy most megerősíthetik Ukrajna tagjelölti státuszát. Michel egyúttal jelezte, hogy áttekintik, miképpen lehet előmozdítani a politikai párbeszédet és növelik az európai kontinens biztonságát, stabilitását és jólétét.

Nagy kérdés, hogy a magyar miniszterelnök mennyire lesz hajlandó támogatni az újabb közös lépéseket és elhatározásokat. Balázs Péter szerint ugyanis Orbán Viktor politikájának egyik sarokpontja, hogy visszaél az unió demokratikus játékszabályaival és igyekszik bármilyen témát megakasztani. Mint a volt külügyminiszter fogalmazott, ezzel akarja megmutatni, „hogy Hüvelyk Matyi is tud döntéseket befolyásolni”. A módszere, hogy az általa választott témákat – amilyen például a Kirill pátriárka ügyében emelt vétó, vagy éppen a Norvég alap pénzeinek elutasítása – minél magasabb szintre nyomja föl, miáltal „a mutatványát minél nagyobb színpadon adhassa elő és bebizonyítsa, rajta múlik, lesz-e egyezség, vagy sem”. 

Ezzel kapcsolatban új fejlemény volt néhány napja, hogy az unión belül petíciót indítottak a vétó-törekvések megállítására. Balázs Péter úgy látja, ez olyan politikai kérdés, amelynek sok híve van ugyan, de jónéhányan továbbra is azt gondolják, fontos ügyekben maradjon meg a vétó, hiszen „nincs baj az egyhangúsággal, bárki vétózzon, ha politikai érdekei úgy kívánják”. Mindenesetre a többségi döntések körének kiterjesztése a rendszer reformját igényelné, viszont ebben az ügyben látható a „22-es csapdája”. Ahhoz ugyanis egyhangú döntés kellene, hogy bizonyos kérdésekben ne legyen követelmény az egyhangú döntés. Vagyis aligha lehetne egy ilyen javaslatot keresztülvinni” – mondta a professzor. Ehhez a jelenleginél sokkal nagyobb politikai összetartás szükséges az unióban, egy olyan közszellem, amikor valóban együtt akarnak cselekedni. Ilyen „kegyelmi állapot” valamikor 2000 táján volt meg, akkor felfelé ívelt az együttműködés, megszületett az euró, írták az alkotmányt, készültek a nagy bővítésre, minden szépen nézett ki. Azonban egyik ügy sem ment végig, valahol mindegyik elakadt és most nem látható a készség a hasonló közös gondolkodásra és tettekre. 

Felvetettük a volt uniós biztosnak, hogy nyilván nem véletlenül tárgyalt éppen az uniós csúcs előtti héten Brüsszelben az uniós források felhasználásáért felelős miniszter. Sőt, Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy lát lehetőséget a megegyezésre, vagyis arra, hogy Magyarország az év végéig megkapja az uniós helyreállítási alapból származó támogatások legalább egy részét. Balázs Péter szerint nem kétséges, a politikus azért lett újra a kormány tagja, mert „képességei és feltehetően a kapcsolatai is megvannak ahhoz, hogy ő legyen az unióban jártas, mosolygó ember, aki személyesen el tud intézni sok mindent”. Ám azzal Brüsszelben is tisztában vannak, hogy a feladatait, a mandátumát és a mozgásterét a miniszterelnök határozza meg. Az nyilvánvalóan nem elég, ha Navracsics megígér valamit, például azt, hogy a közbeszerzési pályázatoknál nem a későbbi nyertes lesz az egyetlen induló, hanem igazi versenyt teremtenek. Ráadásul Magyarország esetében nem egy-két problémáról van szó – mint a lengyeleknél, akikkel lényegében meg tudtak állapodni –, hanem a demokrácia rendszerszerű leépítéséről, a civil szervezetekről, a sajtószabadság helyzetéről, vagy az igazságszolgáltatás függetlenségéről. Tehát az új miniszternek elég sokat kellene felajánlani ahhoz, hogy azt mondják, Magyarország jó útra tért, hiszen közben a háttérben még folyik a 7-es cikk szerinti eljárás is a jogállam sérelméről. Balázs Péter felidézte, „a németek szokták az ilyesfajta helyzetet a torna egyik eleméhez, a spárgához hasonlítani. Ott ugyanis úgy kell kinyúlni, hogy az ember két lába két irányba legyen. Navracsics bizonyára megkísérli összekötni a távoli pontokat, hiszen a kormányban mindenkinél jobban érti az uniós normarendszert, ugyanakkor pontosan ismeri a Fidesz hatalmi törekvéseit is. A kettő között azonban akkora a távolság, hogy nehéz lesz köztük hidat verni”.   

A professzor végül emlékeztetett rá, hogy még egy ok miatt különleges helyzetben ül össze az újabb uniós csúcs. Most ér véget ugyanis Franciaország fél éves elnöki ciklusa, miközben Emmanuel Macronnak odahaza súlyos gondjai támadtak. Nem jött ugyanis jól ki a nemzetgyűlési választásból, meggyengült a hatalma. Most az a kérdés, hogy a két oldalról szorongatott francia kormánytöbbség mennyire lesz cselekvőképes. Viszont ezzel párhuzamosan az is tény, hogy Németországban működik a fél éve létrehozott hárompárti koalíció. Mindez ugyan közvetlenül nem hat az unióra, de a működés szempontjából fontos kérdés, hogy a nagyobb, meghatározó tagállamoknak van-e stabil kormányuk és így gond nélkül tudnak-e részt venni a napjainkban mindennél fontosabb közösségi együttműködésben – mondta Balázs Péter.