Orbán Viktor: pontosan azt kell csinálnunk, amit Amerikában csinálnak

Elsőként az ukrajnai háború lezárási folyamatának megkezdéséról és ennek gazdasági hatásairól kérdezték a miniszterelnököt.

„Rossz iskolának tartom, hogy külső tényezőkről beszéljünk, de én abban nőttem föl, hogy ha valami nehézség volt itthon, a külső tényezőket okolták, ezt mindig idegesítőnek tartottam" – hangsúlyozta.

A lényeg szerinte inkább az, hogy mit csinál az ember.

„Mi a békére tettük fel a lapot, a demokrata kormányzat bukására, ha nem így lett volna, bajban lettünk volna" – jegyezte meg. „Békeköltségvetést vagy háborús költségvetést kellett csinálnunk. Nem azt mondom, hogy szerencsénk volt, hanem hogy jól láttuk előre a folyamatokat" – folytatta.

Szerinte fogunk kívülről kapni egy nagy lökést, és a saját terveink is megvannak, a 21 pontos gazdasági program, a gazdasági semlegesség filozófiája együtt nagy löketet ad majd a gazdaságnak, az európai környezet viszont „reménytelen", emiatt nem tudják levinni az energiaárakat sem, ami viszont „megöli a gazdaságot".

Magyarként óvatos duhajnak tartja magát és az országokat, „vannak tervek, de lassan mozdul a kezünk", mindig kell valami konyhapénz, spórolt összeg.

„Az óvatosság jó tanácsadó, ugyanakkor a túlzott óvatosság sem jó tanácsadó, a legjobb rábízni ilyenkor az emberekre a döntést. Vannak szándékaink, vannak terveink, vannak programjaink, aztán hogy az emberek részt vesznek-e bennük, azt rájuk kell bízni".

Azt látja, a tavalyi évben nagyon óvatos volt mindenki, idén bátrabbak valamivel, miközben a kormánynak „szállítania kell az eredményeket".

A kis- és közepes vállalkozásoknak közben piac kell, s ehhez az emberek bizalma, vásárlóképessége.

„Nem szeretem, ha azt hisszük, hogy a gazdaság vezényszóra működik, mégis 10 millió ember életviteléről, vásárlásáról, szokásáról beszélünk" – húzta alá. Ezt segíti szerinte a mostani „kamateső", 480 milliárd forint, amit az emberek vagy szétosztják a családon belül, vagy elköltik, a lényeg, hogy jelenjen meg újra a gazdaságban; ez 800 ezer családot jelent, 2-3-4-gyel szorozva nagyon sok embert – utalt az állampapírok magas kamatára.

Vannak tervek, amelyekről most még nem beszél.

Elmondta, négy nagy csatát vív Brüsszellel, erről részletesebben is szól majd:

• migráció
• családvédelem
• nyugdíjvédelem
• rezsicsökkentés-védelem.

Magyarország ezekkel kapcsolatos támadását eddig két irányból vezényelték, Washingtonból és Brüsszelből, de nyilvánosságra került az a hosszú ténylista, amelyből kiderül, hogyan befolyásoltak közvéleményt, sajtót, kormányokat, erre válaszul kell majd létrehozni egy „önvédelmi rendszert", amely megvéd a nemzetközi manipulációs technikák ellen.

„Pontosan azt kell csinálnunk, amit Amerikában csinálnak, megvan a szamárvezető, hogy miként védekezik egy patrióta, magát kiszolgáltatni nem akaró ország, ezt kell átültetni Magyarországra" – fogalmazta meg a receptet.

Az uniós befolyásolási technikákról szólva elmondta, az arcátlanságnak nincs határa. Ha szerinte valaki azért kap ösztöndíjat, hogy támogassa a genderkultúrát, a háborút, akkor az a korrupció maga. „Az ember azt gondolná, hogy ez szégyellnivaló dolog" – mondta.

Hosszan fejtegette a brüsszeli zsoldosrendszert, amelyet „most meg is fognak vitatni", és ha nem küzdünk, a guruló dollárokat guruló eurók váltják fel, ez esetben a „brüsszeli szerelemben megcsalva éreznénk magunkat".

Reménykedik azonban amiatt, hogy a „rendszernek" már kirúgták a washingtoni lábát.

Az első dolog márpedig Brüsszelben is az kell, hogy legyen, hogy mindenki tegye a kezeket a paplan fölé, és „lássuk a medvét", a valóságról kell beszélni, meg kell nevezni a brüsszeli álcivil szervezeteket, ki kell állni a jogkörátadás ellen; megnevezte Guy Verhofstadt holland politikust, akinek a szervezete 6 milliárd forintnyi eurót kapott arra, hogy a magyar értékeket támadja, de mások is részesültek ilyen támogatási programokból.

A következő egy-két év feladata lesz ennek a küzdelemnek a végigvitele Orbán Viktor szerint.