Orbánnak sikerült megcáfolnia önmagát és a „békemisszióját”

„Tehát, ha az Egyesült Államok békét szeretne, akkor már másnap reggel béke lenne... a megoldás az Önök elnökének a kezében van. A jelenlegi vagy a jövőbeni elnök kezében, de Önök fogják ezt megoldani. Csak az Egyesült Államok képes erre, senki más...Az igazi tényező az Egyesült Államok akarata” – fejtegette Orbán Viktor tavaly, augusztus 30.-án, az amerikai Tucker Carlssonnak a Karmelitában adott interjújában. 

„A háborúzó felek mellett három világhatalom, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína döntésén múlik, mikor lesz vége az orosz-ukrán háborúnak. A háborúzó felekkel történt találkozóimat követően ezért jöttünk Pekingbe” – ezt már az idén július 8.-án posztolta a Facebookon.

Szintén ezen a közösségi felületén jelent meg egy nappal később a következő: „Megérkeztünk Washingtonba. A békemisszió folytatódik!”.

Ez csak három kiragadott példa arra, amit már korábban is sokszor, többféle formában és platformon hajtogatott: az USA nélkül nem teremthető béke Ukrajnában. Miként előszeretettel domborította és domborítja továbbra is, hogy – az ő megfogalmazásában – békemissziót teljesít ezekben a napokban (bár a szövetségeseink nem győzik cáfolni és tagadni ezt).  Akárhogyan is, a „békemissziójának” ő maga adott egy nagy pofont Washingtonban, ahol a NATO jubileumi csúcsértekezletének a farvízén – egybehangzó washingtoni értesülések szerint – meg sem próbált külön találkozni Joe Bidennel, az Egyesült Államok hivatalban lévő (Demokrata párti) elnökével. Persze helyi beszámolók szerint erre alkalma sem lett volna, miután Bident az emberei „takarásban” tartották Orbántól. Azért is, mert rettentően kínos lett volna számára egy kézfogáson túli tartalmas(abb) beszélgetés/ne adj’ Isten, tárgyalás az általa hosszú hónapok óta szidalmazott amerikai elnökkel. Azzal persze, hogy ezt nem is szorgalmazta, „kilógatta a lólábat”, maga adva bizonyítékát annak, hogy az állítólagos békemissziója  nem több, mint szöveg, egy újabb provokáció a szövetségeseivel, s külön is az Egyesült Államok kormányával szemben. Ezt tovább fokozandó Orbán a NATO-csúcs után elrohant az idoljához, Donald Trumphoz, akinek a győzelméért hónapok óta minden lehetséges fórumon (és módon) kampányol. 

Hogyan képes egy ország vezetője ennyire átlátszó módon politizálni? Radványi Miklóst, az Amerikában élő konzervatív közírót kérdeztük. 

„Úgy, hogy Orbán egy kulturálatlan, beteg ember, aki képtelen felfogni azt, hogy hol van az ő és Magyarország helye és mi a szerepe az Európai Unióban, s a NATO-ban” – mondott egy lehetséges magyarázatot. Az utóbbi 14 évben ugyanis – tette hozzá – hozzászokott ahhoz, hogy a hazai abszolút többségével nincs ellenzéke, s amit mond, elhatároz, az történik az országban. 

Orbánnak téves elképzelései vannak az EU soros elnökségéről is, az ugyanis nem az, amit megpróbál eladni, hanem pusztán egy reprezentációs poszt, az ügyekben nincs valós egyéni döntési kompetenciája, arról már nem is szólva, hogy a magyar elnökség hat hónapjának a fele az európai parlamenti választások után a vezetői gárda, a grémiumok alakításával telik, a másik felének pedig jó része az ünnepekkel. Ráadásul már eddig is tapasztalhattuk, az EU minden lépést megtett annak érdekében, hogy leszállítsák őt a magas lóról – fejtegette Radványi, példaként hozva fel Orbán megbüntetésére azt, hogy – a hagyományokat megszakítva – sem a régi-új bizottsági elnök, sem a biztosok nem jönnek el Budapestre, illetve, hogy Orbán nem mutathatja be a soros elnökség programját az Európai Parlamentben, annak újjáalakulása után.  „Mindezek nem pusztán válaszlépések, ez egyértelmű büntetés az EU részéről, demonstrálandó, hogy nem tehet meg mindent” – szögezte le.

Radványi szerint egyértelmű, hogy Orbán már hónapok óta módszeresen és szisztematikusan készült az elnökség ilyetén kezelésére, kezdve annak hangoztatásával, hogy „elfoglaljuk Brüsszelt”. Nem egyik percről a másikra elhatározott döntése volt az sem, hogy a soros elnökség átvétele után nyomban „békemisszióba” kezdjen. Ez egy tudatosan felépített stratégia volt, amit a szintén inkompetens és buta tanácsadói, Orbán Balázs és Szijjártó Péter hoztak össze. „Orbán megásta a sírt – mégpedig nagyon mélyen – Magyarország soros elnökségének” – állapította meg.

Ami pedig a NATO-t illeti, a szövetségben már talán nyolc-tíz éve nem hajlandók vele semmi komoly titkot megosztani, mert tudják, hogy az azonnal Putyin tudomására jut – mondta, megjegyezve, hogy ott volt a hekkelési botrány, ami ellen Szijjártó Péter semmit nem tett, csak annyit, hogy baráti alapon elment Moszkvába és összemosolygott orosz kollégájával, Lavrovval. 

„Orbán magának köszönheti, hogy idáig jutott a szövetségesei szemében, s még azt sem érti, hogy egy szövetségben nem csak jogok, hanem kötelezettségek is vannak”.  Emellett folyamatosan provokál, például azzal, hogy – a szövetségesei számára a pohárban az utolsó cseppként – létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, miközben totálisan figyelmen kívül hagyja más államok szuverenitását, s fenntartja magának a jogot arra, hogy a legbrutálisabb módon beavatkozzon más országok belügyekbe – fejtegette. Példaként hozta fel Marine le Pen szélsőjobboldali francia politikus anyagi támogatását a Mészáros-féle bankon keresztül (a hitel kapcsán büntetőeljárás folyik Franciaországban) vagy éppen Joe Biden amerikai elnök folyamatos szidalmazását, miközben Trumpot próbálja helyzetbe hozni.

Európában már ütött az igazság órája, a magyar soros elnökség hat hónapja egy, az EU és Magyarország számára is teljesen elvesztegetett időszak lesz, s a „békemisszió” sem ér semmit sem – szögezte le Radványi Miklós. Nagy pofont kapott Orbán azzal is, hogy a NATO-ban döntöttek: kiveszik a tagállamok kormányainak a kezéből Ukrajna támogatását, segítését, ezekben a kérdésekben a NATO főtitkárának és a szövetség tagállamainak a képviselői hivatottak közösen dönteni, úgy, hogy egyetlen tagországnak sincs vétójoga. 

Az sem növeli Orbán fényét, hogy a NATO-csúcsról úgy megy el Donald Trump birtokára, hogy előre bejelentett módon, vele informális találkozót tart csak az újraválasztásáért küzdő volt elnök – mondja az ilyen protokolláris ügyekben is jártas Radványi. A maga részéről abban is biztos, hogy ehhez a megfogalmazáshoz nem Orbánék, hanem Trump emberei ragaszkodtak. Azt pedig, hogy Trump hogyan fog viszonyulni Orbánhoz, ha nyer november 20.-án és ismét amerikai elnök lesz? Radványi szerint ennek a megválaszolásával várjunk, legkorábban jövőre, késő tavasszal derül majd ki.