Orbán Viktor immár 13 éve a magyar érdekek elárulója
„Visszakérdeznék: vajon ő határozza meg a magyar érdekeket?” Így reagált Inotai András arra az orbáni indokra, miszerint Magyarország érdekével ellentétes Ukrajna pénzügyi támogatása. A közgazdász professzor, a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi igazgatója rámutatott: az Orbán Viktor által megvétózott, Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagból – GDP-arányosan – Magyarországra mintegy 550 millió euró jutna, ami más csatornákon egyébként megtérülne. A teljes uniós támogatási összegnek egyébként durván a kétharmada hitel lenne, amit az Európai Központi Bank venne fel, a maradék lenne a közvetlen egyoldalú támogatás, aminek a forrása megvan, benne az évente a tagállamok által az uniós költségvetésbe befizetett összegekkel. „Ilyen jellegű 19. századi nacionalizmust egyébként én még uniós országban nem éreztem...merthogy közös uniós érdek van ma már” – szögezte le.
„Ukrajna nem kapja meg a magyarok pénzét!” – ezzel a felütéssel jelent meg pénteken délután Orbán Viktor Facebook-oldalán egy videórészlet a Kossuth Rádióban elhangzott, interjúnak nevezett kinyilatkozásából (teljes terjedelemben itt lehet megnézni-meghallgatni), amit ezúttal Brüsszelből az Európai Unió csúcsértekezletének – jócskán az éjszakai órákba benyúló – első napját követő reggel adott. Biztos, ami biztos, jó, ha az is látja, aki nem hallgatta meg az adást, az közösségi oldalán is kiemelt kijelenése a következőképpen hangzott: „Lényegében a tagállamok pénzét, köztük a magyarok pénzét akarták odaadni Ukrajnának”.
Ezzel indokolta, hogy megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot (és a költségvetés szükséges módosítását is). Ahogy már korábban számos fórumon, ezúttal is arra hivatkozott tehát, hogy ellenkezik a magyar érdekekkel Ukrajna pénzügyi támogatása. De vajon ez a magyarázat megállja-e a helyét? Inotai Andrást kérdeztük.
„Visszakérdeznék: vajon ő határozza meg a magyar érdekeket?” Egyáltalán, ki jogosította fel arra, hogy megmondja, mi a magyar érdek – válaszolta a közgazdász professzor. Majd kifejtette: a magyar érdek ugyanis sokrétű, s attól függ, hogy éppen kit érint. És sokrétű időben is, vannak rövid- és hosszútávú érdekek; vannak olyanok is, amelyek éppen annak mentén formálódnak, hogy valaki a biztonságra játszik, avagy éppen ellenkezőleg, inkább egy nagyot akar nyerni, nem törődve azzal, hogy mi lesz holnap vagy holnapután. „Ilyen jellegű 19. századi nacionalizmust én még uniós országban nem hallottam, nem éreztem” – szögezte le, hozzátéve: ki hallott olyanról, hogy dán érdek, vagy hogy német érdek? Ilyen az unió szintjén, a politikában fel sem merül, merthogy közös uniós érdekek vannak ma már, annak különféle vetületeivel egyetemben. Mint megjegyezte, „Maga Orbán Viktor az, aki immár 13 éve a magyar érdekek elárulója”.
Orbán utalgatott arra is, hogy tőlünk venné el az EU azt a pénzt, amit Ukrajnának ad. Ebben van-e igazság? – kérdeztük. Hogy honnan van az a bizonyos 50 milliárd euró? Inotai szerint ennek egy része eleve megvan az uniós költségvetésben. Egy másik részét az EU félidős költségvetési aktualizálásával kellene előteremteni – ezt Orbán szintén megvétózta. Ennek amúgy a töredéke lenne a közvetlen nemzeti (közte magyar) hozzájárulás, miközben egy másik részét a meglévő alapokból fizetnék. És végül az 50 milliárd euró harmadik részét az Európai Központi Bank által felvett hitel adná, amit ugye nem Magyarország venne fel. Összességében egyébiránt az 50 milliárdból 17 milliárd lenne közvetlen egyoldalú támogatás Ukrajna számára, a maradék 33 milliárd pedig az EKB hitelfelvételéből állna össze. A 17 milliárdnak pedig eleve megvan az uniós forrása, mégpedig a tagállamok által évente az uniós költségvetésbe befizetett összeg. „Ha tehát Orbán azt mondja, hogy ellenkezik a magyar érdekekkel Ukrajna pénzügyi támogatása, akkor nem ismeri az uniós realitásokat” – vonta le a következtetést Inotai András.
Arról már nem is szólva, hogy Ukrajnával vannak gazdasági kapcsolataink, örülünk, amikor ezek bővülnek, miután az a magyar vállalatok javát szolgálja, és ezzel az egész országot – mutatott rá. (Érdemes megjegyezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar-ukrán kereskedelmi forgalom értéke 2022-ben közel ötmilliárd euróra rúgott, némi ukrán aktívummal.)
Az általunk kikeresett fenti adat annak fényében különösen érdekes, hogy – mint Inotai András mondta – az 50 milliárd eurós, Orbán által megvétózott támogatásból a magyar GDP-arányos részesedés mintegy 550 millió euró lenne. A közgazdász professzor szerint amúgy ezt az összeget az üzleti érdekek mentén simán vissza lehetne hozni. Külön bónuszként pedig ezzel lehetne erősíteni a hosszútávú kapcsolatainkat, aminek a haszna a többi között a bizalom, a szolidaritás, az együttműködés, a kárpátaljai magyarok java, a nagyobb biztonság stb. lenne. Mindaz tehát, ami ugyan nem mérhető pénzben, de ha számszerűsíteni kellene, hatásában minden bizonnyal meghaladná a plusz 550 millió eurós támogatási részt – mondta.
A magyar hozzáállásra amúgy jellemző, hogy Orbánnak nem volt problémája akkor, amikor az oroszok agressziója után kitört háború elől menekülő ukránok ellátására komoly pénzeket osztogatott az EU, nekünk is. A most ránk eső 550 millió euró felét, 300 millió eurónak megfelelő mintegy 110 milliárd forintot szántak erre a célra. Inotai András ezzel kapcsolatban leszögezte: ezt magyar hozzájárulás nélkül kínálta. Amúgy – jegyezte meg – a pénznek mintegy a 20 százalékát használtuk fel erre a célra, a maradék 80 százalék nyomtalanul eltűnt...
