Orbánék csak fogcsikorgatva hajtják végre a strasbourgi ítéleteket

Kardos Ernő 2020. július 31. 06:40 2020. júl. 31. 06:40

Akár az oroszok is pénzelhették a tanulmányt, amelyre hivatkozva, az Origó azt írja, hogy „Soros György befolyása alá került az Emberi Jogok Európai Bírósága”. A hírt eredetileg a Habony Árpád által létrehozott V4 NA nevű, nemzetközinek nevezett hírügynökség röppentette fel, majd a hazai kormánysajtó terjesztette. A Hírklikknek nyilatkozó Valki László képtelenségnek tartja a tanulmány állításait. A nemzetközi jogász szerint, a nyilvánosságra hozott hír nem más, mint a kormány politikai propagandájának része. A strasbourgi bíróság tagjainak kiválasztása ugyanis az Európa Tanács parlamentjében történik. A folyamat olyan bonyolult, hogy azt képtelenség egyetlen érdeknek alárendelni. 

– Egyáltalán érdemes komolyan venni azt a hírt, hogy Soros György befolyása alá került az Emberi Jogok Európai Bírósága?

– Azért érdemes szót ejteni róla, mert ez a hír képtelenséget állít. Persze, a magyar kormánykörökben gyakran elhangzik, hogy az augusztusban 90. életévét betöltő Soros György befolyása alá került az Európai Bizottság, vagy talán már az egész Európai Unió is. Ezek olyan politikai propaganda állításai, amelyekről Budapesten azt gondolják, hogy a magyar kormány pillanatnyi érdekeit szolgálják.  

– Ugyanakkor prezentáltak egy 200 oldalas tanulmányt, amely állítólag a Soros-szervezetek és a bíróságok együttműködéséről szól. Létezhet ilyen?

– Nézze, eltöltöttem néhány évtizedet nemzetközi jogi dokumentumok tanulmányozásával, ismerem a mértékadó szervezeteket, de amelyre az Origó alapozza az állításait, számomra ismeretlen. Vélhetően egy terjengős jobboldali, vagy még inkább szélsőjobboldali tanulmányról lehet szó, amely arra panaszkodik, hogy Strasbourgban semmibe veszik a tagállamok szuverenitását. 

Az pedig egyenesen nevetséges, hogy a nemzetközi civil szervezetek folyamatosan befolyásolják a strasbourgi bíróság működését. Az emberi jogok európai egyezménye ugyanis felhatalmazza a 47 tagállamot, valamint annak polgárait és civil szervezeteit, hogy eljárást kezdeményezzenek az ellen a tagállam ellen, amely megsértette az emberi jogokat. Az egyezmény tehát felhatalmazza a civileket az egyének és csoportok képviseletére. Elég nevetséges és félrevezető az a szemrehányás, hogy ezek a civilek károsan befolyásolják a bíróság munkáját. 

– Mintha a tanulmány szerzői azt szeretnék, hogy még a védő is a vádlott akasztását kérvényezze?

– Igen, hiszen a jogvédő civilek feladata, hogy azokat képviseljék, akik sérelmet szenvedtek. Ezt érvként használni a bíróság befolyásolására bizony nevetséges. 

– Az egykor szebb napokat látott Origó hírportálon érvként azt írják, hogy hét olyan emberi jogi szervezet van, amely együttműködik a bírósággal. Normális körülmények között, tehát ebben nincs semmi kifogásolni való?

– Semmi, hiszen a nemzetközi bíróságok vagy a nemzeti testületek munkakapcsolatban állhatnak például a magyar Helsinki Bizottsággal vagy az Amnesty Internationallel. Ezek a szervezetek ugyanis számos esetben képviselik Strasbourgban az emberi jogi sérelmeket elszenvedettek érdekeit. A túlzsúfolt magyar börtönök ügyében például a Helsinki járt el.

– Emlékszünk, ez alaposan kiverte a biztosítékot az Orbán kormánynál, az ítéleteket csak fogcsikorgatva fogadták el. Sok ilyen volt?

– 2008. január 1-jén Uj Péter az akkor még meglévő Népszabadságban publicisztikát közölt Kincskereső címmel, amiben azt találta írni, hogy a Tokaj Kereskedőház olcsó bora szar, ráadásul a bor állami támogatását is bírálni merészelte. A magyar bíróságok becsületsértésért elítélték az újságírót, de az Uj Péter jogi képviseletét ellátó TASZ az ügyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte. A strasbourgi bíróság 2011 nyarán hozott ítéletében megvédte az újságíró szólásszabadsághoz való jogát. A pervesztes magyar állam – bár fogcsikorgatva, de ezt az ítéletet is tudomásul vette. Több évvel később azonban két bangladesi menekült jogellenes kiutasítása és Magyarország bírósági elmarasztalása után azt is belengette a kormány, hogy kilép az Emberi Jogok Európai Egyezményéből. 

– Talán ezért is zavarja a magyar kormányt az állampolgárok számára kifejezetten fontos strasbourgi bíróság. Gondoljunk csak a devizaperekben előnyösen megváltoztatott ítéletekre. 

– Egyébként az Origó által idézett tanulmányt megelőzően is felmerült már, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakran megsérti a tagállamok szuverenitását és beavatkozik a belügyeikbe. Különösen Oroszország panaszkodott erre, de ezt tették más, egykori szovjet köztársaságok is. Putyin ezért hajtott végre olyan alkotmánymódosítást, amely szerint, nem érvényesek azok a nemzetközi jogi kötelezettségek – így a strasbourgi ítéletek –, amelyek ellentétesek az orosz alkotmány valamelyik rendelkezésével. 

