Orbán számára megalázó, hogy saját frakciót kell gründolnia a Fidesznek az EP-ben

Új EP-frakció létrehozásáról tárgyal Orbán Viktor – tudta meg a Népszava. A magyar pártelnök-kormányfő a cseh Andrej Babis ANO pártjával és a szlovák Robert Fico-féle SMER-rel fogna össze. Az ötletgazda Orbán azt szeretné, ha a lengyel Jog és Igazságosság (azaz Jaroslaw Kaczynski pártja), továbbá a Szlovén Demokrata Párt (Janes Janza pártja) is csatlakozna az új szélsőjobboldali tömörüléshez. Több egymástól független uniós forrás is megerősítette a Népszava értesülését.  Az egyetlen politikai csoporthoz sem tartozó Fidesz, a liberálisokat elhagyó cseh ANO és a szocialistáktól kitessékelt szlovák Smer egy döntően közép- és kelet-európai képviselőkből álló, a politikai fősodorral szemben álló blokkot kíván létrehozni a visegrádi országok bázisán. 

A két magyar, a cseh és a szlovák párt összesen 23 helyhez jutott a június 9.-i választáson (a Fidesz 10, az Európai Néppártból kilépett KDNP 1, az ANO 7, a SMER pedig 5 képviselőt küldhet az EP-be), azaz szorosan, de éppen teljesülhetne a frakcióalakítás egyik kritériuma (pontosan ennyi képviselő kell hozzá). De ez csak az egyik feltétel, merthogy az is alapvetés, hogy hét tagállamból kell összeállniuk a politikai erőknek – az alapításra kész négy párt azonban csak három országból „származik”. 

Sokat lendítene az ügyükön, ha csatlakozna a lengyel és a szlovén párt, ám ez kétséges lehet. Az 5 képviselőt az EP-be küldő szlovén SDS ugyanis tagja a (a Fideszt évekkel ezelőtt onnan kiszorító) Európai Néppártnak, amely ráadásul már megválasztotta egyiküket a frakció alelnökévé. Némileg bíztatóbb lehet az euroszkeptikus, Meloni-féle Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióhoz tartozó lengyel PiS esete: a Népszava információi szerint ugyanis a 20 lengyel PiS képviselő megosztott a csoport irányvonala miatt, többen aggódnak, hogy Meloni lepaktál a kereszténydemokratákkal és letér az ECR által követett politikai pályáról. Ugyanakkor további csatlakozók is szóba jöhetnek még. Mint a lap írja: akadhat elég tartalék az EP függetlenjei között, akik besorolnának az új formációba. 

Mint ismert, a június 9-i választás után, jelen állás szerint, az Európai Néppártnak 188, a szocialista és szociáldemokrata frakciónak 136 képviselő a tagja, a harmadik legnépesebb csoport (83 képviselővel) pedig az az ECR (az tehát, amely nem fogadta be az évek óta a levegőben lógó, pártcsalád nélküli Fideszt). Még a PiS-szel és az SDS-szel kiegészülve is csak 48 tagú lenne az Orbán-féle szélsőjobbos frakció, illetve, ha további pártok egy-két képviselővel csatlakoznának (amire szükség is lenne a megalakulásához), még akkor is kérdéses, hogy hányadikok lehetnének a frakciók sorában, hiszen a jelenleg a 4. helyen álló Renew-nak 75, az 5.  – még az ECR-től is inkább szélsőjobbra álló – Identitás és Demokrácia frakciónak pedig 58 tagja van, a 6.-ban, a Zöldek soraiban pedig 54 képviselő foglal helyet. 

De vajon még ha sikerül is megalakítania „a saját” frakcióját, milyen reményeket fűzhet Orbán hozzá? Egyáltalán, életképes lenne-e a formáció? Dérer Miklóst kérdeztük.

A külpolitikai szakértő azzal kezdte a választ, hogy Orbán számára már önmagában az is egy hatalmas személyes vereség, hogy egyáltalán erre a lépésre kényszerült. „Hol van már az az elképzelése, hogy ő, Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök, aki nem csak európai, hanem egyenesen globális szintű politikus, majd szépen egyesíti a két nagy szélsőjobboldali frakciót az Európai Parlamentben?” – tette fel a kérdést, amit rögvest meg is válaszolt: tudvalevően ez nem jött be neki, „nem sikerült elfoglalnia Brüsszelt”. Hiába mondogatja Orbán, hogy az Európai Bizottság úgy alakul meg, hogy nem hallgatnak az emberek véleményére, ez nem igaz, merthogy igenis hallgatnak – szögezte le még Dérer, hozzátéve: hiszen a két legnagyobb frakció állapodott meg (kiegészülve a harmadik helyezettel) a vezetésről. Különösebb változásra nem is lehet számítani a következő időszakban.

Közben a Néppárt még megpróbált az ECR felé is nyitni – emlékeztett Dérer, aki szerint ez részben szavazatmaximálással magyarázható, részint pedig azzal a szándékkal, hogy kihúzzák a szélsőségek méregfogát. Az EPP azonban erről a jelek szerint már letett, a szocialistákkal-szociáldemokratákkal és a liberálisokkal alakít közös többséget, illetve esetenként majd a zöldekkel és az ECR-rel fog össze, azaz azzal a frakcióval, amelynek a vezető politikusától, az olasz miniszterelnök Giorgia Melonitól kemény visszautasítást kapott Orbán – mondta. 

„Így azután ott állt árván Orbán, és a magyarok – legalábbis is a miniszterelnök olvasatában, hiszen szerinte ő egyenlő a magyarokkal” – jegyezte meg maliciózusan. Ezután nyilván kapkodni kezdett. Dérer szerint így válik érthetővé Orbán próbálkozásának logikája. Miután nem engedheti meg magának, hogy további évekre frakción kívül maradjon a Fidesz, ha másért nem, hát azért, mert sem befolyása nem lenne, sem felszólalási lehetőségekhez nemigen jutna, miként pénzhez sem az Európai Parlamentben. Az új, szélsőjobbos frakció megalakulásával pedig talán abban reménykedhet, hogy a legmagasabb rangú politikusként ott szava lehet. „Ugyanakkor ez teljesen megalázó a Fidesznek, amely ezzel a nyíltan szélsőjobb erővé válik, és személyesen Orbán Viktornak – ennél is nagyobb baj azonban, hogy egyben Magyarországnak is” – állapította meg Dérer Miklós.