Orbán szerint a nyugati világrend kifutó modell
Válságban van Orbán Viktor „illiberális demokráciája” – mutatott rá a Microsoft hírportálján megjelent cikkében Ivo Mijnssen, a Neue Zürcher Zeitung kelet-európai tudósítója az áprilisban, titokban felvett kínai hitel kapcsán.
A magyar sajtó arról spekulál, hogy a pénzt az európai választások előtt tett költséges ígéretek teljesítésére, vagy a repülőtér megvásárlására fordították.
Az újabb hatalmas adósság Kína magyarországi helyzetét erősíti. Orbán számára a „keleti nyitás” az ország új irányultságának egyik alappillére: meggyőződése, hogy a Nyugat által dominált világrend kifutó modell, ezért a kínai befektetések európai hídfőállásnak kínálkozik fel. A Pekingből érkező közvetlen befektetések csak 2022 és 2023 között megháromszorozódtak 3 milliárd euróra.
A pekingi pénzfolyam áramlásával Magyarország azonban függőségbe kerül. Orbán „illiberális demokrácia” projektje az erős állami befolyással válságban van. Az államadósság a GDP 73,5 százalékával ugyan az EU átlaga alatt van, de messze magasabb, mint a többi kelet- és közép-kelet-európai államé. Mivel Magyarország minősítése nem túl jó, sokkal több kamatot fizet, mint a nyugat-európaiak.
Az MSN szerzője ismertetett fontos gazdasági adatokat, majd rámutatott: a hatalmas hiány miatt júliusban adót kellett emelni, miközben az elmúlt évek nagy inflációja a lakosság életét drágította.
Közben a kormány erős nyomás alatt áll: a hirtelen felbukkant Magyar Péter jó szereplése az európai választáson világosan mutatja az elégedetlenség mértékét.
Az elégedetlenség pedig nem csupán a gazdaságpolitikai hibákból táplálkozik, hanem az orbáni nepotizmusból is. A hatalmon töltött 14 éve alatt ugyanis az uniós támogatások jelentős részét a lojális vállalkozók szűk körébe csatornázta.
Az EU befagyasztva tart mintegy 20 milliárd eurót, Budapest pedig a kezdeti kompromisszumkészség után blokkolja a 27 úgynevezett mérföldkő megvalósítását, amelyben a felek a befagyasztott pénzek feloldásának feltételeként megegyeztek. A magyar kormány a pénz befagyasztásában Orbán kurzusa miatti büntetést lát, és a keménység fitogtatásában lát lehetőséget arra, hogy a bel- és külpolitikában kitűnjön. Számára mindez egy okkal több arra, hogy új alternatívák után nézzen. Úgy tűnik, közben egyre inkább kész ideológiai okokból milliárdos költségeket is elfogadni. A Kínától való erősödő függés veszélyeit Budapest figyelmen kívül hagyja. Ám a kínai pénz Magyarországon belül is igen népszerűtlen – írta a szerző, és emlékeztetett rá, hogy az 1,5 milliárd eurós kínai hitellel felépítendő Fudan Egyetem megvalósítását 2021-ben – legalábbis egyelőre – Orbánnak fel kellett adnia.
