A januári inflációs adat reális, de a választások után jön majd a feketeleves

Jó inflációs adatokkal indult az idei esztendő. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett januári inflációs gyorstájékoztató szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeit, a maginfláció is tovább lassult, 2,7 százalékra, a nyugdíjas infláció pedig 2 százalék lett. Decemberhez képest az emelkedés 0,3 százalékra rúgott csupán.

Forrás: KSH

Ami a részleteket illeti: kedvező, hogy tavaly januárhoz képest az élelmiszerek ára mindösszesen 1,3 százalékkal emelkedett, alig volt két számjegyű drágulási ütem (a gyümölcsöké 12,2, a csokoládéé és kakaóé 10 százalékos volt). Ugyanakkor számos termékkör ára jelentősen mérséklődött, így a margariné 29,4, a húskonzervé 24,9, a sertészsiradéké 22,1, a tejé 18,1, a tejtermékeké 17,9, a vajé és vajkrémé 17,2, a liszté 14,8 százalékkal. Ugyanakkor a szolgáltatások 5 százalékkal drágultak, a háztartási energiáért 6,2, ezen belül a vezetékes gázért 12,8, az elektromos energiáért 1,9 százalékkal többet kellett fizetni, miközben a járműüzemanyagok ára 12,3 százalékkal mérséklődött.

Forrás: KSH

Tovább lassult tehát az infláció, évek óta nem is mértek ilyen alacsony dinamikát, ami ráadásul immár november óta a jegybanki célsávon belül marad. azaz jól indult az év. De vajon reális a teljes kép? Várható-e ennek a folytatása a következő hónapokra, az év egészére nézve? Katona Tamást kérdeztük.

„Ez teljesen reális, várható is volt, nagyon sokan előre is jeleztük” – mondta a korábbi KSH-elnök, aki ezt a bázishatással indokolta. Mint emlékeztetett rá, tavaly év elején robbant be hirtelen az infláció újabb hulláma: 2025 januárjában 5,5 százalékra ugrott a mutató a 2024 decemberi 4,6-ról. Ezt figyelembe véve látható, hogy februárban még nagyobb lesz a mérséklődés, mint most volt, mivel tavaly februárban 5,6 százalékkal tetőzött az infláció, ami azután kezdett lefelé araszolni, hogy novemberre már 4 százalék alá érjen. „Azt tehát bizton ki lehet jelenteni, hogy – a bázishatást figyelembe véve – az idei első negyedévben ilyen alacsony marad a dinamika, ami még márciusban sem fogja elérni a 3 százalékot”.  

Katona Tamás ugyanakkor felhívta a figyelmet két kedvezőtlen momentumra, ami ugyan kedvezően hat az első negyedévben az inflációra, ám később ellenkező következménye lesz. Az egyik, hogy van egy 1,5 százalékos úgynevezett elfojtott infláció, ami részint a normális piacgazdaságban teljesen idegen árrésstopnak tudható be, továbbá annak, hogy bizonyos cégeket – távközlési, banki, biztosítási szolgáltatókat – a kormány úgymond „rábeszélt” arra, hogy az első negyedévben ne emeljenek árakat. Ám a közgazdaság alapjai között van az is, hogy az elfojtott infláció egyszer ki fog törni – jegyezte meg. 

Az szintén benne van ebben a kedvezőbb inflációs adatban, hogy a kormány – igencsak szokatlan módon – a második félévre halasztott bizonyos adóemeléseket, az inflációval amúgy automatikusan együtt emelkedő adókét, az üzemanyagok jövedéki adójáét. Januári átárazásnak szoktuk nevezni a januári emeléseket, de most nagyon sok terméknél, szolgáltatásnál ez nem történt meg, ezek a második negyedévben, a második félévben érvényesülnek majd.

A korábbi KSH-elnök, pénzügyi államtitkár még egy kérdésre hívta fel a figyelmet: milyen döntést hoz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a február 24.-én esedékes kamatdöntő ülésén. Úgy látja, hogy minden bizonnyal nagy nyomás alatt van a testület, hogy csökkentse a jegybanki alapkamatot, ami már elég régóta 6,5 százalékon áll. Valójában az infláció nem indokolja ezt a szintet, de a magyar gazdaság fundamentumai nagyon gyengék, az államháztartás pozíciója még gyengébb, a hitelminősítőknél is a bóvli kategória határán billeg a magyar besorolás. Ezért azután igen kockázatos lenne alapkamatot csökkenteni, még akkor is, ha egy 25 bázispontos vágás önmagában nem lenne olyan veszélyes, de láttunk már olyat nem is egyszer, hogy miként fogadott a piac egy ilyen döntést. Ez tehát erőteljes kockázatot jelent, ám ha a Monetáris Tanácsnak sikerül ellenállnia, akkor valószínűleg megőrizhető a forint stabilitása, ami ugyanis szinte kizárólag a relatíve magas jegybanki alapkamatnak köszönhető, más nem indokolja azt. Viszont, amikor elmozdul az árfolyam, akkor nem tudni, hol áll meg. Ha 10 forinttal gyengülne a forint az euróval vagy a dollárral szemben egy kamatmérséklés után, az még nem lenne tragikus, de arra nincs biztosíték, hogy ott meg is állna a gyengülés – vázolta a kockázatot.

„Nem érdemes annyira örülni, hiszen ez is csak arról szól, hogy a kormány a választásig meg tudja őrizni az alacsony infláció látszatát” – mutatott rá Katona Tamás. Mindazonáltal a szakértő ironikusan megjegyezte: nem tartja valószínűnek, hogy a választók a KSH-jelentés után megnyugodnak, hogy milyen alacsony az infláció. Még ha olvassák is, amikor lemennek a boltba, szembesülnek azzal, hogy nem annyira rózsás a helyzet. Hiszen az előző három év összesen mintegy 70 százalék körüli élelmiszerár-robbanása után nem úgy értékelik a szembe jövő árakat, hogy jaj de jó, hogy csak alig emelkedtek, a drágaság érzete ugyanis marad. 

Az inflációs várakozások csökkenéséhez pedig el kell telnie jónéhány hónapnak, ugyanakkor áprilistól már nem marad ilyen kedvező az inflációs helyzet – mondta. „Mindezek alapján, a prognózisom az, hogy az egész évre az infláció meg fog egyezni a tavalyival, ami éves átlagban 4,4 százalék volt” – mondta Katona Tamás.