Orbánnak nem lesz szmokingos vacsorája Washingtonban
„Habár a Fidesz által kontrollált média teljesen odavan Orbán Viktor amerikai látogatásától, én nem lennék ettől ennyire felajzva” – szögezi le a Beszélgetések Magyarországért legújabb epizódjában Radványi Miklós. Az önmagáért beszél, hogy Orbánnak 21 éven át nem sikerült elérni még egy félórás megbeszélést sem az éppen soros amerikai elnökkel, így az elmúlt két és fél évben Donald Trumppal sem, miközben az összes többi NATO-tagország vezetője már tárgyalt Trumppal” – mutatott rá a külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint a vizit – amiért cserébe komoly pénzköltést kellett beígérnie Budapestnek – fontos és kritikus, de más miatt, mint amit Orbánék állítanak.
„Orbán Viktor jövő hétfői washingtoni látogatását nem kell túlértékelni, viszont az tény, hogy a vizit kritikus lesz, mégpedig abból a szempontból, hogy ki fog derülni: a magyar miniszterelnök hajlandó-e beállni a megbízható NATO- és EU-vezetők sorába vagy tovább folytatja a hintapolitikáját és a két szervezetben ilyen formában nem létező korrupció gyakorlatát” – mutatott rá Radványi Miklós a külföldi, főként amerikás magyarok számára sugárzott videós előadássorozatának e heti adásában, amit Orbán jövő hétfői washingtoni látogatásának szentel.
A találkozó létrejöttének körülményeibe is belemegy a videóban a jobbközép értékeket követő washingtoni Frontiers of Freedom elnökhelyettese, emlékeztetve arra, hogy a 21 év után elért meghívás is csak egy úgynevezett munkalátogatásra és nem állami látogatásra szól. Az előbbi annyit jelent, hogy az amerikai elnök az Ovális Irodában egy fél órára fogadja a vendéget, ami után – a tárgyalás eredményétől függően – esetleg kiállnak a sajtó elé egy pár mondat erejéig. Ám – szemben az állami látogatással – nem lesz hosszabb tárgyalás, közös ebéd, s szmokingos-nagyestélyis vacsora, amit az elnök az állami látogatásra szóló meghívóval rendelkező külföldi politikus tiszteletére adni szokott.
És még az erre a munkalátogatásra szóló meghívásra is 21 évet kellett Orbánnak várnia. Ugyanis sem az első kormányzása alatt nem sikerült meghívót kapnia (1998 és 2001 januárja között Bill Clintontól, majd az őt követő George Bushtól); sem a 2010-es ismételt hatalomra kerülése után Barack Obamától, s eddig Donald Trumptól sem.
Azt nem tudjuk, hogy milyen plusz vállalásokat kellett még a munkalátogatásra szóló meghívás fejében tennie Orbánnak azon túl, hogy – miként azt Trump minden NATO-tagállamtól elvárja – megígérte, hogy a katonai költségvetését a GDP 2 százalékára növeli, illetve, belengette a Gripenek lecserélését F-35-ösökre vagy F-22-esekre. Orbán a meghívás fejében tehát pénzt költ, „különböző összegekről hallani, egészen az egy milliárd dolláros beszerzésekig” – mondja Radványi, aki nem biztos abban, hogy erre szükség van, miként abban sem, hogy ez és a migránskérdés képes-e önmagában sikeressé tenni Orbán látogatását.
„Trump esetében nagyon fontos a személyes benyomás, a személyes kapcsolat, s így sok múlik azon, hogy milyen benyomást tesz majd rá Orbán” – fejtegette Radványi, hozzáfűzze: szerinte az amerikai elnök fog a találkozón inkább beszélni. Szóba fogja hozni, hogy Orbánt nem tartják megbízható partnernek, nem tudják, hogy amit a NATO-n és az EU-n belül megtud, nem szolgáltatja-e ki az oroszoknak és a kíniaknak. Fel fogja róni neki a szoros orosz és kínai kapcsolatait; a korrupciót és azt, ahogyan a családja és a klikkje rátelepedett a magyar gazdaságra. Megemlíti az amerikai elnök továbbá a média helyzetét is –prognosztizálja a külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint Trump fel fogja vendégét szólítani arra, hogy orvosolja és állítsa helyre az igazi demokráciát a hazájában. „Hiába vásárol Orbán fegyvereket, hiába kész más kereskedelmi jellegű szerződések megkötésére, ha ezeken a területeken nem lesz előrelépés, akkor sok pozitív eredménye nem lesz a vizitnek” – szögezi le Radványi, hozzáfűzve: „Orbán Viktor tehát sok negatívummal érkezik Washingtonba, és nem vagyok abban biztos, hogy egy félórás találkozó Donald Trump amerikai elnökkel képes lesz semlegesíteni ezeket”.
Ez a mostani a Beszélgetések Magyarországért sorozat hetedik adása volt, ezekre adásonként átlagosan hatvanezer néző kattint, s számuk folyamatosan emelkedik. Az elsőben Orbán március 15-i beszédét vesézte ki Radványi, a másodikban a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról szólt a felfüggesztést eredményező ülés után, a harmadik témájául a volt KGST Bank Budapestre települését választotta, a negyedikben a NATO fennállásának 70., a magyar tagság 20. évfordulója kapcsán elemezte a helyzetet, az ötödik videót a demokratikus jogállamiság lebontásának szentelte, a hatodikban a május 26-i Európai Parlamenti választások adott számára témát, s az ezt megelőző eddigi utolsóban a május 26-i Európai Parlamenti választásokra készülő pártok kampányszlogenjeit vette górcső alá.
