Orbán soha nem segít önzetlenül
Orbán Viktor kormányának a járványban tanúsított szolidaritását részben a miniszterelnök nacionalista céljai és a migráció miatti aggodalma motiválta – állapította meg az Európai Külügyi Tanács honlapján ismertetett elemzés. Az intézet által létrehozott „Európai Szolidaritási Nyomkövető” elnevezésű index szerint Magyarország az élen járt az egyéni szolidaritási akciókban a járvány kezdete óta, csak Németország és Franciaország előzte meg. Ez eléggé meglepő, ha felidézzük az Orbán-kormány emlékezetes vonakodását, hogy szolidaritást mutasson a 2015-ös menekültválságban.
Magyarország szolidaritási akciói a többi tagállamtól eltérő mintát követtek, és a jelek szerint, az indíttatásai nagyrészt a válságtól függetlenek voltak. Németország és Franciaország a koronavírus-járvány válságra közösen adandó európai válaszokat igyekezett előmozdítani, Magyarország nem. Budapest hamar arra a felismerésre jutott, hogy az EU nem eléggé hatékony a válság kezelésének koordinálásában, ezért nemzeti válaszok szükségesek. Pedig az EU idejében megtett fontos lépéseket egyebek között a likviditás biztosítására, és emellett Magyarország esetében, mintegy tucatnyi támogatási sémát hagyott jóvá június közepéig, összesen több mint 4 milliárd euró értékben.
A tagállamok körében a szolidaritási akciók többnyire a legsúlyosabb helyzetben lévő országok felé irányultak. Magyarország is küldött Olaszországnak egyebek mellett maszkokat, de a nyomkövető kimutatta, hogy a legtöbb magyar szolidaritási akció a közvetlen szomszédságba irányult. Ennek oka részben az, hogy Magyarországnak gondjai voltak a válság kezelésében, részben pedig az Orbán-kormány hosszú távú céljaiban keresendők. Márciusban például meg kellett oldani, hogy a szomszédos országokban dolgozó magyarok, és az onnan érkező, Magyarországon dolgozók továbbra is eljussanak a munkahelyükre – ez feltétlenül szükséges volt a munkanélküliség elszabadulásának megakadályozására. Fontos mozgatórugó volt a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek segítése és a balkáni stabilitás megerősítése – mindkét ok független a koronavírustól.
A nacionalista célokat követő Orbán-kormány számára mindig prioritás volt a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek támogatása. Bár azokban az országokban, amelyekkel a kapcsolat feszült, nem feltétlenül talált jó visszhangra, így például Romániában, ahol „etnikai diszkriminációnak” minősítették az akciót. Ám azokban az országokban, amelyekkel jobbak a kapcsolatok 0 ilyen Horvátország és Szlovénia – nem csupán a magyarok részesültek az adományokból.
Budapest hasonló logikát követett ez EU-n kívüli közeli országok esetében is, Szerbiában Észak-Macedóniában, Montenegróban, és Bosznia-Hecegovinában. Ennek oka, hogy a balkáni stabilitás a migráció miatt, rendkívül fontos Budapest számára.
Magyarország esete azt mutatja, hogy az Európai Szolidaritási Nyomkövető érdekes mintákat tár fel, és fontos kérdéseket vet fel a tagállamok válságban tanúsított magatartásával kapcsolatban, emellett segíti az egyes szereplők motivációinak megértését. Ez a motiváció Magyarország esetében nem csupán az altruizmus volt, hanem eszköz ahhoz, hogy a kormány a környező országokban előmozdítsa a kormány nacionalista céljait – írta a cikk szerzője.
