Orbán mintha elbizonytalanodott volna, de a Fidesz sok törzsszavazója is

Mint arról a Hírklikk is beszámolt, nem egészen egy napja tette közzé a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hogy stratégiai tanácsadó testületet hozott létre Orbán Viktor, aki egyben meg is nevezte annak tagjait. Ahogy a Telex felhívta rá a figyelmet, Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare újságírója vasárnap esti X-bejegyzésében (korábban Twitter) kormányközeli forrásokra hivatkozva, már előzetesen beszámolt ennek tényéről. Mint írta, átrendeződés várható Orbán Viktor stábjában a kormányt politikailag megviselő kegyelmi ügy után. Ennek egyik lépése lehet az új stratégiai tanácsadó testület, amelybe maga köré gyűjt tiszteletreméltónak tartott jobboldali figurák mellett szenior nemzetbiztonsági és hírszerzési tisztviselőket is. A mostani hivatalos lista egy az egyben megegyezik a Panyi által előzetesen írt nevekkel.

A testületet – amely március 14-i dátummal kezdi meg a munkáját – Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója elnökli. Tagja  Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alapító főigazgatója, majd főigazgatója; Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék, illetve a Költségvetési Tanács korábbi elnöke; Kovács József nemzeti információs államtitkár; Maróth Miklós, a miniszterelnök tudománypolitikai tanácsadója, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar klasszikafilológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008-tól 2014-ig alelnöke; Papp Károly, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár; Stumpf István alkotmányjogász, politológus, egyetemi tanár, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, 2010 és 2019 között alkotmánybíró. 

A hivatalos közlemény szerint a testület célja, hogy elemzésekkel és tanácsokkal segítse a kormány és a miniszterelnök munkáját a kormányzás egyes területeinek stratégiai szempontból történő áttekintésével, különös tekintettel a kormányzati működés szuverenitási, társadalmi, gazdasági, biztonsági, kulturális és egyéb kockázatokkal szembeni ellenálló képességére. Ugyanakkor Panyi Szabolcs szerint valójában két fő célja lehet: egyrészt, hogy az Orbán-kormány gyengeségeit exponáló kegyelmi ügy után erősítheti az erőskezű vezetői imidzsét, miután komoly emberekkel veszi magát körül; másrészt pedig, hogy áttételesebb célként Orbán átszervezze a biztonsági szolgálatok politikai felügyeletét, s a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét egy új, politikailag lojálisabb kormánytisztviselőkből álló generáció vegye át.

Hogyan látja, Orbánnak valójában mi szüksége lehet erre a testületre? Horn Gábort kérdeztük.

„Ismert a politikában, ha valaki nagy bajban van, akkor alakítson bizottságot, ez a problémák elodázásának egy módja” – mondta a Republikon Intézet vezetője, aki azért eme ironikus megjegyzésen túl, ténylegesen is válaszolt a kérdésre. Mint kifejtette: egyfajta bizonytalanságot lát Orbánon, mintha „elanyátlanodott volna”, mintha valami biztonságra lenne szüksége, s emiatt igényelné a régi harcostársait, a régi, megbízható, kiszámítható kádereit, akiknek a múltja a rendszerváltás előtt időszakra vezethető vissza. Korban is jóval idősebbeket választott a testületbe a saját jelenlegi környezetében lévő meghatározó szereplőkhöz képest, mint amilyen Rogán Antal, Orbán Balázs stb. – jegyezte meg.

Horn Gábor ezzel együtt sem zárja ki, hogy a Panyi Szabolcs által pár napja taglalt célok is szerepet játszottak a stratégiai tanácsadó testület létrehozásában. Ugyanakkor az ő első gondolata mégis az, hogy Orbán a régi, kiszámítható, időnként akár kommunista múlttal is rendelkező harcostársakat szeretne maga mellett tudni. 

