Orbán zsákutcába vitte az országot, de egyszer vége lesz, csak nem tudni, mikor
A Fidesz-elit akkor kapna észbe, ha a Fidesz-gyerekek a tadzsik és a kirgiz egyetemekre járnának, addig megy ez a sültbolond hazudozás – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Kéri László szociológus, politológus, aki Petschnig Mária Zita közgazdásszal azt próbálta elmagyarázni, miért is hisz még mindig majdnem hárommillió magyar Orbánnak. Kéri László szerint van egy Magyarország, amely együtt él a gondokkal, és van egy politikailag megosztott Magyarország, amelynek egy része fixálódott a vezér által kitermelt ideológiákra, és onnan mindig megkapja a vígaszt, a bűnbakot, megkapja a képtelen hazudozást, mint most.
A hencegése, a vagánykodása kiirthatatlan, hogy őt a fél világ szereti, és összecsődíti Európa összes bukott politikusát – mutatott rá Kéri László, aki elmagyarázta, hogy Orbán Viktor külpolitikailag három éve légüres térbe került, és ez nem a háborúval kezdődött, hanem előbb, és láthatóan arra játszik – ami 2019-ben nem jött be –, hogy lesz egy nagy szélsőjobboldali eltolódás, és annak ő lesz a vezetője. „Ha lesz ilyen, nem ő lesz a vezető, és az a tábor az életben nem lesz egységes.”
A gazdasági képlet nehezen fordítható le a politika nyelvére
A gazdasági képlet elvileg magyarázható lenne, ha lenne normális média, ha lenne egy olyan közvetítő közeg, amely ezt a politikai életbe átfordítja, amit az emberek éreznek a maguk bőrén – mondta Kéri László, aki szerint nem tesz jót az ellenzék és a média azzal, hogy mindig öt-hat családra keni a gazdagodást, mert azt a látszatot kelti, hogy csak ők jártak jól. „Szembe kell nézni azzal, hogy minimum másfél millió ember – önmagához képest – jobban járt ezzel a tizenvalahány évvel, mert ez a piramidális továbbosztási rendszer, gazdaságtörténetileg példátlan. A forrás, amit az uniótól kaptunk, lecsorgott lassan a kistelepülésekre, ahol a polgármester a vállalkozóval tartja el a falut, nemcsak a közmunkásokat, hanem a templomrenoválástól kezdve az iskola kifestéséig mindent. A háromezer lélekszámú alatti településeken mindenki ismeri egymást, és itt 90 százalékos a Fidesz, nem is tudnak másról.”
Orbán saját tábora
Van egy olyan típusú, láthatatlan Magyarország, amelyik mélyen meg van győződve, hogy ez az ország nagyon jó nekik. Nekik beszél Viktor, az ország kétharmadára, amelyik soha nem fog rá szavazni, azokra egy szót sem veszteget – tette hozzá Kéri László. „A szélesen vett két és félmilliós tábornak – amelyet választás előtt meg kell tartani – a problémavilágát, nyelvét, szimbólumait, álmát, ígéreteit hajtogatja és nem érdekli, hogy négymillió ember kiröhögi.”
Ahogy Orbán feje üresedik, úgy üresedik az emberek zsebe – fogalmazott a szociológus, aki szerint a miniszterelnök ugyanazokat a kliséket egyre átlátszóbban mondogatja, azt akarja beállítani, hogy ő egy világtörténelmi jelentőségű politikus, ő ilyen piti dolgokkal, mint az infláció, nem foglalkozik.
Petschnig Mária Zita közgazdász hozzátette: a 2010-es kormányprogramban még az állt, hogy a nemzeti ügyek kormánya megteremti a gazdasági felemelkedés primátusát az eladósodottsággal és a kiszolgáltatottsággal szemben, a gyermekek jövőjébe való befektetés érték a nemzet számára, ezért az új kormány a családtámogatási rendszert és az oktatást is megújítja. „Ebből semmi nem jött be, hanem pont az ellenkezője történt.” Az első félévi adatok alapján az látszik, hogy szembemegyünk az unió átlagos trendjeivel, miközben nálunk majdnem két százalékkal csökkent a bruttó hazai termék, az unióban emelkedett – tette hozzá. „Ha utol akarnánk érni, akkor fordítva kellene lenniük az arányoknak. Az unióban harmad akkora az infláció, mint a magyar gazdaságban, de az unióban az államháztartás hiánya is mintegy harmada a magyar államháztartási deficitnek. Olyan mértékű az eladósodás, és olyan mértékű és irányú a gazdasági reálfolyamatok tendenciája, amely azt jelzi, egyértelműen zsákutcába vitte és viszi az országot, pedig az előző rendszer is zsákutcás volt.”
A zsákutca abból is adódik, hogy az a kitörési pálya, amit választottak, az a monokultúra, az akkugyártás, amire mindent ráépítenek, amihez semmilyen feltétel nincs meg, amihez a hozzáadott költségvetési források ezer milliárdot tesznek ki, amely költségvetési pénzek mehettek volna oktatásba, egészségügybe, tehát a növekedési alapok megerősítésébe – magyarázta Petschnig Mária Zita.
„A nagy Szovjetunióban több, mint 70 évig volt zsákutcás fejlődés, nem tudjuk, itt mikor fog felrobbanni, de az biztos, hogy ennek egyszer vége lesz, bár egyelőre nem látni a végét, mert kommunikációval mindent leöntenek.”
Orbánék a növekedést akarják hajszolni, ezzel szemben a növekedési adatok a leggyengébbek az észt növekedés után – mutatott rá a szakember. „Észtországban komoly hatása van a háborúnak, nem úgy, mint nálunk, az országok zömében növekedett a gazdaság, nálunk a recesszió elmélyült. Nyolc százalékkal csökkent az első félévben a reálkeresetek értéke, erre szintén nem volt példa, csak talán a rendszerváltás idején a ’90-es években. Nagyon-nagyon régen láttunk ennyire rossz adatokat.”
A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.
