Per a méltatlan rokkantsági ellátás miatt
Felvette a kesztyűt és beperelte a Fejér Vármegyei Kormányhivatalt Orosvári Zsolt. Ennek oka, hogy egy első fokú, fellebbezéssel nem támadható határozatban a hivatal rögzíteni akarta azt a 85 900 forintos rokkantsági ellátást, amit eddig is sérelmezett. A létminimum Magyarországon az utolsó KSH adatból kiindulva és az inflációval növelve, ugyanis körülbelül 150 ezer forintban határozható meg.
„300 ezer sorstársam miatt is vettem fel a kesztyűt. Azért most, mert a kézbesített közigazgatási határozat felülvizsgálata kapcsán most adódott lehetőség bíróság előtti jogérvényesítésre” – mondta a Hírklikknek Orosvári Zsolt. Ő az a sárbogárdi férfi, aki korábban jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett a kórházakba.
A 2023. március 13-án postai úton kézbesített első fokú, fellebbezéssel nem támadható határozatában a Fejér Vármegyei Kormányhivatal közölte, hogy mintegy 85 900 forintban rögzíti a férfi rokkantsági ellátását. Ezt az összeget Orosvári Zsolt eddig is sérelmezte, és tavaly ősszel emiatt fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (AJBH) panaszával.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, lassan hat hónap elteltével sem kaptak választ az AJBH-tól, még úgy sem, hogy jogi képviselőjével és két parlamenti képviselővel együtt érkeztek tájékoztatást kérni az ügyéről. A történet pikantériája az volt, hogy az ügyintézőt a honatyák meg sem hallgathatták, őket először kitessékelték, majd mivel kérték, hogy indokolják, melyik törvény, vagy szabály ad nekik arra lehetőséget, hogy kidobják őket a hivatalból, „legalább” az épület várótermében maradhattak. Ott várták ki, hogy a panaszos és ügyvédje végül semmilyen érdemleges választ nem kapott.
Orosvári Zsolt példáját – felhívására – több minimális rokkantsági ellátásban részesülő ember is követte, és panasszal fordultak az alapvető jogok biztosához, amiért méltatlan összeggel kötelezi őket a kormány a létfenntartásra. Orosvári Zsoltnak ezek szerint 85 900 forintból kellene megélnie a kormány szerint, erről küldték neki a hivatalos határozatot is.
Ezt a határozatot, illetve az abban foglaltakat támadta meg. A közigazgatási perben két kiemelt panasza van: az emberi méltóság sérelme, és a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel, amely hátrányosan érinti azokat, akiket 2020 előtt rokkantosítottak. Azért a 2020 előttiekről van szó, mert abban az évben a strasbourgi bíróság ítélete szerint rendezni kellett a magyar államnak a rokkantak helyzetét. Az uniós bírósági ítélet után két év hallgatás következett, majd a parlament csendben módosította a törvényt, s onnantól kezdve, az utolsó évben kapott átlagbérüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál. Orosvári Zsolt és 300 ezer sorstársa azonban a módosításban meghatározott összeg alsó határánál is kevesebbet kap, mert csak 2020 után engedett egy keveset a kormány – megfogalmazása szerint – a „szociális szadizmusából”.
Ezért a közigazgatási perben azt kérik, hogy a törvényszék elsődlegesen 194.790 forintban állapítsa meg a rokkantsági ellátásának összegét, vagy másodlagosan 129.860 forintban, de mindkét esetben 2024. január 1-jétől kezdődően a mindenkori nem kisebb, mint 150 vagy 100 százalékos rokkanosítási ellátásoknál figyelembe jövő alapösszeget (2023-ban 129.860 Ft), mint folyósítandó összeget rögzítse. Ha egyik összeget sem ítéli meg a bíróság, akkor helyezze hatályon kívül a márciusi határozatot, és kötelezze a kormányhivatalt, hogy vizsgálja felül a döntését, komolyabban véve az állami szociális felelősséget.
Miután beadták keresetüket a Veszprémi Törvényszéknek, Orosvári Zsolt bejegyzésében beszámolt erről a közösségi oldalán. Pár óra alatt 1700-an osztották meg posztját és azóta is ezrével kapja az üzeneteket sorstársaitól.
