Már a Fehér Ház is bírálja Budapestet
Magyarország immár állandó téma Washingtonban, ahol már a Fehér Ház részéről is elhangzanak a kormányt illető bírálatok, amiért belpolitikai lépései teljesen ellentétesek azokkal az értékekkel, amelyeket a NATO tagállamok a csatlakozáskor felvállaltak – ez az egyik legfontosabb megállapítása Radványi Miklós e heti video-adásának, amelynek az apropója ezúttal az Észak-Atlanti Szövetség fennállásának 70. és a magyar NATO-tagság 20. évfordulója. Magyarországot főként a korrupciós helyzet miatt már nem tekintik szalonképes, megbízható partnernek.
„Sajnos nem mentes a problémáktól Magyarország NATO-tagsága, s nem csak amiatt, mert soha nem teljesítette a GDP 2 százalékának megfelelő hozzájárulási vállalását, illetve, mert a hadserege sem a legmegfelelőbb a szövetség számára, hanem főként, mert nem vallja magáénak a nyugati világ, a NATO, beleértve az Egyesült Államok értékeit” – szögezi le az adásban a jobbközép értékeket követő washingtoni Frontiers of Freedom elnökhelyettese, külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő. Mint mondja: a kormányzat jogállamiságot megsértő lépéseit vizsgálva elsősorban a korrupció miatt ítélendő el, hiszen nem vizsgálják az olyan ügyeket, amelyekben benne van Orbán, Orbán családja és közvetlen környezete, illetve mert a média teljes kisajátításával szinte teljesen lehetetlenné tették az állampolgárok objektív információkhoz jutását ezekről az ügyekről.
A korrupciós helyzet ezen felül azért is veszélyes, mert karöltve jár vele a külföldi befolyás erősödése, konkrétan a nagy infrastrukturális projektek esetében az orosz és emellett a kínai is. „Orbán és emberei olyan mértékben korrumpálódtak már, hogy az veszélyezteti a NATO-n belül a biztonsági követelményeket” – húzta alá Radványi, hozzátéve: „azért sem tekintik őket megbízható partnernek, mert nem tudni, milyen mértékben köteleződtek el Putyin és Peking felé”. Nem véletlenül jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hogy „Magyarország a NATO fekete báránya, és az is marad, ha nem lesz képes a magáévá tenni a nyugati értékeket” – idézte szavait videóadásában Radványi.
Ehhez hasonló véleményt tükrözött egyébként a jobboldali Washington Examinerben megjelent – és a Hírklikk által is szemlézett – cikk is, amely a többi között a következő mérleget vonta meg: „az Egyesült Államoknak felelőssége, hogy elkezdjen egy régóta esedékes vitát azokról a diplomáciai és külföldi segítségnyújtási eszközökről, amelyek elősegíthetik, hogy Magyarország ismét annyira teljesen szabaddá váljék, mint amilyen szabad húsz éve, a NATO csatlakozása idején volt”. A cikk szerzője egyébként Scott Cullinane volt, aki 2014 és 2018 között a Képviselőház Külügyi Bizottságának Európával, Eurázsiával és a kialakuló fenyegetésekkel foglalkozó albizottságában dolgozott.
Radványi Miklós a pár héttel ezelőtt indított, heti rendszerességgel jelentkező videosorozatának elsődleges célközönsége a külföldi, főként amerikás magyarok, közülük is azok, akik még ugyan beszélik a nyelvet, érdeklődnek is a magyar ügye iránt, de nagyon nehezen jutnak valós információkhoz a kormány médiatúlsúlya, illetve a hozzájuk is eljutó közmédia egyoldalúan kormánypárti beállítottsága miatt. Gondolva azokra is, akik már csak törik az anyanyelvüket, vagy első- második vagy éppen harmadik generációsok lévén nem is beszélik azt, ám még mindig érdeklődni az óhaza ügyi iránt, az adásokat angol nyelven is közzéteszik. Ez a mostani egyébként a negyedik adás volt. Az elsőben Orbán március 15-i beszédét vesézte ki RAdványi, a másodikban a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról szólt a felfüggesztést eredményező ülés után, a harmadik témájául pedig a volt KGST Bank Budapestre települését választotta.