„Összességében tehát mintha valamiféle kapaszkodót akarna a maga körül egyre inkább széteső világban”. A történtek után nem is csodálkozik ezen Horn. Mint példaként említette: nem tudja elképzelni, hogyan működött az a biztonsági rendszer körülötte, amely megengedte, hogy Sulyok Tamás elkövessen olyan hibát, mint ami a napokban kiderült (apja múltjáról). Erről minimum tudnia kellett volna, ha működött volna ez a biztonsági védelmi háló, akkor a kegyelmi- és a Sulyok-ügyhöz hasonló botrányok nem fordulhattak volna elő. „A jelek azonban azt mutatják, mintha ezek nem funkcionálnának, pedig egyetlen politikai szereplő sem képes létezni védőháló nélkül” – szögezte le. 

Az biztos, hogy a testület összetétele furcsa, igen vegyes a társaság, van köztük tudós, mindent megjárt régi harcostárs, a kiszámíthatatlan Bakondi, stb., az egyetlen sajátosságuk a közös múltjuk és a koruk. De hát mégiscsak egy ifjonc(abb), Orbán Balázs vezeti a testületet – vetettük közbe. A Republikon Intézet vezetője szerint ez azt mutatja, hogy Orbán Viktor nem akar leszámolni a saját környezetével, „ismerjük, ha ezt akarná, gátlástalanul képes is lenne erre, a szereplőket végtelenül megalázva”. A kegyelmi ügyben még a magyarázkodás lehetőségét is elvette az érintettektől – említett egy közelmúltbeli példát.

Alaposan rá is fér, hogy – a régiekhez visszanyúlva – nagyobb biztonságban legyen, hiszen láthatóan súlyos hibák sorozatát követte el. Nem csak a kegyelmi üggyel és Sulyok Tamás kiválasztásával kapcsolatban („aki ótvaros nagy hazugsággal vagy elképesztő naivitással indítja köztársasági elnöki történetét”) – magyarázta Horn. Látjuk, hogy mi folyik a gazdaságban, a közszolgáltatási rendszerekben stb. – ezt azzal lehet jellemezni, hogy „csődtömeg”. Mindezt lehet magyarázni, s át lehet persze keretezni 1400 milliárdért, de attól a tény az tény marad. Az sem normális (és ráadásul komoly kárt okoz a magyar gazdaságnak), hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a sajtónyilvánosság előtt elképesztő stílusban üzenget egymásnak. De éppen így botrányos, hogy képtelen zöldágra vergődni az Európai Unióval, nincsenek azon a területen sem csodatévői, csak Navracsics Tibort és Bóka Jánost tologatja a sakktáblán („ez utóbbi amúgy annak idején az SZDSZ külügyi titkárságának volt a tagja”). Így a nemzetközi színtéren is lehetetlen, kiszorított helyzetbe került mára Magyarország. Ma már ott tartunk, hogy Szerbia és Szlovákia lesz a partner, ami abszurd – utalt Horn Orbán hétfői beszédének arra a részére, amelyben azt ecsetelte, hogy a „szuverenista” kormányok egyfajta együttműködésében gondolkozik a szlovákok, az osztrákok, a szerbek és a magyarok részvételével.

„Az egész kormányzati tevékenység kritikán aluli, aminek eredményeként elképesztően rossz állapotba került az ország, a társadalom, a gazdaság” – fogalmazott Horn Gábor, akitől megtudtuk, hogy a Republikon szerdán megjelenő felmérése a Fidesz komoly – hat pontos (!) – veszteségét mutatja, ami azt tükrözi, hogy már a törzsszavazói bázist is megérintették a botrányok. 

„Ilyen körülmények között nem csodálkozom azon, hogy Orbán egy ilyet húzott. Az más kérdés – és ezt én nem tudom megítélni –, hogy vajon ezek-e a legjobb emberek, akiket maga köré gyűjtött” – összegezte véleményét Horn Gábor.