Ötven perc Orbánnak – ennyit kapott Gyurcsány is a Fehér Házban
Tokkal-vonóval ötven perc – ennyi jut Orbán Viktornak Donald Trumpból. Az amerikai elnök kerek 15 percet szán a négyszemközti, majd 30 percet a delegációk tagjaival közös megbeszélésre. Öt perc jut a fogadásra és a búcsúra. Ez jár a normál munkalátogatásra meghívottaknak, ebben tehát semmi meglepő nincs. Nem úgy, mint a látogatást övező hangulatban: „Republikánus körökben nagy a felháborodás, ez viszont számomra nagy meglepetést jelent” – mondta a Hírklikknek Simonyi András, volt washingtoni magyar nagykövet.
Mint az amerikai elnök nyilvánosságra hozott napirendjéből kiderül, Trump összesen nem egészen egy órát szán a magyar kormányfővel való találkozójára. Ezzel beigazolódott az, amit már a Hírklikk korábban is pedzegetett, nem a komolyabb állami látogatásra hívták meg Orbánt, hanem csak egy munkalátogatásra. Ugyanennyi időt kapott például a szlovák kormányfő is Trumpnál – igaz, őt tíz nappal korábban látta vendégül az amerikai elnök.
A munkalátogatás annyit jelent, hogy – magyar idő szerint – este nyolc órakor érkezik Orbán és kísérete a Fehér Házba, ahol az elnök fogadja, majd beinvitálja az Ovális Irodába, ahol szűkkörű, „négyszemközti” beszélgetést tartanak. A menetrend szerint 15 perc után kibővül a kör, a küldöttségek is csatlakoznak, s további – legfeljebb harminc perces – tárgyalás következik, ami után Trump kikíséri a vendégét. A hivatalosan közzétett menetrendben nem szerepel sajtótájékoztató, ám általános gyakorlatként vélhetően az Ovális Irodában a tárgyalás eleji fotólehetőség alatt egy-két kiszemelt újságíró pár kérdést feltehet. Esetleg ugyanez megtörténhet a búcsúzkodásnál is. A kiadott menetrendtől csak komoly fejlemény esetén szoktak eltérni.
Orbán tehát nem kapott állami látogatásra szóló meghívást – ami nem csak hosszabb tárgyalást, de katonai tiszteletadást és díszvacsorát is jelent, no meg persze presztízst. Ilyen megtiszteltetésben Antall József részesült, 1990 októberében, illetve Göncz Árpád köztársasági elnök 1999-ben.
Orbán egyébként annyi időt kap, amennyi Gyurcsány Ferencnek jutott a fehér Házban – igaz, neki nem kellett 21 évet várni arra, hogy másodjára is eljusson az amerikai elnök dolgozószobájába. Gyurcsány 2005. októberében George Bush meghívására járt az akkori amerikai elnöknél – szintén munkalátogatáson –, illetve 2009 januárjában is.
Orbán is járt már az Ovális Irodában: 1998-ban Bill Clinton elnök meghívására tett ott munkalátogatást. A Fehér Házba azóta egyszer jutott be, 2001 májusban, de akkor nem az elnök invitálta oda. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Fehér Ház Roosevelt termében május 1-jén találkozott Dick Cheney alelnökkel. Rövid időre csatlakozott a megbeszéléshez Bush elnök is" – írta a Fehér Ház hivatalos napi sajtójelentése május 1-jén, de az elnök Ovális Irodába nem invitálták őt akkor. A Hetek szerint ez a rövid hír volt az egyetlen fellelhető hivatalos beszámoló a kormányfő fehér házi látogatásáról. (Ugyanez a jelentés egy nappal később, május 2-án öt oldalt szentelt a macedón elnök Bush elnökkel folytatott megbeszéléseinek és az azt követő sajtótájékoztatónak – írja a Hetek.)
Megjegyzendő, hogy ennél több jutott Bajnai Gordonnak, aki – dacára annak, hogy csak válságkezelő átmeneti kormányfőként irányította Magyarországot, több mint két órát kapott Joe Biden alelnöktől, aki utána még egy fél órás magánbeszélgetést is folytatott a magyar vendégével.
Orbán mai látogatását a Fehér Házban ugyan sokan diadalként igyekeznek majd beállítani (ahogy tették eddig is), de az előzmények nem feltétlenül erre utalnak. Simonyi András, hazánk korábbi NATO, majd washingtoni nagykövete a Hírklikknek mindenesetre arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sok negatív figyelmet kap Orbán látogatása Washingtonban. „Republikánus körökben nagy felháborodást keltett a magyar miniszterelnök meghívása a Fehér Házba, ez viszont engem lep meg, de nagyon” – szögezte le. Hozzátette: persze majd meglátjuk milyen utóélete lesz vizitnek.
A Simonyi által emlegetett felháborodás bizonyítéka az a levél is, amely aggodalommal szól a demokrácia leépítéséről és felszólítja Trumpot, hogy ezt hányja Orbán szemére a mai találkozón. A levelet ugyanis két neves republikánus szenátor, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke, James E. Risch és a párt 2016-os elnökjelölje, Marco Rubio jegyzi – két demokratával – a bizottság rangidős demokrata tagjával, Robert Menendezzel és Jeanne Shaheennel közösen.
