Orosvári Zsolt: a Strasbourgi Bíróságig hosszú az út, addig is életben kell maradni

A 2023 márciusában indított eljárás egyetlen tárgyalási napot ért meg, akkor a bíróság felhívására alkotmánybírósági beadványt készítettek, amit tavaly decemberben be is adtak Orosvári ügyvédei: dr. Monostori Róbert, dr. Csurgó Katalin és dr. Szepesházi Péter, akik ingyen képviselik Zsoltot. Ha az Alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálja az egész folyamatot és elismeri a sérelmeket, megteheti, hogy megsemmisíti azt a jogszabályi rendelkezést, ami miatt többszázezer embernek sérültek az alapvető jogai. Emellett kötelezheti a jogalkotót arra, hogy az átmeneti időszakban – amíg törvényt módosítanak – magasabb összegű támogatásban részesüljenek az érintettek, köztük Orosvári Zsolt is. Tehát kötelezheti a jogalkotót, hogy visszamenőleg annál az embertömegnél is a 2021-es új szabályokat alkalmazza, ehhez pedig induljanak el a közigazgatási eljárások azért, hogy megállapíthassák az új rokkantsági összegüket. A veszprémi bírák azonban nem fordultak az Alkotmánybírósághoz, hanem elutasították a beadványt.

Orosvári Zsolt két kiemelt panasszal támadta az államot: az emberi méltóság és a szociális biztonsághoz való jog, illetve a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel miatt. Utóbbi hátrányosan érinti azokat, akiket 2020 előtt rokkantosítottak. Abban az évben ugyanis a strasbourgi bíróság ítélete szerint a magyar államnak rendeznie kellett a rokkantak helyzetét. Két év múlva a parlament csendben módosította a törvényt. Attól kezdve az utolsó évben kapott havi átlagjövedelmüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál. Orosvári Zsolt és jelenleg 200 ezer sorstársa azonban a módosításban meghatározott összeg alsó határánál is kevesebbet kap.  A perben azt kérték, hogy Zsolt legalább a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló, úgynevezett alapösszeget kapja meg rokkant-ellátásként.

Miután Orosvári és ügyvédei „aludtak rá egyet”, eldöntötték, hogy alkotmányjogi panaszt tesznek. Szepesházi Péter szerint, mivel már elkészítették a beadványt a bíróságnak, nem kell sokat módosítani rajta, hamar el tudják juttatni azt az Ab-nek, és ha ott is elutasítják, akkor elkészítik az Emberi Jogok Európai Bíróságának is a keresetet. Mint mondta, mindhárman továbbra is ingyen képviselik Zsoltot és úgy gondolják, ahogy a veszprémi bírók, jelenleg az alkotmánybírák sem mernek majd szembefordulni a hatalommal. 

A veszprémi tárgyalás óta Orosházi Zsolt véleménye nem változott, most is arra kérte minden sorstársát, vegyék tudomásul, hogy a magyar állam, amely tagja az Európai Uniónak, így gondoskodik róluk, betegekről, annak ellenére is, hogy teljesítették minden állampolgári kötelezettségüket. Szerinte passzív eutanáziára ítéltek többszázezer rokkantat, akikkel együtt állnak a halálsoron és várják a sorsuk beteljesülését. 

A két lányát egyedül nevelő sárbogárdi apuka 2018 óta igyekezett több társadalmi problémára rávilágítani a saját eszközeivel, lehetőségeivel. Jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett kórházakba, az elmúlt időszakban elérte azt is, hogy megszüntessék a sárbogárdi veszélyes akkumulátor hulladék-lerakatot. Most viszont ő kért segítséget.

„Várom minden társadalmi szervezet, politikai párt képviselőjét, aki egyetért azzal, hogy Magyarországon a létminimum feltételeit biztosítani kell azoknak az embereknek, akik önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe! Csak együtt fogunk tudni ez ellen a halálos ítélet ellen tenni” – hívta fel a figyelmet az együttműködés fontosságára Orosvári Zsolt. 

Komjáthi Imre az MSZP társelnöke a Facebook oldalán reagált: „ősszel kezdeményezni fogjuk, hogy ne történhessen diszkrimináció a rokkantellátási rendszerben. Aki bekerül annak minimum a jogszabályban meghatározott aktuális összeget – most 136 000 forintot – meg kell kapnia."

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő reagált elsőként a felhívásra és közösségi oldalán megosztotta Zsolt történetét. „Ott voltam, amikor megkezdődött a pere, (…) A veszprémi bírói tanács előadó bírója akkor megkérdezte tőle, hogy miért hivatkozik a gyermekeire, hiszen a törvény szerint a rokkantsági ellátásnak csak az Ő EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁT kell fedeznie... Ez volt az első tárgyalási nap mélypontja...” – írta Hadházy Ákos, majd megjegyezte: a bíróság nem volt hajlandó az Alkotmánybírósághoz fordulni, pedig a Zsoltot segítő ügyvédek részletesen levezették, hogy a nevetségesen alacsony „ellátás" hogyan sérti még a fideszes alaptörvény paragrafusait is. 

„Már a napi megélhetés is gondot okoz, befizetem a rezsit és élelmiszert veszek. Nem élünk nagy lábon. Ruhám van, arra nem kell költeni. Abba most még bele sem gondolok, hogy jön az ősz, az iskola. Beteg vagyok és kissé elfáradtam, de ez az ügy fontos! Mert, aki ma lép be ebbe a rokkantellátási rendszerbe, annak a törvényi kötelezettség szerint minimum 136 ezer forintot adnia kell az államnak. Akkor velünk mi van? Mi miért nem kaphatunk annyit, mint amennyit a törvény előír?” – tette fel a kérdést Orosvári Zsolt.

„A bírói gyávaságnak köszönhető, hogy ebbe a helyzetbe kerültem 200 ezer rokkant sorstársammal együtt” – fűzte hozzá a sárbogárdi édesapa, aki kijelentette: „megyünk tovább. Csak az Alkotmánybíróságon át Strasbourgig hosszú az út, addig is életben kell maradni”. 

Hadházy Ákos Facebook-bejegyzése végén feltüntette Orosvári Zsolt számlaszámát is, hogy aki tud, az segítse őt a mindennapjai túlélésében és vállalt küldetésében: OTP Bank, 11773360-01025082.