Orosz gáz, rezsiharc és 5000 milliárdos számla

Az Európai Unió Tanácsa úgy döntött: a tagállamoknak jövő év végére le kell válniuk az orosz gázról. A magyar kormány azonnal tiltakozott, és az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet. A kérdés az, hogy valóban sérül-e Magyarország érdeke – vagy inkább politikai konfliktusról van szó.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorának vendége Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési képviselője volt, aki szerint a döntés nem érhette váratlanul a kormányt. Emlékeztetett, már tavaly ősszel látható volt, hogy az unió stratégiai célja az orosz energiahordozóktól való függetlenedés. Magyarország infrastrukturálisan felkészült a diverzifikációra: Ausztria, Szlovákia, Horvátország és Románia felől is érkezhet gáz, és az uniós energiaunió lehetővé teszi a belső kereskedelmet.

A kormány érvelése szerint az orosz gáz olcsóbb, ám a frakcióvezető szerint ez nem állja meg a helyét. A hosszú távú szerződés ára a holland gáztőzsdei árhoz kötött, két hónapos csúszással. „A KSH mindig kimutatja, hogy végül is annyiért vettük, mint a tőzsdei ár” – fogalmazott.

Szuverenitás vagy kiszolgáltatottság?

A kormány szuverenitási kérdésként is kezeli az ügyet. Tóth szerint azonban éppen az egyoldalú függőség veszélyezteti a szuverenitást. Minél több forrásból érkezik energia, annál kisebb a kiszolgáltatottság.

A rezsicsökkentés kapcsán pedig számokat idézett: 2022 óta több mint 5000 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés az MVM kompenzálására. „Ezt magyar adófizetők fizetik meg” – hangsúlyozta.

Rejtett költségek

A frakcióvezető szerint a rendszer lényege, hogy a lakosság az energiaszámlán alacsonyabb árat lát, miközben a különadók, az áfa és más terhek révén máshol fizeti meg a különbséget. A kis- és középvállalkozások Európában a legmagasabb energiaárakat fizetik Magyarországon - ezek a költségek végül a fogyasztói árakban jelennek meg.

Külön problémának nevezte az átlagfogyasztás feletti 7-8-szoros díjat. Szerinte egy hidegebb tél azonnal megmutatja a rendszer sérülékenységét, amikor sok család szembesül az év végi elszámoló számlával.

Elmaradt energiahatékonysági program

Felidézte, már egy évtizede javasolták egy tíz éves, évi 100 milliárd forintos épületszigetelési program elindítását. „Az el nem fogyasztott energia a legolcsóbb energia” – mondta. Szerinte egy ilyen program mára a lakóingatlanok több mint felét energiahatékonnyá tehette volna, csökkentve a rezsiterheket és a kibocsátást.

Úgy látja, a jelenlegi rezsikompenzáció helyett, hosszú távú beruházásokra lett volna szükség, amelyek csökkentik a fogyasztást és a függőséget.

Jogvita a számlák körül

A beszélgetésben szóba került Tóth Bertalan saját jogi csatája is a Gazdasági Versenyhivatallal. Állítása szerint a hatóság jogellenesen függesztette fel az eljárást a rezsiszámlákon feltüntetett „megtakarítási” adatok ügyében.

A politikus szerint a rezsicsökkentés kommunikációs termék, amely addig működik, amíg a fogyasztás nem lépi át az átlaghatárt – egy hidegebb tél azonban könnyen felborítja a képletet.

Politikai vagy gazdasági kérdés?

A vita lényege: az orosz gázról való leválás valódi gazdasági veszélyt jelent-e, vagy inkább politikai narratíváról van szó. Tóth Bertalan szerint az infrastruktúra adott, az ár nem kedvezményesebb, a költségeket pedig végső soron így is a lakosság fizeti meg.