Orbánék szakadék szélére lökték a nyugdíjasokat?
Az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan romlott a magyar nyugdíjasok anyagi helyzete, miközben a nyugdíjrendszer egyre nagyobb egyenlőtlenségeket termel – erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke. A szervezet vezetője szerint számos, költségvetést alig terhelő javaslatuk évek óta válasz nélkül maradt, ugyanakkor bíznak abban, hogy az új kormány nyitottabb lesz az idősek problémáinak kezelésére.
Tizenhat év javaslatokkal, kevés eredménnyel
Karácsony Mihály szerint az Országos Nyugdíjas Parlament az elmúlt években folyamatosan működött, és sikerült kiépítenie egy olyan rendszert, amelyben a helyi nyugdíjasszervezetekre épülve megyei nyugdíjas parlamentek alakultak, ezek delegáltjai pedig országos fórumon fogalmazták meg az időseket érintő legfontosabb javaslatokat. Mint mondta, nyolc alkalommal is megrendezték az országos ülést az Országház felsőházi termében, ahol az alulról érkező kezdeményezéseket összegezték.
A szervezet számos olyan témát vetett fel, amelyek valódi segítséget jelenthettek volna az idősek számára, ám ezek többsége nem jutott el a megvalósításig. Karácsony szerint ugyan több kormányzati szereplővel is tárgyaltak, de a legtöbb esetben udvarias meghallgatásnál nem jutottak tovább. Felidézte, hogy Novák Katalinnal is találkoztak, miután szerették volna elérni, hogy a köztársasági elnök éljen törvénykezdeményezési jogával az idősek érdekében, ám erre azt a választ kapták, hogy ezek a kérdések a kormány hatáskörébe tartoznak.
Az Országos Nyugdíjas Parlament évek óta szorgalmazza például egy hivatalos nyugdíjas-igazolvány bevezetését. Karácsony szerint ma Magyarországon számos kedvezmény igénybevételéhez kérnek ilyen dokumentumot, miközben valójában nem is létezik egységes nyugdíjas igazolvány. Ez különösen külföldön okoz problémát, ahol a személyazonosító okmány önmagában nem igazolja a nyugdíjas státuszt.
Egyre jobban leszakadnak a nyugdíjak
Karácsony Mihály rendkívül borúlátó képet festett a nyugdíjasok helyzetéről. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt tizenhat év "nagyon negatív" volt az idősek számára, és ezt szerinte már hivatalos jelentések is alátámasztják. Hivatkozott az Állami Számvevőszék elemzésére, amely szerint a nyugdíjasok "rákerültek a szegénységi csúszdára", és évről évre egyre jobban leszakadnak a bérektől.
Elmondása szerint ma az átlagnyugdíj már csupán az átlagos nettó kereset mintegy 46 százalékát éri el, miközben korábban ez az arány jóval magasabb volt. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a régebben nyugdíjba vonultak ellátását kizárólag inflációkövetően emelik, így a bérnövekedés előnyeiből nem részesülnek.
Karácsony szerint az Európai Unió legutóbbi országjelentése is hasonló következtetésekre jutott. A dokumentum már nem kizárólag a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságát vizsgálja, hanem rámutat arra is, hogy jelentős hiányosságok alakultak ki a magyar rendszerben. A jelentés szerint nemcsak a bérektől szakadtak le a nyugdíjak, hanem a régebbi és az újonnan megállapított nyugdíjak közötti különbség is folyamatosan nő.
A szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy a 13. havi nyugdíj önmagában nem oldja meg ezeket a problémákat, mert ugyan mindenki részesül belőle, de nem csökkenti az ellátások közötti különbségeket, és nem épül be a nyugdíjalapba.
Karácsony vitatta azt az állítást is, hogy Magyarország túl sokat költene nyugdíjakra. Szerinte a GDP mintegy hét százalékát fordítja az ország nyugdíjkiadásokra, miközben az európai átlag 11 százalék körül alakul, Franciaországban pedig 13, Ausztriában 14 százalékot is elér.
Reformjavaslatok és új remények
Az Országos Nyugdíjas Parlament az új kormány számára ismét összeállítja javaslatcsomagját. Karácsony Mihály elmondta, hogy tanulmányozták a Tisza Párt nyugdíjprogramját, amelyben több olyan vállalást is találtak, amelyet támogatásra érdemesnek tartanak.
Kiemelte a bentlakásos idősotthoni férőhelyek számának húszezerrel történő bővítését. Mint mondta, jelenleg körülbelül 58 ezer férőhely áll rendelkezésre, miközben mintegy 60 ezren várnak elhelyezésre, ezért egy ilyen fejlesztés jelentős előrelépést jelentene.
Szintén fontosnak nevezte, hogy a nyugdíjak emelésénél a bérek növekedését is figyelembe vegyék. Véleménye szerint a kizárólag inflációkövető indexálás folyamatosan nyitja az ollót a keresők és a nyugdíjasok között, miközben a bérek idén is kétszámjegyű ütemben emelkednek.
A szervezet támogatja a differenciált támogatási rendszereket is. Karácsony példaként említette azt az elképzelést, amely szerint a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők magasabb összegű juttatást kapnának, míg a magasabb nyugdíjúak kevesebbet vagy egyáltalán nem részesülnének támogatásban. Szerinte a segítséget elsősorban a teljes jövedelmi helyzet alapján kellene megítélni, nem kizárólag a nyugdíj összege szerint, hiszen sok alacsony nyugdíjjal rendelkező embernek más forrásból is származhat bevétele.
Karácsony Mihály arról is beszélt, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát nem elsősorban a népességcsökkenés veszélyezteti. Véleménye szerint a gazdaság teljesítményét ma már sokkal inkább a termelékenység, a versenyképesség és az innováció határozza meg, mint a munkavállalók száma. Úgy fogalmazott, hogy a modern technológia révén ugyanannyi ember lényegesen nagyobb értéket tud előállítani, ezért a nyugdíjrendszer jövőjét nem pusztán demográfiai szempontból kell vizsgálni.
Az Országos Nyugdíjas Parlament ősszel ismét összehívja a megyei nyugdíjas parlamenteket, hogy összegyűjtse az idősek legfontosabb problémáit és javaslatait. A szervezet célja, hogy az új kormány valamennyi érintett minisztériumával konzultációt kezdeményezzen, mert Karácsony Mihály szerint az időspolitika messze túlmutat a nyugdíjak kérdésén: az egészségügytől a szociális ellátáson át a technológiai fejlesztésekig számos területen szükség lenne az idősek érdekeinek következetesebb képviseletére.
