Orbán presztízsvesztesége – Ennyi volt a visegrádi együttműködés?
„Már korábban elindult ez a repedezés a Visegrádi négyek között, most pedig a vétóval fenyegető két ország – hazánk és Lengyelország – a V4-ek másik két tagjával, Csehországgal és Szlovákiával is szembekerült, ahogy 23 további uniós tagállammal – mutatott rá portálunknak Balázs Péter. A korábbi magyar külügyminisztertől, uniós biztostól arra kérdeztünk rá, hasad-e szerinte V4, a szövetség, amire Orbán olyan gyakran és büszkén hivatkozik. „Ha Orbán és Morawieck keresztbe fekszik az úton, átlépni ugyan nem lehet rajtuk, de megkerülni őket igen” – mondta Balázs, a lehetséges forgatókönyveket taglalva. Akárhogy is, Orbán elérte, hogy a vágyának megfelelően foglalkozzanak vele, az más kérdés, hogy Európa leggyűlöltebb figurájaként, mumusként kezelik.
„Emlékezzünk csak! Már a júliusi európai csúcson Orbán Viktor és a lengyel kollégája, Mateusz Morawieck úgy tartott sajttájékoztatót, hogy a cseh és a szlovák kormányfő még biodíszletnek sem volt hajlandó mögéjük állni, demonstrálva, hogy az eszük ágába sincs ilyen vesztes pozícióba besorakozni” – mondta megkeresésünkre Balázs Péter. Aki egy másik incidenst is felidézett: megkérdezték nyáron a szlovák miniszterelnököt, hogy országa hova állna, ha törésre vinnék a dolgot az EU-ban, mire azt válaszolta, hogy „mi euróövezeti tagok vagyunk”.
Orbán azonban meg sem hallja az ilyen és hasonló megjegyzéseket, csak hajtogatja a magáét, s nem zavarja, hogy egyre többen mutatnak már rá, hogy a vétóval két ország került szembe 25 tagállammal. „Nem négy ország, hanem csak kettő, mert a Visegrádi 4-ek másik két tagjával, a csehekkel és a szlovákokkal is szembekerült Orbán és a lengyelek.
Pedig – mutatott rá – , a románok és a bolgárok, esetleg a horvátok és ma már a szlovének is tarthatnának a jogállami kritériumoktól, az EU keleti-délkeleti végein kapálózhatnának a tagállamok, de ők nem teszik, „behúzzák fülüket, farkukat, mindenre rábólintanak, csak jöjjön a pénz”.
Ha át nem is lépnek rajtuk, megkerülik őket
Kérdésünkre arra is kitért Balázs Péter, hogy milyen megoldások körvonalazódnak a vétó után. Az egyik fogatókönyv szerint, az Európai Unió ismét köt egy „randa kompromisszumot, Angela Merkel ismét megalkuszik, csak hogy család maradjon együtt”. Ez azonban jó eséllyel komoly arcvesztést okoz, hiszen az Európai Parlament nagyon eltökéltnek látszik abban, hogy nem enged a jogállamisági kritériumból.
A másik lehetséges szcenárió, hogy megkerülik a magyar és a lengyel ellenállást. „Ha Orbán és lengyel társa keresztbe fekszik az úton, átlépni ugyan nem lehet őket, de megkerülni igen”. A helyreállítási csomag esetében egyértelműen kihagyható ez a két tagország, hiszen az egy új program, azaz ki lehet jelenteni, hogy aki nem ért egyet a feltételeivel, az nem csatlakozik, más szóval, lehet egy megerősített együttműködésre épülő megoldást találni a helyzetre.
A hétéves költségvetés abból a szempontból keményebb dió, hogy annak elfogadásához egyhangú „igen” szükséges az összes tagállamtól. Ugyan már az utolsó betűig kidolgozták, kitárgyalták, annak mindenen részletében – régóta nem látott – teljes egyetértés van, de azért lehetne átmeneti megoldásokat találni, például, hogy bizonyos korrekcióval működjön, időarányosan. Volt már, hogy a sajtó meg is gyanúsította Orbánt, hogy időhúzásra is játszik, mivel Magyarország ezzel még viszonylag jobban is járna, mint a tervezett következő hétéves költségvetéssel – említett egy érdekes tényt Balázs Péter. Az azonban más kérdés, hogy adott esetben ettől még alkalmazhatják az EP által az uniós támogatások folyósításával kapcsolatban már elfogadott jogállami szankciókat.
Elérte a célját, mindenki róla beszél
„Mindenesetre Orbán elérte, hogy vágyának megfelelően, foglalkozzanak vele – mindegy is neki, hogy mit, csak írjanak róla” – szögezte le a korábbi külügyminiszter. Nem éppen dicséretes, de – mint mondta – „az más kérdés, hogy mára ő lett Európa mumusa, ilyen minőségében nemzetközi tényezővé vált, ami nagyon is hízeleg a hiúságának”.
Arra azonban nem lesz képes, hogy keresztülvigye korábbi szándékát, elérje eredeti célját, hogy ne zárják el a pénzcsapot, jöjjön a pénz, de ne kérdezzenek, s ne támasszanak feltételeket.
A stratégia is rossz
Orbán arra építette a stratégiáját, hogy a legutóbbi európai parlamenti választásokon Európa-szerte megerősödik a szélsőjobb, pozíciókat szerez az EP-ben, talán kormányra is jut az egyes országokban, aminek eredményeként az Európai Tanácsban egyre több szövetségese lehet arról a politikai térfélről – mutatott rá Balázs. Példaként említette a német Afd-t, az olasz Matteo Salvinit, a francia Marie le Pent és a holland Geert Wilderst.
Ezzel azonban pont ellenkezőleg, zsugorodott az európai szélsőjobb, ráadásul most itt van Donald Trump amerikai elnök választási veresége is – fejtegette.
A lengyelek más helyzetben vannak
Mi várható? – kérdeztük tőle végül. Mint mondta, azt nem lehet megjósolni, hogy mi lesz a kimenetel, de azt már most ki lehet jelenteni, hogy óriási presztízsveszteséget szenvedett el Orbán Viktor a V-4 szétrobbanásával. És persze az is tudvalevő, hogy ma nincs nála gyűlöltebb figura Európában. A lengyelek kicsit lágyabban bár, de szintén csúnya képet mutatnak (például az abortusztilalommal), de azt azért nem szabad elfelejteni, hogy az egész nyugatnak – élén Németországgal – sokkal nagyobb érdeke fűződik Lengyelországhoz, mint Magyarországhoz. Ez csak részben köszönhető a méretének és a gazdasági jelentőségének.. De a lengyelek élesen Putyin-ellenes politikát folytatnak, miközben Orbán Putyin legnagyobb híve az EU-ban. Mi legfeljebb a német gazdasági lobbi számára vagyunk nagyon fontosak.
