Pápalatolgató: Erdő Péter az első számú esélyes Ferenc pápa utódjának?

Erdő Pétert, a magyarországi katolikus egyház vezetőjét már XVI. Benedek lemondása után emlegették, mint a pápai szék lehetséges esélyesét, bár 2013-ban még viszonylag fiatal kora miatt ezt inkább egy később konklávéra tartották valószínűnek. Ám eltelt azóta tíz év, Erdő Pétert most a jelöltek szűkített körében tartják számon, sőt, az ItalyFirst listáján már az első helyen szerepel.

A pápaválasztásnál az utóbbi időben a földrajzi térségek is fontos szerepet játszanak. Korábban évszázadokon át kizárólag olasz bíborosokból lettek pápák, ezt a sor a lengyel Karol Woytilla megtörte, akit a német Ratzinger, majd az argentin Jorge Bergoglio követett. Az olasz bíborosok arány azonban nagyon lecsökkent az utóbbi évtizedekben, így az Italy Fist elemzése inkább Olaszországon kívüli, de európai bíborosokat említ esélyesnek.

Ebből a körből a 71 éves Erdő Péter bíboros szerepel a lista első helyén, akit még II. János Pál pápa nevezett ki 2003-ban. – írta meg az Italy Fistre hivatkozva az atv.hu..

Az elemzés szerint az ideálisnak tekintett életkorán kívül Erdő Péter mellett szól, hogy rendelkezik egyházvezetői, pásztori gyakorlattal, valamint meg tudja szólítani a konzervatívokat, anélkül, hogy túlzottan taszítaná a „progresszíveket”. Már fiatalon, 54 évesen megválasztották az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökévé, és ezt a tisztséget két cikluson keresztül is betöltötte. „Erdő igyekszik minél jobban javítani a katolikusok és az ortodox egyházak kapcsolatát, ami azért fontos, mert a Vatikán számára ez fontosabb ökumenikus cél, mint a protestáns egyházakkal való egység”.  Az olasz lap szerint a magyar bíboros sok szempontból a nemrég szentté avatott II. János Pál utódjának lenne tekinthető. Azonban azt elismerik, hogy mérsékelt, de egyértelmű konzervativizmusa miatt sok nyugat-európai és észak-amerikai szemében ellenérv lehet.

Ugyanakkor Európán kívül támogatást jelenthet számára az, amikor például ellenezte, hogy az elvált és újraházasodott katolikusok áldozásban részesüljenek, és a homoszexuális párok megáldását is megtiltotta a magyar katolikus papok számára, Ferenc pápa engedélye ellenére.

A pápaválasztásnál fontos szempont a bíborosok életkora is. Idős, 75 év feletti pápát általában akkor választanak, ha átmeneti időszakra készül az egyház – ilyen volt II. János Pál hosszú regnálása után Joseph Ratzinger, aki XVI. Benedek néven lépett a vatikáni trónra. Most a várakozások szerint a sok kihívással küzdő katolikus egyház élére olyan személyt kereshetnek, akinek várhatóan lesz ideje reformokat végrehajtani, így a 70 év körüli vagy annál fiatalabb bíborosok esélyei a jobbak.

A pápaválasztásnál a földrajzi térségek is fontos szerepet játszanak az utóbbi időben. Korábban évszázadokon át kizárólag olasz bíborosokból lettek pápák, ezt a sor a lengyel Karol Woytilla megtörte, akit a német Ratzinger, majd az argentin Jorge Bergoglio követett.  Az olasz bíborosok arány azonban nagyon lecsökkent az utóbbi évtizedekben, így az Italy Fist elemzése inkább Olaszországon kívüli, de európai bíborosokat említ esélyesnek.

Az olasz szaklap szerint, ha nem Erdő Péter lenne az európai jelölt, akkor a vatikáni államtitkár, a 68 éves Pietro Parolin bíboros a legtöbbet emlegetett jelölt. A nála jóval idősebb, de liberálisabb Christoph Schönborn bécsi bíboros is szóba kerülhet, bár őt a korábbi konklávékon is esélyesnek emlegették, de nem kapott jelentős támogatást.

Bár meglepetés lenne, ha az argentin Ferenc pápa után ismét Európán kívüli bíborost választanának pápának, de akkor közülük a 74 éves ghánai Peter Turksont sorolják a szóba jöhető esélyesek közé, aki a vallásközi párbeszédet erősíthetné, és akinek édesanyja metodista protestáns, míg egyik nagybátyja muszlim vallású volt.