Panaszt tett saját maga ellen a transznemű férfi az alapvető jogok biztosánál
Balta Flóris transznemű aktivista önmaga ellen tett közérdekű bejelentést az alapvető jogok biztosánál azért, mert szeretné kideríteni, hogy pontosan mit jelent az új, panaszbejelentésről szóló jogszabály.
Önmaga ellen tett bejelentést egy transznemű aktivista az alapvető jogok biztosánál, mert szerinte a „születési nemnek megfelelő önazonosság” fogalma abszurd, és nem gondolja, hogy a házasság csak férfi és nő között lehetséges. Balta Flóris ezzel arra a törvénymódosításra akart reagálni, aminek lényege, hogy a jövőben bárki panaszt vagy közérdekű bejelentést tehetne az alapvető értékek és jogok magasabb védelmének elérése érdekében, és a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel.
Nem fricskának szánta a panaszt, a véleménynyilvánítási szabadságát gyakorolta ezzel – nyilatkozta a Telexnek Balta Flóris. Szerinte a házasság nem csak férfi és nő kapcsolata lehet, illetve nem csak ezen és a vérségi leszármazáson alapuló kötelékben lévők alkothatnak családot. Úgy véli, hogy a „születési nemnek megfelelő önazonosság” fogalma abszurdum, csak önazonosság van. Ha kívülről írják elő, hogy minek kell megfelelni, akkor az nem önazonosság.
A bejelentéssel több célja is van: egyrészt szeretné, ha kiderülne, pontosan mit jelent a panaszbejelentésről szóló jogszabály. Másrészt azt az üzenetet szeretné átadni az LMBTQ közösségnek, hogy „nem kell megijedni annyira az állami intézményektől, hanem bízni kell a saját értékítéletünkben és tudni kell ellenállni”.
Balta Flóris reméli, hogy az fog kiderülni, ez az eltérő gondolkodás nem jár szankcióval. Nem is gondolja reálisnak a szankcionálást, inkább azt tudja elképzelni, hogy a hatóság valahogy kihátrál a válaszadás alól.
A lap megkérdezte a Budapest Pride-ot is, hogy mit gondolnak az aktivista akciójáról. Hrubi Zita, sajtószóvivő azt mondta: nem hallottak még ilyenről, de jó látni, hogy az aktív állampolgárok beleállnak és rámutatnak a jogszabály abszurditására. Ők sem értik a jogszabály célját, hiszen ezzel arra buzdítják a lakosságot, hogy egymást jelentsék fel: „olyan, mintha gondolatrendőrséget akarnának bevezetni.”
A Telex megkereste az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát, hogy megtudja, mit gondolnak a bejelentésről. A szervezet azt válaszolta, hogy a biztos az elektronikus rendszerbe benyújtott közérdekű bejelentések esetén vizsgálatot nem folytat. A törvényt a Magyar Közlönyben még nem hirdették ki, és a törvényjavaslat rendelkezései a törvény kihirdetése utáni 60. napon lépnek hatályba, tehát ekkortól alkalmazandók.
Az új törvény, amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be, az uniós vállalásokra és jogharmonizációs kötelezettségekre hivatkozva változtat a közérdekű bejelentéseket érintő 2014-es szabályozáson. Ennek értelmében azok ellen is panaszt lehet majd tenni az állami és önkormányzati szerveknél, akik kétségbe vonják a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét, vagy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.