– Az Emberi Jogok Bíróságának önállóságát ritkán szokták kétségbe vonni, ha mégis megteszik, akkor mi biztosítja a bírói testület függetlenségét? 

– Nézze, az Európa Tanács 47 tagországból áll, ami azt jelenti, hogy az uniós tagállamokon kívül, például Ukrajna, Azerbajdzsán vagy Törökország is jelen van. Tehát nagyon sokan vannak a testületben, a környékről mindössze Belorusszia hiányzik. Oroszország tagságát 2014-ben felfüggesztették, mert Putyinék elcsatolták a Krím-félszigetet (a felfüggesztés 2019-ig tartott). Ez a nagyon sokszínű közösség választja meg a strasbourgi bírákat, minden tagállam három bírót jelöl. 

A jelölteket meghallgatja az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének illetékes bizottsága, ezt követően a közgyűlés 318 tagja titkos szavazással választja meg a jelölteket. Vagyis a bírák csak nagyon bonyolult procedúra után foglalhatják el a helyüket a bírói székben. Kíváncsi lennék rá, hogy ebben a jelölési, illetve választási folyamatban Soros György hogyan tudná befolyásolni 47 nemzeti parlament több száz képviselőjét, akik ráadásul különböző politikai irányzatokat képviselnek. Ez képtelenség. 

A jelölés bonyolultsága már önmagában is garancia a függetlenségre, hiszen – mint mondtam – a kiválasztás 47 országban születik. Már ezt az első lépést is képtelenség lenne egyetlen érdeknek alárendelni, nem beszélve az Európa Tanácsban zajló procedúráról. 

– Nehéz eldönteni, hogy a Habony-művek azért igyekszik lejáratni az Emberi Jogok Európai Bíróságát, mert a testület bünteti a magyar kormányt, vagy ezúttal a civil-ellenes politikát feszítik a végletekig. Önnek mi a véleménye?

– Úgy látom, hogy a bíróságok lejáratása vagy önállóságuk megszüntetése rendre a populista rendszerek eszköze. Ilyen rendszer van Lengyelországban és Magyarországon, valamint a tőlünk keletebbre lévő országokban, köztük Oroszországban és Törökországban.

– Tehát az oroszok érdeke lehet, hogy miután néhány évre felfüggesztett státusuk volt az Európa Tanácsban, most megpróbálnak lazítani, igyekeznek lejáratni a bíróságot?

– Igen, ez logikus lenne. Az Origó híre említést tesz egy 200 oldalas tanulmányról, ami a strasbourgi bíróság tekintélyét próbálja aláásni. Tulajdonképpen egy ilyen tanulmány pénzelése egy nagyhatalomnak nem túl nagy ár azért, hogy egy tekintélyes bírói testületet lejárasson, és ezzel elbizonytalanítsa az európai közvéleményt. 

– Lehet azon töprengeni, hogy ez melyik ország érdeke. Mindenesetre az Origó, vagy a Habony Árpád nemzetközi hírügynöksége segítséget is nyújt ehhez az Európa ellen irányuló akcióhoz. Lehet, hogy ezt az egész akciót Oroszország kezdeményezte?

– Ezt nem tudjuk kizárni. Meg kell vizsgálni az emlegetett tanulmányt, akkor talán többet tudhatunk meg.  

– Engedjen meg egy kérdést az Európai Unióról, pontosabban arról, hogy a csúcsértekezleten nem döntöttek a jogállamiság feltételeiről, mert tartottak a magyar és lengyel vétótól. Ugyanakkor a német elnökség idején születhet olyan döntés, ami alapján a pénzek folyósítását a jogállamiság érvényesüléséhez kötik. Van erre esély?

– A 7. cikk szerinti eljárás folytatása, illetve az uniós pénzügyi támogatás összegének esetleges megvonása vagy csökkentése további politikai alkudozás tárgya lesz. Ugyanis a soros elnök, Merkel kancellár kerüli a konfliktust, még azon az áron is, hogy láthatóan tudomásul veszi, Magyarország folyamatosan jogállami normákat sért meg. Úgy tűnik, hogy ez a gondolkodás továbbra is érvényben marad a Brexit utáni Európai Unióban. 

– Tehát azok a vélemények, amelyek szerint, megszűnt a vétó árnyéka, és jogállami normákhoz lehet kötni a pénzek kifizetését, csak ábrándozásnak tekinthetőek?

– A 7. cikk valóban nem alkalmas a jogállamiság kikényszerítésére, mert a szankcióhoz vezető első döntést csak egyhangúan lehet meghozni. Ilyen döntés pedig nem hozható a jelenlegi nemzetközi politikai, gazdasági, illetve járványhelyzetben.

– Tehát nem igaz az, amit az Európai Bizottság elnöke, von der Leyen asszony mondott, hogy kapcsolatot találtak a pénzek kifizetése és a jogállamiság között?

– Ennek már nagyobb az esélye, mert a bizottsági elnök a 7. cikktől független eljárásról beszél, és ebben az eljárásban a miniszterek tanácsa már minősített többséggel is dönthet. Kérdés azonban továbbra is, hogy azt tekintik-e majd a tagállamok a legfontosabb megoldandó kérdésnek, hogy Magyarországon és Lengyelországban érvényesülnek-e a jogállami normák, vagy azt, hogy uniós szinten mit kellene még tenni a járvány egészségügyi és gazdasági következményeinek mérséklése érdekében.